Érdekes szemezgetni azok között a törvénycikkek között, amelyek évszázadok óta határozták meg őseink életét: önkéntelenül is párhuzamot vonhatunk a régi törvénycikkek és a mai jogszabályok rendelkezései között. A Corpus Juris Hungarici az államalapítástól 1948-ig terjedő időszakból 8457 törvénycikket, továbbá az 1744–1848 közötti időszakból 179 erdélyi törvénycikket tartalmaz. A dualista, majd a két világháború közötti Magyarországon megalkotott törvénycikkekhez készített indokolások száma pedig eléri az 1717-et.

Több szempontból is megkönnyíti a történelmi joganyag iránt érdeklődők életét a Corpus Juris Hungarici megjelenése a Jogtáron, mivel a magyarországi törvénycikkeket nem csupán időrendi sorrendben, egymás után, egy teljes címmutatóban találja az érdeklődő, hanem a törvénycikk évére és számára is kereshet. Az Árpád-házi királyok időszakából például Szent István, Szent László és Kálmán király dekrétumai alapvetően büntetőjogi és eljárásjogi rendelkezéseket tartalmaznak, s rövidségük, tömörségük megmosolyogtató lehet a mai jogszabályokat rendszeresen olvasók szemében. A ma közjogi berendezkedésének legelső gyökerei is itt érhetők tetten: az 1291. évi XXV. törvénycikk az országgyűlés évenkénti megtartását írta elő; az adótörvények gyökerei is föllelhetők e törvénycikkek között: 1231-ben a huszad szedéséről és a nyestbőradó pénzbeli megváltásáról adtak ki törvénycikket.

Ugyanígy megtalálhatók a legfontosabb törvények vegyes házi királyaink időszakából, és a mohácsi csata után három részre szakadt Magyarország közjogi berendezkedésének és bíráskodásának alapjául szolgáló törvénycikkekbe is beleolvashat bárki. Megtalálható Werbőczy Hármaskönyve is, amely elsőként foglalta egy corpusba Magyarország szokásjogi rendelkezéseit.

Az egyik különösen érdekes pont az 1848. évi „áprilisi törvények” csoportja, melyben számos, mai kapcsolódású törvénycikket található.

A múlt 1000 esztendő törvénycikkei tematikus bontásban is föllelhetők: például a bírákra, ügyvédekre, ügyészekre, büntető anyagi és perjogra, polgári anyagi és perjogra vonatkozó legfontosabb törvénycikkek egy-egy válogatásból érhetők el.

Azoknak, akiket érdekel, hogyan éltek őseink, egyedülálló olvasnivaló lehet a Jogtáron megjelent Corpus Juris Hungarici.