A feldolgozóipar a magyar gazdaság motorja – 2010. szeptemberi tükör

Az ipari kibocsátás szeptemberi, 10,9%-os – az előző havi adathoz képest kisebb mértékű – növekedésében bázishatás érvényesül: 2009 kilenc hónapjából szeptemberben volt a legmagasabb a termelés szintje. 

Az ipari export 2010 kilenc hónapjában 16,1, szeptemberben 13%-kal bővült 2009 azonos időszakához hasonlítva. Szeptemberben az exportértékesítés több mint felét a feldolgozó-ipar két alága adta. Az év kilencedik hónapjában a feldolgozó-ipari kivitel közel háromtizedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene a feldolgozóipari átlag felett, 14,1%-kal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozó-ipari export negyedét adó járműgyártás kivitele 13,1%-kal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése január–szeptemberben 2,2%-kal csökkent, szeptemberben 3,9%-kal nőtt 2009 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év kilenc hónapjában 1,2%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól; ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését. Szeptemberben a magas bázis miatt az augusztusihoz (10,1%) képest mérséklődött a dinamika a feldolgozóipar belföldi értékesítésében, de így is 6,9%-os növekedést mértünk.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2010 szeptemberében a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához mérten 11%-kal nőtt, a csekély súlyú bányászatban 13,4%-os visszaesés figyelhető meg. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 11,8%-kal haladta meg a tavalyi bázis szintjét, elsősorban az előző évinél hűvösebb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2010 szeptemberében a 2009. szeptemberi átlagos középhőmérsékletnél 4,3C-kal kevesebbet mértek).

2010 szeptemberében a feldolgozó-ipar tizenhárom alága közül tízben regisztráltunk termelésbővülést. Az alágak közül a feldolgozó-ipari termelés több mint egyötödét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása számottevően, 17,9%-kal nőtt. Az alágon belüli növekedés hajtóerejét a híradás-technikai berendezések, továbbá az elektronikus fogyasztási cikkek iránti tartós keresletélénkülés adja. A második legnagyobb súlyú, a feldolgozó-ipari termelés közel egyötödét adó járműgyártás 12%-kal emelkedett (a magas bázis mellett is); a tartós növekedést az alág új rendelésmutatói is tükrözik. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozó-ipari termelés majdnem kilencedét adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása – hasonlóan az előző hónaphoz – gyakorlatilag az előző év szintjén maradt. Átlag feletti volumenbővülés figyelhető még meg közepes súlyú alágaknál a vegyi anyag, termék (14%), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (12,6%), valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásban (11,1%) is. Idei legnagyobb visszaesését (7,5%) szenvedte el a gyógyszergyártás, nagyrészt a külpiaci eladások igen kedvezőtlen alakulása miatt.

Szeptemberben a megfigyelt feldolgozó-ipari ágazatok összes új rendelése 19,4%-kal nőtt 2009 azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 21, az új belföldi rendelések 10,3%-kal emelkedtek; az új rendelések bővülése azonban nem volt elegendő a válság miatt csökkent rendelésállomány feltöltésére, így a szeptember végi összes rendelésállomány 2,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 13,6%-os növekedése – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében, 2010 kilenc hónapjában – a tavaly ilyenkori 11,7%-os létszámcsökkenést folytató 2,7%-os létszámvisszaesés mellett következett be.

2009 azonos időszakához képest az ipari termelés 2010 kilenc hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (18,8%), a legkisebb Közép-Dunántúlon (4%) figyelhető meg.