Fekete Zoltán hangsúlyozta: kezdettől fogva keresték a párbeszédet a döntéshozókkal, több alkalommal tettek le konkrét javaslatot az asztalra, de „zéró nyitottság és zéró hajlandóság” volt a döntéshozókban, hogy érdemben foglalkozzanak velük.
Újságírói kérdésre válaszolva az Uber magyarországi operatív igazgatója elmondta, határozatlan időre függesztik fel a szolgáltatást Magyarországon. Dolgozni fognak a szabályozás további módosításán, ha lesz igény a döntéshozók részéről erre. Elsősorban rajtuk áll, mikor változhat meg a szabályozás, ha ez megtörténik, akkor visszatérne az Uber – mondta.
Kitért arra is, megnézik, milyen más szolgáltatás élhet meg Budapesten, mivel az Uber rendszerét a személyszállításon kívül másra is használják. Egyelőre konkrét tervek nincsenek – tette hozzá. Az Uber Budapesten kívül Budaörsön, Budakeszin, Nagykovácsiban, Solymáron, Pilisszentivánon, Pilisvörösváron, Pomázon, Pilisborosjenőben, Ürömben, Pátyon, Telkiben, Gyálon és Dunaharasztiban nyújt – ma még – szolgáltatást.
Fekete Zoltán szerint egyértelművé tették, hogy az Uber meg akarja tartani a szabályokat, minden feltételt teljesített. Kötelezővé tették a sofőröknek a vállalkozói adószámot, amelynek nyomán a rendszer a nevükben elektronikus számlát állít ki az utasoknak. Személyszállítói engedéllyel ma már minden sofőr rendelkezik, az autóikat is vizsgáztatták, aki nem teljesítette ezeket a feltételeket az nem használhatta a rendszert – mondta. Minden fuvar 1,3 milliárd forintra volt biztosítva – jegyezte meg.
Az Uber arányait tekintve több adót fizet Magyarországon, mint a milliárdos forgalmat bonyolító legnagyobb taxiscégek – tette hozzá az operatív igazgató. Bíztak abban, hogy születhet egy innovációbarát szabályozás, ami nem született, helyette tiltó szabályozás lép életbe, amellyel az államkassza is adóbevételtől esik el – mondta.
Emlékeztetett, az Európai Bizottság júniusi iránymutatása szerint a sharing economy (közösségi gazdaság) szabályozására nem elfogadható a tiltás, a blokkolás, és több európai országban fogadtak el az ilyen típusú szolgáltatásokat a jogrendbe beillesztő szabályozásokat, példaként Finnországot, Romániát, Litvániát és Észtországot említette.
Kitért arra, hogy a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság idején több mint egymilliónyian utaztak az Uberrel. A világ 480 városában, 21 uniós országban működik a szolgáltatás. Felidézte, 160 ezer használója volt a szolgáltatásnak Budapesten, az utazások 39-40 százaléka külföldiekhez köthető, főleg a 20-35 éves korosztály utazott velük.
Az országgyűlés június 13-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely alapján ideiglenesen, legfeljebb 365 napig blokkolni lehet azokat az internetes oldalakat, amelyek jogellenesen működő taxi-szolgáltatást kínálnak.
A tiltás akkor rendelhető el, ha a taxi-szolgáltatást szervező vagy közvetítő nem felel meg a kormányrendeletben meghatározott diszpécserszolgálati követelményeknek és ezen engedély hiánya miatt a hatóság bírságot szabott ki, a megbírságolt pedig folytatja ezt a tevékenységet.
A diszpécserszolgálati tevékenységről rendelkező kormányrendelet szerint önálló diszpécserszolgálati tevékenységet vállalkozás a közlekedési hatóság által kiadott engedély birtokában végezhet.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a jogszabály szerint a jogellenesen működő személytaxis személyszállítás a jövőben azzal is szankcionálható lesz, hogy ha az engedély nélkül végzett tevékenységhez használt személygépkocsit első alkalommal 6 hónapra, ismételt szabályszegés esetén legfeljebb 3 évre ki kell vonni a forgalomból. A járművezető kilenc büntetőpontot kap, ismételt elkövetés esetén újabb kilencet, vagyis ebben az esetben automatikusan fél évre visszavonják a vezetői engedélyét.
A szerk. megj.: a legnagyobb közösségi portál percről percre növekszik a fölháborodás az Ubert sújtó rendelkezés miatt. A Facebook népe síkraszáll az innovatív taxi-szolgáltatás folytatása mellett.
