Az amerikai intézeteknek juttatott átlagos kutatási összeg majdnem kétszerese annak, amennyiből a vezető európai intézetek részesülnek. Noha Magyarország vezető szerepre esélyes a térségben, a mostaninál nagyobb komoly összefogásra, irányváltásra van szükség, amelynek eredményeként elkészülhet a hatékony, nemzeti szintű tudástranszfer-stratégia; ez lehet igazán a gazdaság katalizátora és Magyarország versenyképességének egyik megalapozója.
A tudáshasznosítás módszereinek, ütemtervének kialakítása így elsősorban gazdasági kérdés – emelte ki a konferencia megnyitóján Nyékyné dr. Gaizler Judit Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) információs technológiai kar dékánja. Erre sarkall az is, hogy számos területen egyre nagyobb a kereslet a hazai kutatók eredményeire.
„Itt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem információs technológiai karán olyan bio- és információtechnológiai kutatás-fejlesztési kezdeményezés folyik, amelynek végén nagy eséllyel alakulhatnak meg a munka eredményeit a gyakorlatba, az ipar számára átültető kisvállalkozások. Már vannak is ilyen vállalkozások karunkon, például a tapintás, érzékelés és a robotika területén” – emelte ki a konferencia kapcsán dr. Prószéky Gábor, az egyetem innovációs dékánhelyettese.
„A Pázmány Péter-program arra is szolgált, hogy támogassa a tudásközpontokat, melyek 2004–09 között három-, illetve négyéves periódusban összehangolták a specifikus kutatási területeket. E kutatási egységek képviselték hazánkban azon célokat, amelyek a hasznosítható tudást és technológia-transzfert kívánták meghonosítani. A program lezárult, és a tudásközpontok várják, mi a kormányzati szándék a sorsukat illetően” – mondta dr. Urbányi Béla, a Szent István Egyetem tanszékvezetője.
A tudástudávvítással, -hasznosítással foglalkozó konferencia egyik szakmai eszmecsérén részt vevő kockázati befektetők szerint a gazdaságilag hatékony tudástranszferhez nagy szükség van a szakmenedzserek képzésére, mert nélkülük nem valósulhatnak meg a befektetések.
Dr. Lacza Zsombor, a Semmelweis Innováció vezetője szerint a tudástranszfer lényegében segít megszerezni a kutatóknak azt a tudást, amivel a már bizonyítottan működő fejlesztések gazdaságilag is látható eredményt felmutató vállalkozásokká növekedhetnek. Az egyetemeknek kettő szerepe van a tudásalapú gazdaságban: képzett munkaerőt bocsátanak ki és új tudást hoznak létre. A képzett munkaerő a meglévő álláshelyeket tölti be. Az új tudás – ha hatékonyan eljut a gazdaságba – új cégekből, illetve megerősödött, növekedő, innovatív vállalkozásokból álló cégvilág kifejlődéséhez járul hozzá, ezzel a folyamat új adóbevételekhez juttatja a népgazdaságot.
A sikeres tudástranszfer-stratégia nemcsak a gazdaság számára produkál eredményeket, új forrásokat, hanem eddig nem létezett bevételhez is juttatja az elégtelenül finanszírozott kutatói réteget, s az egyetemek hírnevét is erősíti, felírja őket az üzleti szempontból is sikeres egyetemek térképére.