„Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy amíg egy épület nem tökéletes, addig nem költözünk be, nem használjuk az oltárt, amíg nincsenek falak, nem imádkozunk, mert nem tudunk elég jól imádkozni, és nem tanítunk, mert úgysem tudunk eleget ahhoz, hogy tanítsunk – fogalmazott Köves Slomó. A Tóra azonban arra tanít – mutatott rá –, hogy „ha csak két betűjét ismerjük is a héber ábécének, akkor legalább az egyiket adjuk tovább valaki másnak”, és mivel mindenki hisz legalább egy kicsit, „használjuk ki az alkalmat, és imádkozzunk” – figyelmeztetett a vezető rabbi.
Az óbudai zsidó közösségnek 1732-ben már állt a mai zsinagógával közel azonos helyen imaháza, a mostani, Lajos utcai épületet 1769-ben avatták fel. A zsinagógát a 19. században látványosan átalakították. A külső jegyei alapján klasszicista, belül barokk jegyeket viselő zsinagógát 1821-ben avatták fel. A templomot 1900-ban szecessziós stílusban állították helyre.
A zsinagóga az 1960-as évektől a Magyar Állam tulajdonában volt. Az épület eredeti berendezését lerombolták, a Tóra-tekercset ismeretlen helyre szállították, 1978-tól a Magyar Televízió használta díszlet- és kellékraktárként, majd stúdióként. Az EMIH és a Chábád Lubavics Mozgalom 2010-ben avatta fel és adta át a helyi zsidó közösségnek.