MTI, 13:58 A Szentszék készen áll mindent megtenni a békéért – hangsúlyozta Ferenc pápa az Úrangyala-imádság után mondott beszédében vasárnap. A katolikus egyházfő szavai szerint néhány napja Ukrajnában tartózkodik két bizalmas munkatársa, a lengyel Konrad Krajevski bíboros, a pápai alamizsnahivatal vezetője, valamint a cseh származású Michael Czerny, az Átfogó Emberi Fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusa. (A nyitó képhez: elképesztően brutálisak az oroszok.)
MTI, 21:58
Izraelbe érkezett az ukrajnai menekülteket szállító első repülőgép,
és a következő hetekben több ezer újabb menekültet várnak – jelentette a Háárec című újság honlapja. Az első gép Moldovából érkezett 150 utassal a fedélzeten. Az első járatot Naftali Bennett miniszterelnök, a moldovai származású Avigdor Liberman pénzügyminiszter, az etióp származású befogadási miniszter, Pnina Tamano-Sata, valamint Ajelet Saked belügyminiszter fogadta ünnepélyesen a tel-avivi Ben Gurion-repülőtéren. Az első repülőn főként odesszaiak voltak, a legidősebb egy 94 éves férfi, s a legfiatalabb egy 11 napos kisbaba, aki az orosz invázió napján született. A legtöbben csak egészen kis méretű csomagot tudtak magukkal vinni. Többeket rokonaik várták Izraelben, ahová már korábban is sokan érkeztek az ukrajnai háború kitörése óta, de eddig egyéni, családi szervezésben.
Később Lengyelországból és Romániából is érkezett egy-egy gép. Vasárnap így összesen mintegy 400-an landoltak az izraeli hatóságok szervezett járataival, köztük száz olyan gyermek, akik családjaikat hátrahagyva kerültek Izraelbe.
MTI, 21:26
Varsó magasabb uniós támogatást szorgalmaz az Ukrajnával határos országoknak
Az Ukrajnával határos országoknak a bejelentettnél határozottan nagyobb uniós támogatásra van szükségük a menekültáradat kezelésére – hangsúlyozta Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes. Az Ukrajnából érkező menekültáradat miatt az Európai Unió frontországai – Lengyelország mellett Szlovákia, Magyarország, Románia, valamint Moldova is, amely nem uniós tagállam – óriási kihívásokkal szembesülnek – fogalmazott Jablonski. A jelenleg bejelentett uniós támogatás „határozottan nem elegendő” – tette hozzá. Közölte, hogy az EU Tanácsa hétfői miniszteri értekezletén a szükségletekkel arányos uniós támogatást fog sürgetni, olyat, hogy a humanitárius segítséget szervező tagállamok reális támogatást kapjanak Brüsszeltől.
Vasárnap este a lengyel határőrség a Twitter közösségi oldalán közölte: meghaladta az egymilliót az Ukrajnából Lengyelországba a háború kitörése óta elmenekülők száma. „Ez egymillió emberi tragédia, egymillió, otthonából a háború miatt száműzött ember”.
Mateusz Morawiecki kormányfő „egyértelmű módon” fogja szorgalmazni az Oroszországgal szembeni szankciók élesítését az Európai Tanács csütörtöki rendkívüli értekezletén. Úgy látta: csak a kemény szankciók állíthatják meg az ukrajnai orosz inváziót. „Az uniós politikusok ne legyenek olyan naivak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megáll Ukrajna határainál, ő kopogtatni fog az EU kapuinál is” – jelentette ki Müller, felidézve, hogy Hitler sem elégedett meg Lengyelország megszállásával a második világháború idején.
MTI, 20:39
Biológiai fegyver fejlesztésével vádolta meg Ukrajnát az orosz katonai szóvivő
Az orosz katonai tárca vasárnap az ukrán egészségügyi minisztériumtól származó iratokat hozott nyilvánosságra. Az orosz támadás napján, február 24-én kiadott utasítás értelmében a poltavai és a harkivi laboratóriumok munkatársainak sürgősen meg kell semmisíteniük a pestis, a lépfene, a tularémia (nyúlpestis), a kolera és más halálos betegségek ott őrzött kórokozóit. „A birtokunkba jutott dokumentumok megerősítik, hogy ukrán biológiai laboratóriumokban, Oroszország területének közvetlen közelében biológiai fegyverek összetevőinek kifejlesztése zajlott” – hangoztatta.
A katonai célú biológiai programot a Pentagon finanszírozta. Az orosz katonai szóvivő a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek tilalmáról szóló ENSZ-egyezmény megsértésével vádolta meg Ukrajnát és az Egyesült Államokat.
Vasárnap esti hír szerint Oroszország nagy hatótávolságú fegyverrel használhatatlanná tette a vinnyicai katonai repülőteret. Gyakorlatilag az egész bevethető ukrán légierő megsemmisült.
Az orosz katonai szóvivő arra figyelmeztette a szomszédos országokat, hogy ha repülőtér-hálózatukat olyan ukrán katonai repülőgépek rendelkezésére bocsátják, amelyeket bevetnek az orosz fegyveres erők ellen, az ezeknek az államoknak a fegyveres konfliktusban való részvételeként értékelhető. Figyelmeztette az ukrán hadiüzemek alkalmazottait, hogy az orosz haderő nagy pontosságú fegyverekkel csapást készül mérni a létesítményekre.
MTI, 18:20
Háborúellenes tüntetések, előállítások orosz városokban
Több mint 3500 embert állítottak elő vasárnap az Ukrajna ellen indított orosz invázió elleni „törvénysértő” tüntetésen – közölte vasárnap az orosz védelmi tárca, hozzátéve: Moszkvában 1700, Szentpétervárott 750, a többi városban pedig 1061 volt az előállítottak száma. A belügyminisztérium azt állította, hogy a megmozdulásokon mintegy 5200-an vettek részt.
A tüntetők védelmével foglalkozó OVD-Info civil szervezet szerint 49 városban csaknem 2700 tüntetőt állítottak elő. A csoport vasárnap este azt közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta csaknem 13 ezer embert állítottak elő.
MTI, 17:43
Putyin Macronnak: nem áll szándékban atomerőműveket támadni
Vlagyimir Putyin orosz elnök arról biztosította francia kollégáját, Emmanuel Macront, hogy nem áll szándékban megtámadni atomerőműveket Ukrajnában – közölte ma a francia elnöki hivatal a két ország vezetőjének újabb telefonos egyeztetését követően. Az orosz elnök azt is kijelentette, hogy kész tiszteletben tartani a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) az atomerőművek védelmét érintő rendelkezéseit.
Putyin tagadta, hogy az orosz hadsereg civileket céloz, szerinte a „felelősség az ukránokat terheli amiatt, hogy hagyják elindulni a lakosságot a körbevett városokból”. Macron szerint viszont „a támadó hadsereg az orosz” és semmi sem utal arra, hogy az ukrán hadsereg veszélyeztetné a polgári lakosságot – jelezte a francia elnöki hivatal.
MTI, 17:04
Franciaország elkötelezett a NATO keleti szárnyának védelmében
A francia katonák romániai jelenléte újabb bizonyítéka annak, hogy Franciaország elkötelezett a NATO keleti szárnyának védelmében – hangoztatta a francia védelmi miniszter Romániában vasárnap. Előzőleg Florence Parly Klaus Iohannis román államfővel és Nicolae Ciuca miniszterelnökkel együtt meglátogatta a Fekete-tenger partvidékén, a Mihail Kogalniceanu-támaszponton állomásozó francia csapatokat.
A francia miniszter szerint „az egész világnak hazudó, országa összes vállalt nemzetközi kötelezettségét megsértő” Vlagyimir Putyin orosz elnök az egyedüli felelős azért, hogy a háború visszatért Európába, ugyanakkor elismeréssel beszélt a szabadságáért küzdő ukrán nép bátorságáról és a menekülőket „az első vonalban” segítő románokról. Parly leszögezte: senki sem fenyegeti Oroszországot, de a NATO-nak meg kell mutatnia, hogy egysége megbonthatatlan, megvédi szövetségeseit.
A román államfő angolul, franciául, németül és olaszul is köszönetet mondott a romániai támaszponton szolgáló külföldi katonáknak, amiért összefogásukkal biztosítják a román polgárok és az egész euroatlanti térség védelmét. Úgy értékelte: a szövetséges katonák romániai jelenléte a kohézió és egység legkonkrétabb bizonyítéka.
Nicolae Ciuca román miniszterelnök is elítélte a „mérhetetlen szenvedést okozó, számtalan emberéletet követelő ukrajnai orosz inváziót”, hozzátéve: a NATO minden szükséges, ugyanakkor arányos, a feszültséget nem növelő, védekező jellegű intézkedést meghoz a tagállamok védelmében.
Rámutatott: most először mozgósították a NATO Reagáló Erőit, Romániába vezényelték a francia 27-es Annecy hegyivadász zászlóalj 500 katonáját, további 300-at várnak Belgiumból és más országokból. Az Amerikai Egyesült Államok már korábban áthelyezte Németországból a 2. páncélos lovasezred egy gépkocsizó lövészzászlóalját a Fekete-tenger partjára. Az első francia csapatok kedden érkeztek a Kogalniceanu-támaszpontra, ahol már kétezer amerikai katona is állomásozik. A Romániában francia vezetéssel alakuló új NATO-harccsoportba Belgium, Lengyelország és Portugália is küld katonákat.
Magyar Békekör, 20:09
Az Egyesült Államok nagyon aktívan vizsgálja, hogyan küldhetnének NATO vadászgépeket Ukrajna támogatására – közölte a The Washington Post Antony Blinken amerikai külügyminiszter Tallinnban tett bejelentésére hivatkozva, magyar idő szerint vasárnap este. Az orosz védelmi minisztérium reagálásában tudatta, hogy a konfliktusban részt vevő feleknek tekintenék azokat, akik megengednék, hogy repülőtereikről engedélyezzék ilyen gépek felszállását.
„A két bíboros jelenléte a pápa és az egész keresztény nép jelenlétét bizonyítja: közel akarunk lenni, hogy mondhassuk, a háború őrültség, álljatok meg, legyetek szívesek, lássátok meg a kegyetlenséget” – mondta Ferenc pápa, hangoztatván: a Szentszék „készen áll mindent megtenni a béke szolgálatában”.
Azt mondta, Ukrajnában „vér- és könnyfolyók folynak: nem katonai műveletről van szó, hanem háborúról, amely halált, pusztítást és nyomort szít”.
Az egyházfő a fegyveres támadások leállítását kérte, a tárgyalás és a józan ész előtérbe helyezését, valamint azt, hogy térjen vissza a nemzetközi jog tiszteletben tartása.
Humanitárius segítséget és humanitárius folyosók megnyitását sürgette, „életmentő segítséget az ostrom alatt álló térségekben, ahol fivéreinket és nővéreinket a bombák és a félelem nyomja agyon”. A pápa beszéde alatt többen ukrán zászlókat lobogtattak a Szent Péter téren.
A pápa kifejtette, „egyre több az áldozat és a menekülő, főleg édesanyák és gyerekek. A mártírként szenvedő országban óráról órára tragikusan nő a humanitárius segítség szükségessége” – mondta Ferenc pápa.
Köszönetet mondott a menekülteket befogadóknak.
Az egyházfő megköszönte az információszolgáltatásért életüket kockáztató újságírók munkáját is, akik lehetővé teszik, hogy „közel legyünk a lakosság drámájához, és lássuk a háború kegyetlenségét”.
Sergio Mattarella államfő a római ukrán közösség legnagyobb templomában vett részt a vasárnapi misén.
Erdős André írja:
Ukrajnai háború: mit tehet az ENSZ?
Amikor e sorokat írom, tudom, hogy rengetegen latolgatják, mi várható még az ukrajnai eseményekben, milyen kimenetelre lehet számítani. Ennek kapcsán az egyik legfontosabb kérdéskör: van-e határ, amelyen túl a világ, s ezen belül természetesen a Nyugat, tehát elsősorban a NATO és az Európai Unió, olyan irányban mozdul el, hogy túlléphet az Oroszországot érintő eddigi szankciókon és számos egyéb megszorító intézkedéseken. Tapasztalható ugyanis, hogy az ukrajnai katonai akciók egyre durvulnak és a moszkvai álláspont, a Kreml narratívája az utóbbi időszakban egy jottányit sem változott.
Példaként hozom fel erre azt a március 4-én keltezett orosz választ, ami egy nemzetközi civil szervezet oroszországi partnereinek küldött, a háború befejezését sürgető levelére érkezett. A válasz szolidaritását fejezi ki az orosz vezetés iránt, hogy Oroszország nem háborút folytat Ukrajnával és népével szemben, hanem a nácik nélküli Ukrajnáért harcol, és éppen ez a különleges katonai művelet célja. Párhuzamot vonva Hitler Szovjetunió elleni támadásával, feltéve a kérdést, hogy vajon türelmet kell-e tanúsítani és nem cselekedni, amikor az USA és a NATO meg akarja szerezni Ukrajna területét azért, hogy fegyveres hídfőállást hozzon létre közvetlenül Oroszország határainál? Jelzi, hogy a válasz magától értetődő: több hiba nem lesz! Hangsúlyozza, hogy az ukrajnai társadalmi folyamatok vizsgálata azt mutatja, az ország egyre jobban belesüpped a náci mocsárba. Kijelenti, hogy észnél kell lenni végre-valahára és fel kell lépni világszerte a neonácizmus és a fasizmus támadása ellen.
Az ENSZ Alapokmánya szerint a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget a Biztonsági Tanács viseli. A napnál is világosabb, hogy az ukrajnai események a világszervezet létrejötte óta a legdrámaibb módon alapjaiban veszélyeztetik ezt a nemzetközi békét és biztonságot. A világszervezet működési szabályzata értelmében a Biztonsági Tanács hatáskörébe tartozik, hogy szükség esetén a legszigorúbb kényszerítő intézkedéseket tegye meg a béke veszélyeztetése, a béke megszegése és támadó cselekmények esetében.
Milyen utat járt be a világszervezet e vonatkozásban az elmúlt, sokszor viharos évtizedek során? Volt már egy eset az ENSZ történetében, amikor a nemzetközi közösség első ízben került szembe azzal a dilemmával, hogy háborús konfliktus esetében miként lépjen fel. 1950-ben kitört a háború Észak- és Dél-Korea között és a Biztonsági Tanács – a szovjet álláspont miatt – képtelen volt lépni a fegyveres összecsapások megállítására. A hidegháborús viszonyok közepette akkor az ENSZ Közgyűlése egyedülálló határozatot hozott, amely szerint: ha a Biztonsági Tanács nem képes intézkedni egy állandó tagjának negatív szavazata miatt, s a béke veszélyeztetése vagy egy agressziós cselekedet forog fenn, a Közgyűlés ajánlatot tehet tagjainak kollektív intézkedések megtételére a béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása céljából. E határozat alapján jelent meg a Koreai-félsziget déli felén egy ENSZ-zászlók alatt harcoló multinacionális fegyveres erő. Mondani sem kell, hogy ez a fellépés ellentmondásban volt az alapokmány azon kitételével, amely szerint ilyen kényszerítő, katonai jellegű lépésre kizárólag a Biztonsági Tanács felhatalmazása alapján kerülhet sor.
Egy későbbi, reményt keltő eset volt, amikor Irak 1990-ben lerohanta Kuvaitot, a Biztonsági Tanács határozata alapján nemzetközi fegyveres koalíció verte vissza Szaddam Huszein csapatait, és állította helyre Kuvait függetlenségét, területi épségét. Ez megerősítette azt a rendszerváltozások idején megjelent várakozást, hogy a nemzetközi jog megsértése ezentúl BT-felhatalmazással végrehajtott, nemzetközi kényszerítő eszközökkel járó komoly büntetést von majd maga után. Csakhogy nem vált be és egy ilyen forgatókönyv a testület állandó tagjai közötti nézetkülönbségek miatt nem magától értetődő mai világunkban.
Az 1990-es évek végén Koszovóban fegyveres harc bontakozott ki a szerb hadsereg és a Koszovó függetlenségéért harcoló fegyveres csapatok között; a világ szeme láttára durva etnikai tisztogatások és kegyetlenségek történtek. A Biztonsági Tanács hiába próbálta megállítani ezt a vészhelyzetet, ülései eredménytelenek maradtak – Oroszország álláspontja miatt. A vérengzések megállítására a NATO végül 1999-ben bombázással kényszerítette ki, hogy megszűnjenek a harcok Koszovóban és megindulhassanak a tárgyalások a terület jövőjéről. Erre a katonai akcióra semmiféle biztonsági tanácsi határozat sem született, s Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkár kijelentette: a NATO e fellépése jogi értelemben illegitim, de – tette hozzá – politikailag elkerülhetetlen volt.
Ez sokat mond arról, hogy valóban vannak olyan kikerülhetetlen helyzetek, amikor el kell dönteni: ölbe tett kézzel tétlenül figyelünk-e egy folyamatot vagy döntenünk kell egy adott bonyolult helyzet megoldása végett. Még akkor is, ha a nemzetközi jogba tökéletesen illeszkedő terv nem áll rendelkezésre. Tegyük hozzá, hogy az ENSZ főtitkára a világszervezet 2000. évi millenniumi közgyűlésén bemutatott jelentésében azt is kiemelte, hogy az alapokmányban foglalt elvek – így a nemzetközi viszályok békés eszközökkel való rendezése, más állam területi épsége és függetlensége elleni erőszak alkalmazásától való tartózkodás – egyenrangúak, de az emberi jogok tiszteletben tartása minden addiginál erőteljesebb fellépésre ad lehetőséget. Megjegyzésre méltó, hogy az 1999-i NATO-fellépést az ENSZ tagállamainak döntő többsége tapssal vagy fejbólintással üdvözölte.
Ha azon gondolkodunk, hogy a nemzetközi közösség mit tehet az ukrajnai konfliktus esetében, figyelembe vehetjük az alapokmány meglehetősen elfeledett 51. cikkelyét, amely szerint az ENSZ valamely tagja elleni fegyveres támadás esetében az érintett országot megilleti az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes joga mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a megtámadottnak a foganatosított intézkedésekről szóló tájékoztatása alapján a szükséges rendszabályokat meg nem teszi. Ez a kitétel, azon túl, hogy a megtámadott állam saját magát joggal védelmezi, azt is jelenti, hogy bármely más állam vagy államok a védekező ország segítségére siethetnek. Ez a fellépés teljes mértékben az adott állam vagy államok saját egyéni döntéseitől függ, és akár egy NATO-tagállam önálló lépését is kilátásba helyezheti. És bár a szóban forgó alapokmányi cikk nem taglalja, mit jelent tartalmilag a kollektív önvédelem, ez katonai értelemben logikusan magában foglalhatja mind hadianyagok, technikai eszközök, mind pedig fegyveresek helyszínre küldését. Az alapokmány előírásai szerint, miután a megtámadott állam és a segítségére sietett államok haladéktalanul tájékoztatják a fejleményektől a Biztonsági Tanácsot, a testület ezt követően megteszi az általa szükségesnek vélt intézkedéseket.
Mindez persze egy olyan lehetséges, az ENSZ Alapokmánya értelmében elfogadható forgatókönyv, ami kiszélesítheti a háborút, még feszültebbé, súlyosabbá teszi a nemzetközi kapcsolatokat. Ez különösen így van, ha a fegyveres támadást elkövető fél a világ egyik nukleáris nagyhatalma és maga is a Biztonsági Tanács állandó tagja. Nincs szándékomban tanácsokat adni ebben a rendkívüli, precedens nélküli helyzetben, de ha Putyin továbbra is eltökélten folytatja jelenlegi politikáját, el kell dönteni, hol, mikor és miként kell lépnie a nemzetek közösségének.
MTI, 11:33
Németország állampolgárságtól függetlenül mindenkit befogad Ukrajnából
Németország állampolgárságtól függetlenül mindenkit befogad az orosz invázió miatt Ukrajnából elmenekülő emberek közül – mondta a szövetségi belügyminiszter egy vasárnapi interjúban, amelyben hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat a menekültek elosztása az Európai Unió tagországai között. „Életeket akarunk menteni, az útlevéltől függetlenül” – mondta Nancy Faeser a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban, rámutatva, hogy a menekültek nagy többsége ukrán állampolgár, vagy ukrajnai tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi, aki ezt a jogállást „magával hozza”, így mentesül a hosszadalmas menekültügyi eljárás alól.
Az orosz támadás elől elmenekült, és ukrajnai tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldiek valószínűleg igen kevesen vannak, ők menedékjogot kérhetnek és védelmet kaphatnak az EU-ban – tette hozzá a miniszter.
A szociáldemokrata (SPD) politikus kiemelte, hogy közösségi szinten a legfontosabb a menekültek ellátása és elosztása az EU-tagok között. Így kerülhető el, hogy túlterhelődjék bármely tagország menekültügyi rendszere.
A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatai szerint az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kezdete óta 27 491 menekült érkezett a kelet-európai országból Németországba. Ez a szám az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint meredeken emelkedhet a következő időszakban, és akár a 225 ezret is elérheti.
MTI, 11:19
Több mint 2220 ukrajnai objektum megsemmisítéséről számolt be orosz katonai szóvivő
Az orosz haderő az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 2203 objektumát semmisítette meg – közölte vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy az elmúlt egy napban tíz ukrán vadászgépet, harci helikoptert és hat drónt semmisítettek meg, valamint rakétacsapással megsemmisítettek egy Sz-300-as rakétavédelmi rendszert és egy katonai repülőteret. Tájékoztatása szerint az általa „különleges hadműveletként” emlegetett háború kezdete óta 69 ukrán gép semmisült meg a földön, 24 pedig a levegőben.
A szóvivő által ismertetett orosz hadijelentésben szerepelt még 111 megsemmisített légvédelmi rakétarendszer, 71 lokátorállomás, 778 harckocsi és páncélozott harcjármű, 77 rakéta-sorozatvető, 279 ágyú és aknavető, 553 különleges jármű és 62 pilóta nélküli repülőgép.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese bejelentette: a körülvett Mariupolnál és Volnovahánál az orosz hadsereg által támogatott szakadár erők ismét humanitárius folyosót nyitottak a távozni akaró polgári lakosok számára. Kifejezte abbéli reményét, hogy az ukrán parancsnokok kiengedik a menekülni akarókat.
Három orosz állami hírügynökség, a TASZSZ, az Interfax és a RIA Novosztyi is idézett vasárnap egy névtelenül nyilatkozó, az orosz Külső Hírszerző Szolgálatra (SZVR) is hivatkozó forrást, amely azt állította, hogy Ukrajna, két évtizedig tartó titkos nukleáris és fejlesztések nyomán, mindössze „néhány hónapra volt attól”, hogy minden felététele meglegyen saját nukleáris fegyvere kifejlesztéséhez. Az egyik „kompetens szervet” képviselő, „jól értesült” informátor szerint a 2014 után felgyorsult programja keretei között Kijev mind uránium, mind plutónium alapú nukleáris robbanószerkezet kifejlesztésén dolgozott.
A feltételes módot gyakran használó illetékes az állította, hogy a kezdeti szakaszban Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott „megfelelő minőségű” plutóniumot, és egyéb technológiákat is beszerezhetett titokban Nyugatról. Az informátor, aki kijevi, harkivi, odesszai és lembergi tudományos intézeteket is megemlített a fegyverprogram részvevői között, azt hangoztatta, hogy a csernobili zónában, ahol megemelkedett a sugárzási háttér, titokban végezték az ilyen munkát: „piszkos bomba” előállítását és a plutónium leválasztását. – A rakétafejlesztésben az orosz hírügynökségek által egyhangúlag terjesztett információ szerint Ukrajna Törökországgal és Szaúd-Arábiával működött együtt.
Horváth Kálmán: Két bunyós és a mikrofon
Mostanában bunyósok énekelnek, beszélnek, közvetít a mikrofon, ha gyenge a hang, felerősíti. Az Európai Unióba készülnek a bunyósok, a magyar gyűjti az eurót, az ukrán a támogatókat.
Pityu a magyar, hírnevét Szikora Istvánként a szorítóban azzal szerezte, hogy mérkőzésük végéig állta a későbbi profi világbajnok Mike Tyson, valamint Lennox Lewis ütéseit, e pontozásos vereségekben dicsőült meg, vereségeiről a bírók végítélete, maga volt a feltámadás. Az erősebbek legyőzhették, de nem törhették meg.
Az ukrán bunyós, a szovjet katonacsaládban felnövő, Vitalij Volodimirovics Klicsko, egykori profi világbajnok, a sporttudományok doktora, becenevén, Vasököl. Világsztár, dollármilliomos a ringben szinte mindig győzött, karrierjének sérülései vetettek véget.
A bunyótól visszavonulva, mindkettőjüket megérintette a politika. Pityut, a Mi Hazánk Mozgalom szippantotta be, az iszlám és bevándorlásellenes holland Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders egyenesen barátjának tartja az exsportolót. Vitalij a Petro Porosenko Blokk színeiben lett Kijev polgármestere, napjainkban az ellenállás egyik arca. Pityu ma hivatásos előadóművész, zenei karrierjét neves szakemberek: Fásy Ádám, Lagzi Lajcsi egyengették, jelenleg a Muzsika-tévé ünnepelt sztárja, a jó LaciBetyár, Matyi és a Hegedűs, Nótár Mary, a harmonikás Márió kollégája, a „sosemhalunkmeg”-féle mulatás megtestesítője. Tőle lehet tudni, hogy meló után kell a melódia, és hogy a lónak a farka, lelóg az aszfaltra.
Vladimir Klicskó Kijev polgármestereként azt mondja, hogy megtámadták az országát, ezért fegyvert fog, és teszi, amit a ringben szokott: harcol.
Két szomszéd ország, két világ, igazából jól megfér egymás mellett. Dicsőség lenne meghalni a hazáért – üzen az ukrán bunyós. A Jóisten, de jól tette, hogy a pálinkát teremtette, énekel a magyar. Hallgatjuk őket…