(Írta: Gyévai Zoltán/szabadeuropa.hu) Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetésért felelős biztosa a Szabad Európának és a Népszavának adott interjúban arra sürgette a magyar kormányt, hogy mielőbb rendezze a közalapítványi kuratóriumok kérdéskörét, mert„fennáll a kockázata, hogy magyar diákok kimaradnak az Erasmus-program következő, téli szemeszteréből”. (A képen: Johannes Hahn, a költségvetésért felelős uniós biztos. Fotó: RFE/EL)
A kormány késlekedése miatt fennáll a veszélye annak, hogy a közalapítványi modellben működő magyar egyetemek diákjai kimaradnak az Erasmus-program következő, téli szemeszteréből – figyelmeztetett a Szabad Európának és a Népszavának nyilatkozva csütörtökön az EU költségvetési biztosa. Johannes Hahn fel kívánja vetni a problémát Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is, amikor május 2-án Budapestre látogat, hogy hivatalosan a hosszú távú uniós keretköltségvetés félidei felülvizsgálatával kapcsolatos magyar álláspontról érdeklődjék.
Lemaradhatnak a diákok a következő Erasmus-szemeszterről
„Mély aggodalommal tölt el a dolgok állása. Kifutunk az időből. A közalapítványi kuratóriumok ügyében nincs semmilyen kétértelműség, és nem is túl bonyolult megtalálni a megoldást. Fennáll a kockázata, hogy magyar diákok nem tudnak majd részt venni az Erasmus-program téli szemeszterében” – szögezte le az interjúban a költségvetési biztos.
Hahn figyelmeztetett, hogy a közalapítványi kuratóriumok összeférhetetlenségének kérdését rendezni hivatott magyar törvénymódosítás elfogadásától kezdve a tanácsi döntést is beleértve még két hónapra van szükség a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében a közalapítványi kuratóriumokkal szerződéskötést tiltó rendelkezés feloldásáig. Mivel az Erasmus-programok következő, téli szemeszterében való részvételről június végén-július elején esedékesek a döntések, és az ügyben továbbra sincs megoldás, sok magyar diák lemaradhat az ösztöndíjakról.
Ugyanez a veszély a Horizont Európa nevű európai kutatási programban való magyar részvételnél is fennáll, különös tekintettel arra, hogy a következő kiírásokban való részvételről és az azzal járó támogatásról már május közepén dönteni kell. „Lehet, hogy már túl késő van ehhez. Nagy az esély arra, hogy a magyar kutatók de jure ki lesznek zárva” – mutatott rá Johannes Hahn, aki május első felét jelölte meg az utolsó határidőnek a vonatkozó magyar jogszabály elfogadására.
Emlékezetes, hogy a felek között a közalapítványi struktúrában működő egyetemek kuratóriumában helyet foglaló politikai kinevezettek körének és a kuratóriumi tagság idejében történő behatárolásáról, a távozó politikai kinevezetteket és állami tisztségviselőket a kuratóriumi tagságtól ideiglenesen távol tartó türelmi időről és a tagsági kiválasztás kritériumairól kellene zöld ágra vergődni. A költségvetési biztos, aki a magyar jogállami feltételességi dossziét felügyeli a bizottságnál, nem igazán érti, hogy a kormány miért késlekedik a megoldással, különösen annak fényében, hogy „az ügy megoldása mellett egyértelmű politikai többség van Magyarországon”.
„Két hónappal ezelőtt álmomban sem gondoltam volna, hogy ebből tényleges probléma lehet” – tette hozzá a biztos.
Ráadásul, mint az interjúban elismerte, a bizottság egy bizonyos szinten túl nem szabhatja meg a kuratóriumok tagságát. „Nem zárhatjuk ki a magyar lakosság felét” – ismerte el arra a kérdésre válaszolva, hogy mit tenne a bizottság az ellen, ha kormánypolitikusok helyét a kormánnyal közeli viszonyban álló üzletemberek és mások vennék át.
A kohéziós források egy részét megnyithatja az igazságszolgáltatási reform
Johannes Hahn azt is megerősítette, hogy a biztosi testület a politikában is meg fogja erősíteni a négy magyar igazságszolgáltatási reformról a héten technikai vonatkozásban elért megállapodást. (Didier Reynders, a dossziéért felelős uniós igazságügyi biztos Varga Judit igazságügyi miniszter szerint csütörtökön erről tájékoztatta magyar partnerét, így a kormány hamarosan benyújthatja a parlamentnek a vonatkozó törvénymódosításokat.) Úgy tudjuk, hogy a kormány a szavazást követően új értékelést kérhet az Európai Bizottságtól a horizontális feljogosító feltételek teljesüléséről, amelynek elbírálására a bizottságnak normálisan három hónapja van, de vélhetően ennél rövidebb idő is elég lesz.
Kérdésre a biztos azt is megerősítette, hogy pozitív bizottsági értékelés esetén elvileg elhárul az akadálya annak, hogy Magyarország fizetési igényléseket kezdjen benyújtani a kohéziós politikából finanszírozott azon projektek esetében, amelyek jelenleg az igazságszolgáltatási reformok függőben lévő ügye miatt zárolva vannak. Érdemben ez a 2021–27 között rendelkezésre álló, 21 500 millió euró összegű kohéziós politikai keretből 12 700 millió euróhoz való hozzáférést biztosítaná. Ez nem azt jelenti, hogy a kormány azonnal, egyben lehívhatná ezt az összeget, hanem azt, hogy a zárolás által nem érintett operatív programok esetében megkezdhetné a források lehívását.
Gulyás Gergely az Erasmus-ügyről: Ez egy magyarellenes, faji alapú bosszú
Hahn: Szó sincs arról, hogy büntetni akarnák Magyarországot
Sokkal kedvezőtlenebbnek látszik a helyzet a jogállami feltételességi eljárás által érintett 21 kulcselvárás, úgynevezett szupermérföldkő teljesítésével. Itt valójában a magyar kormány 11 és fél feltétel teljesítésével adós még, de a múlt hónapokban a bizottság megrökönyödésére nem mutatott sok buzgalmat az ügyben, prioritást biztosítva a négy igazságszolgáltatási reform tisztázásának. A kormány még márciusban a testület unszolására beterjesztett egy törvénymódosítási csomagot a hiányzó elemekről, de nagy többségükről a bizottság válaszlevelében negatívan nyilatkozott. A zöldtől pirosig terjedő színskálán a magyar javaslatok átlagban sötétnarancs színt kaptak a bizottságtól, ami nem mutat a gyors megoldás irányába.
Johannes Hahn cáfolta azt a főleg magyar kormányzati körökben megjelenő állítást, hogy az Európai Bizottság büntetni akarja Magyarországot. „Semmilyen érdek nem szól a büntetés mellett. Mi a megoldást keressük, és ezt a többi kollégám nevében is elmondhatom” – szögezte le a biztos, hozzátéve, hogy egyetlen dolog számít, ez pedig az eredmény.
A bizottság költségvetésért felelős tagjának meggyőződése, hogy a magyar gazdaság adataira való tekintettel a kormánynak valós érdeke a megállapodás a pénzekről, akárcsak a évekre szóló keretköltségvetés küszöbönálló felülvizsgálatáról. Hahn a bizottsági javaslat június végére tervezett előkészítésének jegyében sorra járja a fővárosokat, ezért utazik jövő kedden Budapestre is. Úgy vélte, hogy az EU-büdzsé rugalmasabb felhasználása Budapestnek is érdeke, mindenekelőtt az egységes belső piac olajozottabb működése és az autógyártás miatt.
