(Írta: Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója) A magyar kormány ismét egy olyan európai bírósági eljárás elé néz, amelyben a fél EU-val szemben kellene megvédenie álláspontját. A téma a gyermekvédelmi törvénynek azok a módosításai, amelyek összemossák a melegeket a pedofilokkal, és az Európai Bizottság álláspontja szerint számos uniós törvényt sért. A magyar kormány egyedül áll majd a perben, míg vele szemben az Európai Bizottság mögött tizenhárman sorakoznak fel. (A nyitó kép forrása: Neue Zürcher Zeitung.)

Néhány órával a határidő lejárta előttig tizenkét ország és az Európai Parlament jelezte, hogy beavatkozóként csatlakozik az Európai Bizottsághoz abban a perben, amelyet a brüsszeli testület a magyar gyermekvédelmi törvény módosításai miatt indított az Európai Bíróságon. A kormányok közül Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia jelezte ezt a szándékát. Hiányzik azonban a két legnagyobb tagállam, Német- és Franciaország, ami azért lényeges, mert információk szerint más országok Berlin és Párizs hozzáállásától tették függővé saját részvételüket. Amikor a magyar parlament elfogadta a vitatott módosításokat, akkor több különböző nyilatkozatban és állásfoglalásban összesen húsz ország ítélte el a melegeket a pedofilokkal összemosó módosításokat, vagyis most néhányan hiányoznak. Összehasonlításképpen: a jogállamisági mechanizmus megsemmisítése érdekében a magyar és a lengyel kormány által indított – és végül elbukott – perben egy évvel ezelőtt az Európai Bizottság mögött hasonló számú, tíz kormány sorakozott fel. Ennek nem csak az a jelentősége, hogy ezzel elvi támogatást nyújtanak ezek az országok, hanem a perben ők is elmondhatják jogi érveiket, kérdéseket tehetnek fel és észrevételeket fogalmazhatnak meg.

Viccelődésre is volt idő

Hét hét állt nyitva a kormányok számára, hogy jelezzék beavatkozó szándékukat. Az első naptól kezdve egy rendkívüli intenzív kampányt folytattak civil szervezetek, a munkát a Forbidden Colours nevű ernyőszervezet fogta össze, Magyarországról a Háttér Társaság vett részt az akcióban. A kampány kezdetén, egy brüsszeli sajtótájékoztatón Rémy Bonny, a Forbidden Colours ügyvezetője ezt mondta: 

„Az Európai Unió tagállama, Magyarország kormánya másolja az orosz törvényeket és cenzúrázza LMBTQ-közösségeit. Mindent meg kell tennünk, hogy minden magyar állampolgárt megvédjünk ettől a káros, Putyin-féle ideológiától. Minden magyar állampolgár megérdemli a szabadságot, a gyerekeknek joguk van a szexualitásról és a nemi hovatartozásról szóló információkhoz. Ezért kell az Európai Unió jogtörténetének legnagyobb emberi jogi esetévé tennünk az ügyet: meg kell védenünk polgárainkat, az emberi jogokat és a demokráciát.”

A legelső csatlakozó rögtön azon a napon, amikor a lehetőség erre megnyílt, a belga kormány volt. Hadja Labhib külügyminiszter – aki néhány nappal azt megelőzően Magyarországon járt, és többek között Varga Judit igazságügyi miniszterrel is tárgyalt – a következőkkel indokolta döntésüket: 

„A szexuális irányultságon, a nemi identitáson és a nemi megnyilvánuláson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem mindig is prioritás volt hazánk számára. Meg kell említeni, hogy az LMBTQ-közösség jogaira sok helyen egyre nagyobb nyomás nehezedik, így Európán belül is. Ezt a múlt héten ismét világossá tette számunkra egy, többek között emberi jogi civil szervezetekkel folytatott találkozó, amelyet kérésemre szerveztek magyarországi látogatásom során. Ez egy aggasztó tendencia, amelyet meg kell fordítani.”

A kampány idején, és különösen az utolsó napokban a civilek igyekeztek egyre nagyobb nyomást helyezni a vonakodó kormányokra, az európai polgárokkal és európai értékekkel szembeni felelősségükre utaltak. A korábbiakhoz képest jelentős változás történt Olaszországban, ahol az új, konzervatív parlament azt nyilvánította ki, hogy nem fognak csatlakozni a perhez. A Forbidden Coloursnak arra is volt ideje, hogy viccelődjék: április 1-jén azt osztották meg Twitteren, hogy a lengyel kormány is belép a perbe a bizottság oldalán. A biztonság kedvéért odaírták: mindez április tréfa…

Levelezésből pereskedés

Ami az eddig történteket illeti, a magyar Országgyűlés 2021. június 15-én fogadta el a pedofil bűnelkövetők elleni szigorúbb fellépésről és egyes gyermekek védelmét szolgáló törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. számú törvényt. A törvényjavaslat eredeti célja a kiskorúak elleni szexuális bűncselekmények megelőzésének, felderítésének és büntetésének hatékonyabbá tétele volt. Az utolsó pillanatban végrehajtott módosítások azonban úgy változtatták meg a gyermekvédelmi törvényt, a családvédelmi törvényt, a nemzeti köznevelési törvényt, a reklámtörvényt és a médiatörvényt, hogy kimondták: tilos olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a „homoszexualitást” népszerűsíti. Az Európai Bizottság 2021. július 15-én bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen e törvénnyel kapcsolatban. A bizottság ezután úgy ítélte meg, hogy ez az úgynevezett „gyermekvédelmi törvény” sérti az EU-s jogot, például az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet, az e-kereskedelemről szóló irányelvet és a szolgáltatási irányelvet. Ezenkívül az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy 

„[a törvény] rendelkezései sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és az információszabadság, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetés tilalmához való jogot” is,

 amelyet az EU Alapokmánya rögzít. Végül úgy ítélte meg, hogy a törvény sérti az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében lefektetett közös uniós értékeket. A magyar kormánnyal folytatott sikertelen párbeszéd után az Európai Bizottság 2022. július 15-én bejelentette, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága (EUB) elé utalják, de végül csak december 19-én adták be a keresetet.

Magyarország kitart

Magyar kormányzati körökben nem kevés rosszallást keltett, hogy a finnek és a svédek is csatlakoztak a perhez. Akkor, amikor a magyar parlament fideszes többsége a két ország NATO-csatlakozásának támogatásaként tulajdonképpen azt várná el, hogy Stockholmból és Helsinkiből ne bírálják a magyar jogállamiságot. Ehhez képest a finnek a sok hónapos késés után elfogadott magyar ratifikációt követően szinte azonnal, a svéd pedig ezt meg sem várva tette világossá álláspontját az LMBTQ-közösséget érintő szabályozás kapcsán.

Az éppen a NATO-külügyminiszteri ülésen tartózkodó Szijjártó Péter a finn támogató nyilatkozatot feszegető kérdésre válaszolva nem is találta eleinte az érveket. Azt mondta ugyanis, hogy néhány napja a finn szocialista kormány elveszítette a választásokat, és két jobboldali párt végzett előttük. Ugyanakkor ezt a döntést már a választás után jelentették be, tehát a leköszönő baloldali kormányt ez ügyben felesleges bírálni. A magyar külügyminiszter végül így foglalta össze az álláspontját:

„Számunkra a gyermekvédelem ügye nem ismer kompromisszumot, mi a gyermekeinket meg fogjuk védeni, ráadásul ez nem egy egyszerű kormányzati döntés, nem is parlamenti döntés, hanem ez a népakarat, hiszen népszavazáson fejeződött ki, és demokráciában ennél magasabb szintű döntést nem ismerünk. Ezért természetesen a gyermekvédelem mellett, a magyar gyermekek megvédése mellett fogunk állni, függetlenül attól, hogy hány ország hoz éppen döntést arról, hogy beszáll az ellenünk zajló perbe.”

A per várhatóan az év második felében kezdődik, döntés azonban csak egy-két év múlva várható.

Bíróság: Egy meséskönyv nem minősíthető a gyermekekre károsnak LMBTQ-tartalma miatt – „A homofób kampányok kis befektetést igényelnek, és ahhoz képest nagyon működőképesek” – Takács Judit szociológus