Ma már akár archívumi leletnek is tekinthető az alábbi írás, ami a megjelenésekor, jó 22 esztendővel ezelőtt, forradalmi újdonságokról beszámoló cikknek számított, A krónikásnak sem lehetősége, sem ideje nem volt arra, hogy nyomon kövesse a századforduló tájékán valószínűsített tudományos fejlődés vívmányait, mindazonáltal mint érdekességet, itt közzé teszi.

Mindenekelőtt a nők életét változtatja meg a harmadik évezred első százada. Az orvostudomány forradalmi, sőt viharos gyorsaságú fejlődéséből sokkal inkább Éva, semmint Ádám kései utódai húznak majd hasznot a következő évtizedekben – szögezte le Michio Kaku, a New York City Egyetem elméletifizika-professzora. A következő időszakban piacra kerülő gyógyszereknek köszönhetően megszűnik a nőket kínzó csaknem minden panasz. Vagy ha teljesen nem is, nagyrészük minden valószínűséggel – állítja a nemzetközileg elismert tudós.

Az új gyógymódok által minden eddiginél hatásosabban orvosolhatók majd az olyan félelmetes (és manapság nemegyszer halálos kimenetelű) betegségek, mint a mell-, a méhnyak- és a petefészekrák. Napjainkban elmélyült kutatást folytatnak világszerte abból a célból, hogy miként lehetne gyógyítani, egyszer s mindenkorra száműzni a hazánkban is sok nő tragédiáját okozó méhnyakrákot a napról napra tökéletesedő génsebészet eszközeivel. Ebből a célból oltóanyag kifejlesztésén munkálkodnak a tudósok a szemölcs(szerű burjánzásból eredő) -daganat, a papilloma-vírus ellen. Igen nagy valószínűséggel ugyanis ez a vírus okozza a méhnyakrákot. Éveken belül gyógyászati forgalomba kerül egy új típusú ösztrogén, ami felváltja majd a mostani nemihormon-pótló terápiát a menopauza, a változókor alatt és után. A kutatók remélik, hogy az új szerrel sikerül megszüntetni a kellemetlen mellékhatásokat.

A szelektív ösztrogén jelfogó-átalakító feladata, hogy megakadályozza a nemi hormon fölgyülemlését mindenekelőtt az emlőben és a nemi szervekben. Ha ezt a hivatását teljesíti, akkor nagymértékben csökken a rák kialakulásának a kockázata is. Dr. Andrea Dunaif, a bostoni nőgyógyászati klinika főorvosa mondja: „Az új eljárás egyúttal a keringést is javítja, megakadályozza a verőér-keményedést, azaz az érelmeszesedést.”

A nők másik nagy ellensége a csontritkulás, amely a menstruáció elmaradásával a gyengébb nem harmadát sújtja; hormonkezeléssel ez a panasz is megelőzhető. A kutatók figyelmének középpontjában a szervezet által termelt mellékpajzsmirigy-hormon áll. Abban bíznak, hogy az életkor előrehaladtával kialakuló osteoporosis (csontritkulás) megállítható, mi több, visszafordítható folyamattá válik. A reumatoid arthritis (a nem egyszer hegesedéssel, sorvadással, alakváltozással járó, az ízületek tokjára és az ízületek körüli szövetekre terjedő idült gyulladás) elleni gyógyszer kutatása, kifejlesztése ugyancsak reményekre ad alapot.

A depresszió, a búskomorság, levert állapot szintén inkább női, mint férfibetegség. A szerotonin („boldogsághormon”) lebomlását gátló gyógyszer új nemzedékének a kifejlesztése ugyancsak jó úton halad. Végső soron olyan új vegyületet szeretnének alkotni a gyógyszerkutatók, amelyek már mentesek a ma is létező szerek mellékhatásaitól. További nagy feladat a személyre és állapotára szabott gyógyszeradag kiszámítása. A depresszió, az alvászavar és a kényszermozgásos betegségek elleni küzdelem másik sokat ígérő módja az agy mágnesterápiás kezelése. Eközben az agy bal féltekéjét ingerlik pozitív érzeteket keltve, hogy mesterségesen csökkentsék, a félelemérzet központjának káros-kóros működését a jobb féltekében.

Nagy valószínűséggel már 2010 táján megjelenik az a fogamzásgátló tabletta, amelyből egyetlen pirula egész hónapon át hat. A hasonló célú gyógyszer férfiak számára 2015-re várható. Ma még bizarr ilyesmiről beszélni is, rémregényírók tollára illőnek tetszik a gondolat, ám nincs messze az idő (kb. 2030), amikor nőstény állatok képesek lesznek emberi magzatok kihordására.

Ötven éven belül plasztikai sebészek – miként a művészettörténet legnagyszerűbb szobrászai – dolga lesz az eszményi emberi test megalkotása. Addigra már saját emberi szövetből tenyészthetnek majd új fogakat a hiányzók pótlására, és megtalálják azt a vegyi anyagot, amely visszaadja a hajnak az eredeti, fiatalkori színét, rugalmasságát. Még pontosabban: a hajkorona nem veszít sem színéből, sem sűrűségéből.

Természetesen hátrányai is lehetnek azoknak a módszereknek és eszközöknek, amelyek képesek az öregedő emberi test fiatalon tartására. Szociológusok aggódnak, hogy még jobban két részre szakad a társadalom, amelynek egyik oldalán az a nagy többség lesz, amelyik nem tudja majd megfizetni az örök fiatalság árát. Ehhez társulhat majd a visszaélés az „agresszív” tesztoszteron hormonnal. Természetszerűleg ugyanis e nemi hormon szintje a férfiaknál már a húszas éveik közepén csökkenni kezd. Ha mesterséges módon mégis csak sikerül fenntartani az ifjúkori férfihormon-szintet, akkor kialakulhat a mindenekelőtt a nőkre veszélyessé válható új macsótársadalom – olvashattuk a német Die Welt 2001. március 4-i számában.