A koronavírus-járvány megállításához szükséges lépésekről tárgyaltak magyar tudósok: Moldvay Judit tüdőgyógyász, Falus András immunológus, Buzás Edit immunológus és Sarkadi Balázs orvos, biokémikus. Beszélgetésük témái: vakcinakísérletek és a különféle vakcinák közötti választás, az átoltottság, oltásellenes hangulat, a súlyos megbetegedések immunológiai okai. A kerekasztal-beszélgetést Prohászka Zoltán immunológus vezette. (A nyitó felvétel középpontjában: a Magyar Tudományos Akadémia épülettömbje.)
Vajon a november 11-én életbe lépett szigorú korlátozások elegendőek lesznek-e a járvány megállításához, vagy csak a vakcina hozhat megoldást? – kérdezte Prohászka Zoltán mindjárt az elején.
Moldvay Judit válaszában a járványügyi intézkedések rendkívüli fontosságát hangsúlyozta. A távolságtartás és a higiéniai szabályok megtartása mellett kiemelte a maszkviselés szerepét, hiszen – mint mondta – a vírusterhelés mértéke kölcsönös függőségben van a betegség súlyosságával, márpedig a maszkok csökkentik a vírusterhelést. Rámutatott: egy amerikai tanulmány szerint az USA-ban a kötelező maszkviselés nagyjából 450 ezer megfertőződést előzött meg. Ha maszkot viselünk, kisebb eséllyel tapadnak meg a vírusok az orrban, a gégében és a légcsőben található csillószőrös hengerhámon, a vírus fő behatolási helyén. Ebben a sejttípusban rendkívül sok az ACE2-receptor, amelynek kulcsszerepe van a vírus megtapadásában. A tüdőgyógyász szerint, bár a vászonmaszkok harmadannyira védenek, mint a sebészi maszkok, előbbiek is fontosak, mert a cseppfertőzés valószínűségét ezek is csökkentik.
Falus András hangsúlyozta, hogy noha nagyon fontosak a terjedést csökkentő, akár feltartóztató járványügyi intézkedések, tartós és végleges megoldást csak a védőoltás hozhat.
Több védőoltás is kipróbálás alatt van, kérdés – vetette fel Prohászka –, hogy melyiktől milyen típusú immunválasz várható, és vajon milyen stratégiára lesz majd szükség a társadalmi védettség kialakításához. Hogy lesz egy vakcinából tömeges átoltottság? Elérhető-e egyáltalán a megfelelő átoltottság az oltásellenes hangulatban?
Sarkadi Balázs a válaszhoz először is bemutatta a vírust, hiszen annak jellegzetes szerkezetét és működését használják ki a különféle vakcinák, amelyeket szintén alaposan megismerhettünk a válaszból. Falus András hozzátette, hogy a célzott és kívánt immunválaszt illetően a T-sejtes, adaptív immunitásnak van döntő szerepe, de nagyon fontos a természetes immunválasz is. A megfelelő vakcinának két tulajdonsággal kell rendelkeznie, és – tette hozzá – ennek az oltásellenesség szempontjából is van jelentősége: egyrészt biztonságosnak, másrészt hatékonynak kell lennie, vagyis megfelelő immunválaszt kell kiváltania.
Akkor lesz több információnk a vakcinák megfelelőségéről, ha több tízezres populációkon lehet kipróbálni, hogy hányan és mennyire lesznek védettek a fertőzés ellen.
A tudományos hírek szerint jó néhány hatékony vakcina is lesz. Mi alapján lehet majd vakcina és vakcina között választani immunológiai szempontból?
Az ideális vakcina tömegesen elérhető és hatékony is – mondta Sarkadi. Kérdés, hogy lesz-e ilyen. Az RNS-vakcinákat például mínusz 70–80°C-on kell tárolni a beadásig, és erre nem feltétlenül van felkészülve a magyarországi infrastruktúra. Bizonyos vakcinák körül pedig nagy a bizonytalanság, az oroszt például sok kritika érte amiatt, hogy nem követhető, pontosan mit és hogyan csináltak a fejlesztés során, ráadásul a sürgősségi engedélyezés megelőzte a 3. klinikai kísérleti fázist.
Falus szerint ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy egyetlen vakcinát kell választani, hiszen a fertőzés előfordulása, a tünetek súlyossága például alapvetően függ az életkortól. Vizsgálni kell azt is, hányszor kell ismételni a vakcinációt, és milyen mértékű memóriát építenek föl az egyes védőoltások.
Még nem is olyan rég sokan azt gondolták, ez a járvány sem lesz más, mint egy influenzajárvány, azonban talán most már a kétkedők is tisztában vannak vele, hogy sokkal súlyosabb betegségről van szó.
Viszonylag sokan a belehalnak, sokan rendkívül súlyos tüneteket produkálnak, mások viszont nem. Buzás Edit a genetikai hajlammal összefüggésbe hozható csökkent interferontermelést jelölte meg a súlyos tünetek egyik lehetséges okaként, valamint megemlítette a Covidhoz társuló betegségek jelentőségét a kór lefolyásával kapcsolatban.
Moldvay Judit megerősítette, hogy valóban sokkal súlyosabb betegségről van szó, mint az influenza. A WHO adatai szerint influenzában évente 300-500 ezer ember hal meg világszerte, Covidban viszont már több mint 1,3 millióan hunytak el. A betegségprofil is fontos különbségekről árulkodik. A Covid-19-fertőzés okozta tüdőgyulladásban elhunytak 100%-ánál kialakult diffúz, alveoláris tüdőszövet-károsodás, és több mint 80%-uknál megfigyelhetők tromboembóliás szövődmények. Nagy jelentősége van tehát a véralvadásgátló terápiának a betegellátásában.
A társbetegségek közt nagyon gyakori a 2-es típusú diabétesz, az elhízás és a daganatos betegségek.
Moldvay és Falus kifejtette a súlyos lefolyású Covid-megbetegedésekre jellemző bradikininvihar jelentőségét és a bradikinin-felszabadulás káros következményeit. Ezzel kapcsolatban Falus felhívta a figyelmet a D-vitaminra mint terápiás megoldásra, ugyanis a D-vitamin gátolja a bradikinin-termelést a vérnyomást és a vízháztartást szabályozó hormonrendszerben (renin-angiotenzin rendszer).
Azon kívül, hogy megtartjuk a járványügyi intézkedéseket, várunk a megfelelő vakcinára és D-vitamint szedünk, tehetünk-e még valamit, hogy csökkentsük az egészségügyi rendszer túlterheltségét? – adódott a következő kérdés.
Falus András szerint mindenképpen, ugyanis az eredményes védekezéshez az egymásra figyelés társadalmi kultúrája is hozzátartozik. Példaként említette Dél-Koreát, Tajvant és Új-Zélandot, ahol nem kellett választani a járvány lehető leggyorsabb visszaszorítása és a gazdaságfenntartás között. Ez részben edukációs kérdés, vagyis fontos lenne már óvodás kortól az egészségnevelési munka, részben pedig fegyelem, önfegyelem és bizalom kérdése. A járványkezelésben elsődleges szakmaiak között ezért a társadalomtudományok szempontjainak is jelen kell lenniük. A bizalmon, őszinteségen és a tévedés belátásán alapuló kultúra hosszú távon eredményes válaszra sarkallja a társadalom legszélesebb rétegeit – tette hozzá Falus.
A (hatóságok és az orvosszakma iránti) bizalommal, valamint azzal kapcsolatban, mit tehetünk még, a résztvevők a tesztelés kérdését is körbejárták. Bemutatták, milyen információkat nyerünk a PCR-, az antigén- és az antitesttesztekből. Kérdés, hogy a rendelkezésre álló tesztekkel kiket és mikor teszteljenek.
Azt nagyjából tudjuk, mit vett el a Covid, de vajon adott-e valamit? A beszélgetők említették a tudományos összefogás jelentőségét. Moldvay Judit hangsúlyozta, hogy olyan transzlációs projektek indulhattak, amelyek lehetősége korábban fel sem vetődött.
Különféle tudományterületeket képviselő kutatócsoportok kezdtek el együtt dolgozni, amelyek mindeddig nem is ismerték egymás munkásságát. Előnyként emelte ki a hazai egészségügyi hatóságok rugalmas hozzáállását a vizsgálatokhoz szükséges engedélyezésekkel kapcsolatban, de megemlítette, hogy a klinikumban dolgozóktól is nagy rugalmasságot követel a váratlan helyzetekhez alkalmazkodás.
Buzás Edit szerint az immunológia-oktatás hitelességét nagyban növelte a kialakult helyzet, az orvostanhallgatók talán nagyobb figyelemmel fordulnak a téma felé. Az orvostanhallgatókkal kapcsolatban még kiemelte az önkéntesség elhivatottságot növelő szerepét is.
Sarkadi Balázs szerint fontos tanulság, hogy a mostaninál sokkal jobban felkészült népegészségügyi rendszer szükséges, mert a jövőben hasonló járványok várhatók.
Felhívta a figyelmet a teljes karanténba vonulás pszichés és társadalmi veszélyeire, és pozitívumként kiemelte a kisebb, közösségi „buborékokat”, amelyeknek tagjai egymással érintkeznek, de a külvilággal nem, vagy csak szigorú feltételekkel. Ez is segíti a járvány megfékezését.