Éppen csak most kezdődött a migráció körüli csata – ez az állítás a címe annak a cikknek, amelyet a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása közöl, alapvetően Kovács Zoltán kormányszóvivő tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatója nyomán.
A beszámoló emlékeztet arra, hogy Magyarország a minap veszítette el – Szlovákiával együtt – az ezzel kapcsolatos pert az Európai Bíróságon. Felidézi azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: Magyarország tiszteletben tartja a bírósági ítéleteket, de ez nem indokolja, hogy megváltoztassa bevándorlási politikáját.
A Politico szerint a vita részben abban az irányban folyik tovább, hogy miként lehetne kialakítani egy állandó jellegű szolidaritási mechanizmust, amelynek alapján a többi uniós tagországok között osztanák el az olyan „frontországokba” érkezett menekülteket, mint Görögország vagy Olaszország.
Az unió menekültügyi rendszerének a reformját hónapok óta az hátráltatja, hogy az uniós tisztségviselők nem tudják, hogyan kezeljék az elutasító álláspontra helyezkedő olyan tagországokat, mint amilyen Magyarország vagy éppen Lengyelország – írja a hírportál. A cikk szerzője szerint az Európai Bíróság ítélete reflektorfénybe állította azt a kulcskérdést, hogy ki birtokolja a legfőbb hatalmat az unióban – a Bizottság-e vagy a tagállamok. A bírósági ítélet szerint a Bizottságnak nem kell várnia a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács irányadó útmutatásaira a jogalkotási javaslat megtétele előtt. Budapest ezzel nem ért egyet. Azzal érvel, hogy az áthelyezések kvótarendszerét kifejezett vészhelyzeti intézkedésként rendelték el, és – mondta Kovács Zoltán – politikai értelemben nem helyes, ha a Bizottság szembe megy az Európai Tanáccsal.
A Politico kiemeli a magyar kormányszóvivő kijelentései közül azt az utalást is, amely szerint a közelgő jövő tavaszi választások hatást gyakorolnak a magyar kormányzat felfogására.
„Mindennel kapcsolatban, amit a következő hét hónap során látni fognak, mindig vegyék figyelembe, hogy választási kampány zajlik, tehát a magatartás nem normális rutinszerű” – idézi a hírportál Kovács Zoltánt.
A Politico külön cikkben beszámol arról is, hogy a magyar kormányszóvivő kijelentette: Magyarország „tiszteletben tartja a nép akaratát”, ha Katalóniában megtartják az október 1-jei függetlenségi népszavazást.
A kérdés a spanyol és a katalán nép belügye, és kettejüknek kell dönteniük, nekünk mindannyiunknak tiszteletben kell tartanunk a népakaratot, ezt nevezik demokráciának” – fogalmazott a hírportál beszámolója szerint Kovács Zoltán. Madrid jogellenesnek tartaná a spanyol alkotmánybíróság megtiltotta a referendum megrendezését. A magyar szóvivő azt nem mondta meg, hogy Budapest elismerné-e a katalán függetlenséget, ha a vitatott népszavazáson a Spanyolországtól való elszakadás mellett döntenének.
A Kovács Zoltán által a katalán népszavazásról mondottakat az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál is ismerteti, és szintén kiemeli, hogy a magyar szóvivő szerint a demokrácia azt követeli, tiszteletben kell tartani a nép akaratát.
A The New York Times a Reuters hírügynökség tudósítása alapján beszámol arról, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint katasztrófa lenne, ha Európában kelet–nyugati megosztottság keletkezne.
Schäuble a 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen értelmetlen dolognak nevezte a britek döntését az unióból való kilépésről. Szerinte valószínűleg már bánják is ezt a tavalyi népszavazási eredményt. Az viszont – folytatta a veterán német politikus – katasztrófa lenne, ha most kelet-nyugati törésvonal keletkezne. Szerinte a történelem azt mutatja, Európának csak akkor biztosított a jövője, ha együtt marad.
A The New York Times a Reuters nyomán úgy értelmezi Schäuble szavait, hogy azok elsősorban Magyarországra és Lengyelországra vonatkoztak – arra a két keleti uniós tagországra, amelyek a demokratikus értékek, a menekültek befogadása és a további európai integráció kérdésében egyaránt egyre inkább szembe kerülnek a nyugati tagországokkal.
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök különösképpen bíráló hangot üt meg Varsóval és Budapesttel szemben, mert e két főváros az EU szerint mind jobban eltávolodik a szólásszabadság és a jogállamiság európai értékeitől – olvasható a beszámolóban. Németország eszerint kevésbé nyílt a keleti szomszédok bírálatában, de hallgatólagosan támogatja Macront, valamint az EU-t abban, hogy növelje a keletiekre gyakorolt nyomást.
Végül röviden arról, hogy a londoni The Guardian terjedelmes beszámolója szerint Ciprus szakmányban árul uniós állampolgárságot szupergazdag oroszoknak és ukránoknak. Eszerint az erre vonatkozó program 2013 óta 4 milliárd euró bevételt hozott a szigetországnak.
A Guardian cikkét ismertető német sajtóban a Frankfurter Allgeimeine Zeitung és a Spiegel Online is kiegészíti ezeket az információkat azzal, hogy más uniós tagországokban – köztük Magyarországon – sem ismeretlen a befektetők útlevéllel való honorálása.