Semmi szükség Oroszország ellen újabb szankciókra – idézi az orosznyelvű Uráli Hírek portál Szijjártó Pétert, aki masszívan jelen van az orosz sajtóban ezekben a napokban is: az újságok alapvetően az orosz külügyminiszterrel New Yorkban, az ENSZ-ben lezajlott sajtótájékoztatón elhangzottakat visszhangozzák. A magyar külügyminiszter nyomatékosította: az Európai Unióban ő ezt az álláspontot fogja képviselni, mert továbbra is az a véleménye, hogy jobban ártanak a szankciók az EU tagországainak, mint magának Oroszországnak.
A cikk semmilyen formában sem cáfolja az állítást, csupán összegzi, hogy legutóbb, a 11. szankciós csomag elfogadásakor 87 orosz társaság, vállalkozás és mintegy 100 személy ellen hagytak jóvá büntető intézkedéseket. Kiemelik a hírekben továbbá azt is, hogy reméli: hamarosan visszatér és Kelet és a Nyugat közti civilizált együttműködés.
Az orosz nemzeti hírügynökség, a Национальная Служба Новостей is külön hírben, szűkszavúan adta közre, hogy Szijjártó Moszkvába utazik október 11-én háromnapos látogatásra, amit az orosz TASZSZ-nak adott interjúban jelentett be a külügyminiszter. A látogatás célja, hogy részt vegyen az oroszok által szervezett energetikai tanácskozáson, illetve találkozik az orosz kormányfő-helyettessel, Аlekszandr Novakkal is.
Szijjártó így bizonyította Magyaroszág elköteleződését Oroszország iránt: „Önök jól tudják, hogy együttműködésünk legfontosabb területe az energetika”.
Magyarország szuverenitását garantálja az a 25 törvény módosítását előírányzó törvénycsomag, amit az őszi ülésszakban hamarosan elfogad a magyar parlament – erről számol be az osztrák Der Standard címűnapilap. Rögtön jelzi is az újság, hogy a civil szervezeteket úgymond álcivilekként akarja definiálni, ami bizton számíthat az uniós kritikákra. Kocsis Máté frakcióvezetőt idézi, aki egy vasárnapi rádióinterjúban leszögezte: ki fogja védeni a külföldi támadásokat és nem engedi a kormány, hogy idegenek nyomást gyakoroljanak rá.
Értelmezte az álcivil szervezetek fogalmát is, ami azokra vonatkozik, amelyek külföldről kapnak támogatást. A jövőben a választáson induló azokra az álcivil szervezetekre ugyanazok a szabályok vonatkoznának (elszámolás, működés, elfogadható finanszírozás), mint a pártokra. A törvény egyértelműen a baloldali vagy független civil szervezeteket érinti, rájuk is lett kitalálva és szabva a törvény, merthogy az őket finanszírozó külföldi csoportok hatalomhoz akarják juttatni avégett, hogy így jussanak gazdasági előnyökhöz az ország rovására.
A cikk beszámol arról is, hogy David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete figyelmeztetett az új törvénycsomag veszélyeire, mert ezzel a kormány nem akar mást, mint korlátozni a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát. A vezető diplomata szinte biztosra veszi, hogy nem fogják benyújtani a törvénycsomagot ebben a formában a parlamentnek.
Bizonytalanná vált a 750 000 millió forintos, gyakorlatilag soha meg nem térülő Budapest–Belgrád vasútvonal megépítésének befejezése, miután a magyar kormánynak egyrészt át kellett a csoportosítania a munkaerőt a már elöregedő és gondokkal küszködő Budapest–Győr vasútvonalra, másrészt a kínaiak nem finanszírozzák tovább a Budapest–Belgrád vasúti pálya építését és munkásaik is abbahagyták a munkát – írja a nemzetközi újságíró-közösségből álló Central European Times. Így Mészáros Lőrinc is – illetve az RM International Zrt. és a V-Híd – minden bizonnyal kiszáll a beruházásból, miután építése a második évtized szakaszába lépett. A leállás alapvető oka, hogy a pályaszerkezeti rendszert – minden erőfeszítés ellenére képtelenek – az európai előírásoknak megfelelően kiépíteni. Egyelőre egy magyar és egy cseh cég került a látókörbe, amik együtt talán meg tudják oldani a biztonsági problémákat, de nyilvánvaló, hogy ismét sok száz milliárd forintjába kerül ez majd a magyar államnak.
Több volt a támogatója, mint a tiltakozója a német Strasskirchen városába tervezett akkumulátorgyár megépítésére kiírt referendumnak, így megépülhet az évi 600 ezer akkumulátort gyártó bázis, ami nagyot lendít majd az amúgy is bajban lévő BNW-n, és általában a német autógyártáson – olvashatjuk az AFP francia hírügynökség tudósításában. A BNW emellett már gondoskodott arról is, hogy a közelében, így Magyarországon is gyártsák az elektromos autókba szükséges akkumulátorokat.
És ha már Németországról és az autóiparról esett szó, most jött a hír: Elon Musk a Berlin melletti, a brandenburgi óriás Tesla-gyárában 60 siket munkást alkalmaz, méghozzá azokat, akik Ukrajnából menekültek – írja a Tesla saját portálja, a Teslarati.