Orbán keményvonalas, migrációellenes politikáját dicsőíti a Fox News

Megdöbbent Tucker Carlsonon a republikánus Mitt Romney szenátor azért, hogy a Fox News esti politikai magazinműsorának vezetője Orbán Viktort dicsőíti, miközben annak irányításával Magyarország a legkevésbé szabad és demokratikus államok közé süllyedt a fejlett világon belül – írja a Newsweek.

Mindenesetre a televíziós műsorvezető ismét Budapestre tart, hogy a jövő héten újfent támogatásáról biztosítsa a miniszterelnök autokratikus rendszerét. (Mint kiderült, azt a dokumentumfilmet kívánja bemutatni, amely arról készült, miként vívja harcát a magyar kormány Soros Györggyel – a szerk. megj.)

Szerda este arról beszélt Tucker Carlson a kamerák előtt, hogy Magyarország sok dologban példát mutat Amerikának, így főként a határkerítéssel, ami része a jobboldali Orbán keményvonalas migrációellenes politikájának. Így fogalmazott: lehet úgy is vezetni egy országot, hogy az az ott élő nép javát szolgálja. Ehhez nem kell gyűlölni más nemzeteket, harciaskodni, csatározni, bárkit megtámadni. Az a lényeg, hogy a polgároknak jó legyen, ez a demokrácia. Ennek a résznek egyébként az volt a címe: Mit kell megtanulnia Amerikának a magyaroktól?

Szijjártó Péter nem győzött hálálkodni a műsorban a méltatásért. A Newsweek hetilap ugyanakkor felidézi, hogy a Freedom House már csak részlegesen tartja szabadnak Magyarországot, 62 EP-képviselő éppen most kezdeményezte igen szokatlan módon, hogy az EBESZ küldjön teljes körű megfigyelőcsoportot az április 3-i magyarországi parlamenti választásokra.

Temeti a magyar ellenzék választási esélyeit László András, Orbán Viktor pártjának politikai tanácsadója, aki egy lengyel–amerikai újságíróval együtt írt cikket a The American Conservative lapba. Kiemeli: Márki-Zay Pétert nem is olyan rég megváltóként üdvözölte a másik oldal, ám a mézesheteknek vége, a hat párt erősen megosztott, és sokan immár félreverik a vészharangot. Egy ideig úgy látszott, hogy megfordítja a játszmát a politikus agresszivitása, illetve az, hogy keresztény-konzervatívnak tünteti fel magát. Sokan bíztak abban, hogy új arcként jó pár embert megnyerni a bizonytalanok közül és így változtat a helyzeten. Ám a múlt hónapban beérkezett közvélemény-kutatási eredmények sokkolták a baloldalt.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt bírálta az orbáni irányvonal legnépszerűbb elemeit, így az illegális migrációval szemben meghirdetett zéró toleranciát, valamint az energiaárak befagyasztását, késznek mutatkozott ugyanakkor a minimálbér felszámolására. Gyakran tett becsmérlő megjegyzéseket a szövetségeseire, ami megnehezítette az elképzelések összehangolását, ugyanakkor a pártvezetők nyilvánosan visszavágtak neki, emellett akadt egy antiszemita megnyilvánulása is.

Az ellenzéknek nincs közös választási nyilatkozata, az egyetlen látható közös kezdeményezés a népszavazás melletti aláírásgyűjtés. A programban rekord időn belül kellene megállapodniuk, noha hiányoznak hozzá a tapasztalatok. És a pártok egyre türelmetlenebbek Márki-Zay Péterrel szemben. Ez pedig nem ígér sok jót az áhított választási győzelem szempontjából.

Az összefogás – papíron – jó ötletnek látszott. Ám nehéz úgy közös nevezőre jutni, hogy nincs egységes ideológiai alap, leszámítva a követelést, hogy Orbán Viktornak mennie kell. Így most van egy olyan jelölt, akit nem támogat az ellenzék, ő meg nem áll be a hat párt mögé.

A francia elnök új javaslatokkal állt elő Strasbourgban a jogállam védelmében, de elképzeléseihez gyakran hiányoznak a szövetségesek – mutat rá a Le Monde vezércikke, értékelve a beszédet, amelyben Emmanuel Macron a francia uniós elnökség programját ismertette az EP-ben. Az elemzés úgy látja, a politikusnak két fronton kell kivédenie a támadásokat, az egyik harcot néhány illiberális rezsimmel vívja, amely belülről támadja az európai intézményrendszert, a másikat pedig azokkal, akik ragaszkodnak a francia jog elsőbbségéhez. Azaz: vidám francia–francia küzdelem szemtanúja lehetett a földrész két nappal ezelőtt. Az előadás megmutatta, mennyire összefonódik a választási hadjáratban a két téma: Franciaország és Európa.

Emmanuel Macron öt éve az EU elkötelezett híveként jutott hatalomra és most ezt ki akarja használni. Az eltelt öt évben beütött a koronavírus-járvány, egyre sürgetőbb és megoldandó problémává vált a klímaváltozás és nőtt a feszültség a világban. Ám kiderült: az Európai Unió a megfelelő platform arra, hogy megvédjen a külső veszélyektől.

Ezzel párhuzamosan azonban az Egyesült Államok visszavonult a világpolitikából, Kína felemelkedett, Oroszország pedig igen agresszívvé vált, így kiderült a földrész sebezhetősége is, főként a biztonságpolitikában.

Emmanuel Macron már korántsem olyan derűlátó, mint öt éve volt, és ez összhangban van a franciák aggályaival. Változtattak az irányon az ellenfelek is. Már nem hirdetik, hogy ki kell lépni az euróövezetből, vagy frontálisan ütközni kell az alapszerződésekkel.

Csakhogy a küzdelem folyik. Marine Le Pen és Éric Zemmour próbálja háttérbe szorítani az európai jogot, gerjeszti a félelmeket, a populizmust és itt lesz egyre nagyobb a törésvonal az EU-n belül a liberális demokráciák és a Magyarország fémjelezte illiberális rendszerek között. A francia elnök érzékeli ezt a támadást, csak éppen nincs elég fegyvere, hogy feltartóztassa. Egyfelől azt mondja, hogy az abortusz jogát és a környezetvédelmet be kell venni az alapszerződésbe, mert meg kell védeni a jogállamot, másfelől viszont szorgalmazza a párbeszédet Orbán Viktorral. A menedékjog reformja enyhítene a feszültségen, de ennek korlátozottak a lehetőségei a francia elnökség alatt. Ez Emmanuel Macron Achilles-sarka. Nagy lendülettel dolgozik, új és újabb indítványokat tesz le az asztalra, de nem kap elég támogatást a többiektől, hogy a részleteket is ki tudja dolgozni.

Emmanuel Macron francia ellenfelei már nem annyira euroszkeptikusak, mint még nemrégi is, a francia elnök politikájának középpontjában az EU áll, ezért nincs abban semmi különös, hogy a héten Strasbourgban megerősítette elkötelezettségét – állapítja meg a The Economist. Macron kifejtette: az EU a demokráciát, a haladást és a békét testesíti meg, miközben mind a háromra veszély leselkedik. Fenn kell tartani és előbbre kell vinni az európai civilizációt, tekintve a tekintélyelvű hatalmak felemelkedését és a jogállam elleni támadásokat a földrészen, illetve a szomszédságban jelentkező fenyegetéseket.

A francia ellenzék mindent elkövetett, hogy az eseményből kampányvita legyen. Jelenleg az a helyzet, hogy csak egy igen bátor politikus teszi meg a kontinenst a francia választási hadjárat központi elemévé. Hiszen a lakosságnak csupán 53 százaléka vélekedik kedvezően az EU-ról, miközben a németeknél ez az arány 67 százalék. Franciaország megosztott a kérdésben, az integráció elutasítása ugyanakkor főként a szélsőségesekre jellemző. A főáramlat képviselői viszont nagyon is támogatják az európai gondolatot. Marine Le Pen ki akarja vinni a franciákat a NATO-ból, ám már nem emlegeti a frexitet és nem kíván búcsút inteni az euroövezetnek sem. Ehelyett azt ígéri, hogy megvédi az alkotmányt az uniós jogszabályokkal szemben. Stratégiája az, hogy Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski segédletével belülről ássa alá a közösséget.

A francia államfő legesélyesebb versenytársa, Valérie Pécresse ugyanakkor nagyon hasonlóan vélekedik a földrészről, de összefoglalva: riválisok közül senki sincs annyira oda Európáért, mint Emmanuel Macron, ám a különbségek e tekintetben már nem olyan élesek, mint eddig.

Már több mint száz játékos betegedett meg a magyar–szlovák kézilabda Európa-bajnokságon, és hol van még a vége! A torna egyre inkább olyan, mintha pókerjátszma folynék a járvánnyal – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung. Megbosszulja magát, hogy a nemzetközi szövetség, az egyiptomi világbajnoksággal, illetve a tokiói olimpiával ellentétben lemondott a szigorú higiéniai előírásokról, a csapatok elszigeteléséről. Ennélfogva nagyon úgy látszik, hogy a végén az a nemzet nyer majd, amelynek együttese leginkább megússza a fertőzést. A küzdelem még 9 napon át tart, de leginkább a szerencsejátékra emlékeztet, és nagyon rájár a rúd a németekre, pedig ők igen szigorú szabályokkal igyekeztek elejét venni a bajnak. Külön emeletet foglaltak le a pozsonyi szállodában, saját szakácsot hoztak, semmiféle külső szabadidős elfoglaltságot nem engedélyeztek a versenyzőknek.

Ám mindez semmit sem segített, a gárdából jelenleg 12-en vannak karanténban, a szövetségi kapitány jóformán azt sem tudja, kit küldjön ki a pályára. Edzésről immár szó sem lehet, inkább azt várja mindenki lélegzet-visszafojtva, mi lesz a legközelebbi pcr-teszt eredménye. Egymás után esnek ki az emberek, a szakvezetés nem győzi leadni a pótnevezéseket.

Pedig a szövetség tudta, miként lehetne úgy lebonyolítani a küzdelmet, hogy elkerüljék az ilyen megpróbáltatásokat. Ám az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) ragaszkodott ahhoz, hogy be kell engedni a nézőket.

A legtöbb bírálat a magyar állapotokat éri, mert ott átszakadt a gát, a lelátók zsúfolásig megtelnek. Elvileg csak beoltottak, illetve gyógyultak léphetnek be a csarnokokba, de hírek szerint az ellenőrzés igencsak laza, mint ahogy az is, hogy mennyire kötelező viselni a maszkot.

Az európai szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy meg kell tartani hátralévő találkozókat. Két éve olyan szerződést kötött, amelynek alapján a következő 10 évben 600 millió eurót kap az Európa-bajnokságok és a Bajnokok Ligája tévés közvetítési jogáért.