– Szerencsés vagyok, sok érdekes embert interjúvoltam meg, köztük 16 Nobel-díjast és vezető üzletembereket is – idézte fel a konferencián a professzor. – Először határozott előítéleteim voltak az üzletemberekkel szemben. Úgy gondoltam, túlságosan ambiciózusak, önzők, arrogánsak. Ám amikor megismertem őket, rá kellett jönnöm, más, fontosabb tulajdonságaik vannak. Olyanok, amelyek közösen jellemzőek rájuk: van víziójuk a jövőről, és érzékenyek, elkötelezettek a szociális kérdések iránt is. Ezután kezdtem különös figyelmet fordítani a vezetőkre.
A professzor olyan személyiségeket interjúvolt meg a többi között, mint Ted Turner, az AOL alelnöke, Sir John Templeton, a rangos pénzügyi befektető, Jack Greenberg, a McDonald’s elnök-vezérigazgatója…
Náluk is megfigyelte a flow-jelenséget, azt, amelyet évtizedek óta tanulmányoz. Ennek fő elemeit mutatta be ma budapesti előadásán.
A folyamatban nagyon fontos, hogy tudatában legyünk, mit teszünk, és mit fogunk tenni a következő lépésben. Legyenek világos célok, egyértelmű visszajelzések, s ami a legfontosabb: egyensúly a kihívások és a lehetőségek, kapacitások között. Ha ez az egyensúly hiányzik, akkor vagy az apátia, fásultság lép fel, vagy a szorongás. De ha megvan az egyensúly, akkor jön el a flow-állapot, amelyben az ember a legjobban teljesít, és annyira elmerül az alkotásban, hogy akár még az időről is megfeledkezik. Nem érzi annak a nyomását, hogy más irányítja.
Ha a munkahelyen kedvezőek a feltételek, a képességek is jobban ki tudnak bontakozni, az emberek lelkesebben dolgoznak, kevesebbet hiányoznak, és nem is akarnak máshová menni.
A flow nemcsak az egyes embereknek jó, hanem az egész szervezetnek is.
Csíkszentmihályi professzor előadását megelőzően Kenyeres István vegyészmérnök-biotechnológus, a Biopólus Intézet alapítója a városiasodott társadalom jövőjének kilátásait elemezte.
Négy generáció alatt hatalmas változások zajlottak le. A népesség egymilliárdról hétmilliárdra nőtt, a városi népesség a lakosság 10 százalékáról 55 százalékára emelkedett. Mára a vadon élő emlősök aránya a Földön hét százalék, 93 százalékot az ember és állatai tesznek ki. A földi lét négymilliárd éves történetében most fordult elő először, hogy az ember tudatosan át tudja alakítani DNS-ét. Mindez, és még sok más változás is együtt olyan helyzetet teremtett, amelyben új megoldásokra van szükség.
A jövőhöz neoreneszánsz emberré kell válni – vélte a professzor. Ennek részeként újra kell tervezni a városokat. Ma a világ erőforrásai, a termelés és a szennyezés 85 százaléka is a városokhoz kötődnek, és csak 15 százalék a vidéké. Negyven város szövetsége – amelyben benne van egyebek között New York, Tokió, Amszterdam és Párizs is – a világ GDP-jének 40 százalékát adja.
Az új helyzetek új követelményeket támasztanak az integrált tudás iránt. Az intelligens városokhoz nemcsak intelligens emberekre van szükség, hanem olyanokra, akik képesek innovatív módon kezelni komplex és szakterületeken átnyúló rendszereket egy folyamatosan változó és előre nehezen kiszámítható világban.
A konferencia másik előadója Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója, elmondta: 2020-ig 26 milliárd hálózatba kapcsolt eszközzel rendelkezünk majd, ami néhány éven belül alapvetően változtatja meg fogyasztói szokásainkat. 2020-ig 13-szorosra nő a videó-forgalom, és kilencszeresre a mobil adatforgalom.
Az Ericsson több mint kétszázezer ember megkérdezése alapján végzett vizsgálatot. A felmérés alapján az a jövőkép rajzolódott ki, hogy az emberek háromnegyede rendszeresen néz interneten érkező/továbbított médiatartalmakat (streamelt programokat), vagyis igény szerinti videókat, a hagyományos televízió-műsorok helyett. Minden második ember szeretne otthoni szenzorokat, amelyek irányítják a víz-, az energiafelhasználást és az egyéb folyamatokat. Egyre többen foglalkoznak a gondolattal irányítás lehetőségével, hogy például egy fejhallgató lehallgassa az agyhullámokat, és továbbítsa a feladatot egy eszköznek. Akár egy drónnak is…
A jövő az okos polgároké és az okos városoké. A digitális pénztárcát pedig már a megkérdezettek 80 százaléka várja; 56 százalék viszont az eszközök titkosítását szeretné. Vannak, akik úgy gondolják, a technikai fejlődés révén, akár 150 évig is élhetnek majd az emberek. Hiszen lehet majd olyan okos tányér, amely megmondja, ami rajta van, mennyire tesz jót az egészségnek, a gyógyszeres doboz pedig jelezhet majd a gyógyszertárnak, ha fogyóban a tabletta.
Nagy változást hoznak majd a gyerekek, akik mindenütt hálózathoz akarnak kapcsolódni, s ez elvezethet a ma ismeretes internet megszűnéséhez, s helyette majd sok kis internet alakulhat ki, ami elvezethet oda, hogy egyetlen akkufeltöltéssel akár 10 évig is működhessenek az eszközök, ami már az 5G világában jön el.
