A fiatalok, köztük a zsidók is az alacsony bérek valamint a gyűlöletkultúra miatt emigrálnak, menekülnek el a szélsőjobbos Orbán országából – számol be helyszíni tudósításában az amerikai The Huffington Post, aki szerint a kormány az ország jövőjét játssza el rövid távú hatalmi céljai érdekében.
Orbán az elmúlt 8 évben konszolidálta hatalmát átalakította a jogrendszert és letörte a civileket. A 25 éves magyar lány azt mondja, sok mindenre büszke lehetne gyönyörű országában, de rossz irányba mennek a dolgok. Az ENSZ felmérése szerint hazánk az elsők között van, ahol a leggyorsabban fogy a nemzet, miközben 2050-re a kivándorlás miatt is 15%-kal csökkenhet a lakosságszám. Menekültek befogadásával csökkenteni lehetne a fogyást; mellesleg a muzulmánok a lakosság 0,4%-át adják. Egy 35 éves, kétgyerekes anya elmondja, baráti körének a fele már itt hagyta a hazáját, és a családja is tervezi, elmegy hamarosan. – „Nem akarok egy gyűlölettel teli országban élni” – ezt már Schönberger Ádám rabbi mondja, így nem csoda, hogy a zsidók is elmennek Magyarországról. Félelmetes: a Pew Research kutatóintézet felmérése szerint a magyarok hatoda tiltakoznék, ha zsidó szomszédja lenne. A lapnak nyilatkozó Kovács Zoltán szóvivő szerint az antiszemitizmus vádja a liberálisok utolsó mentsvára.
Schilling Árpád elhagyja az országot, Franciaországba költözik – számol be a rendezővel készített rövid interjúban az Európa hatnyelvű kulturális tévécsatornája, ezúttal a német Arte. A művész kíméletlen kritikusa Orbán Viktornak, így hát nem is csodálkozik azon, hogy nem kap támogatást a színháza, művészete. Schilling Árpád fülébe visszacsengenek a magyar kormányfő szavai, amelyek szerint ellenségein elégtételt vesz. Ez őrület itt, az Európai Unió szívében – fogalmaz –, s úgy érzi, a hazai színházi élet is hátat fordított neki, és a szakma nem szolidáris vele. Így nem maradt más számára, mint a kivándorlás.
Marxot, illetve filozófiáját dicsérte születésének 200. évfordulója alkalmából Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, mert szerinte eszméi hozzájárultak az Európai Unió létrejöttéhez is, a szociális jogok előmozdításával – s erről Trierben, Marx szülővárosában beszélt, ahol a németekkel együtt szobrot is avattak a tiszteletére – számol be kritikusan a történtekről a The New American. Ugyanakkor Juncker szerint a Kínában és Oroszországban elterjedt marxizmusért nem tehető felelőssé a mozgalom szellemi atyja, amelynek nyakába több tízmillió ember halálát akarják varrni. Az ugyanis a helyi rendszer hibája volt. Deutsch Tamás fideszes uniós képviselőt is idézi a cikk, aki szerint igenis Marx a felelős több mint 10 millió ember haláláért a kommunizmusban. Juncker azonban a Kommunista Kiáltványra is hivatkozva védelmébe vette azt a Marxot, aki a jövő Európáját is vizionálta egykoron, és kiállt a szabad kereskedelemért és a piacgazdaságért épp úgy, mint az egyenlőséget hirdető forradalmi munkásmozgalomért.
Az amerikai szerző szerint Juncker nyílt Marx-dicséretének az lesz a következménye, hogy Nagy-Britanniához hasonlóan egyre több tagállam lép majd ki az unióból. S remélhetőleg Trump kezdeményezésére az amerikaiak is ráébrednek, hogy meg kell szabadulni a NAFTA-tól, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodástól, mivel a multilaterális egyezmények nem segítik a szabad kereskedelem ügyét.
A budapesti amerikai nagykövetséget dicséri a liberalizmusért, pontosabban az orbáni illiberalizmus elleni harcáért az amerikai National Review folyóirat a „Liberális demokrácia és az Egyesült Államok” című cikkében. Ennek apropóját a Figyelőben megjelent megbélyegzettek feketelistája adta, amit elítélt a nagykövetség – kiállva ezzel a liberális értékrend mellett, sőt, a lap idézi a nemrég menesztett H.R. McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó szavait is, aki Magyarországra is utalt utolsó beszéde egyikében, amikor „a zsarnokok meghibbant ideológiáját” emlegette.
A szerző, Jay Nordlinger ezek után azt állítja, ez az, amire még büszke lehet amerikaiként. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval is csak egyetérteni tud e tekintetben, amely szerint e területen meg kell őriznie vezető szerepét Amerikának a világpolitikában.
Népszabadságot felmutató egykori tüntető fotójával indítja az Orbán feketelistája című, a magyarországi médiahelyzetet bemutató cikkét a Spiegel Online, amely megállapítja: az újságírók körülményei egyre rosszabbak, állandó nyomás alatt kénytelenek dolgozni. A civilek, az aktivisták, értelmiségek után ismét az újságírókat vette célba a hatalom. Habony újságjával, a 888-cal kezdődött a folyamat, amely „Soros propagandistáit” támadta, majd folytatódott a Figyelő listájával, és legutóbb az Origo közölte a hazánkban dolgozó külföldi tudósítók feketelistáját.
A német Der Spiegel cikke úgy véli, messze vagyunk ugyan még e tekintetben Törökországtól és Oroszországtól, azonban az unióban nálunk korlátozták legjobban az egykor sokszínű médiát. Szól arról is, miként csúszott ki a Deutsche Telekom kezéből az Origo; ír a Népszabadság kivégzéséről az osztrák stróman Heinrich Pecina dicstelen közreműködésével.