Az Alstom számításai szerint hazánkban a fosszilis alapú erőművek jó részének fejlesztését el kell kezdeni és be is kell fejezni ahhoz, hogy az ország éves bruttó 42,5 TWh (terawattóra) villamosenergia-igényének[1] (a MAVIR ZRT. adatai alapján) több mint 30%-ot kitevő importhányadát ne kelljen ezen erőművek kényszerű leállítása miatt tovább növelnünk. Az Alstom nemrég 80, jellemzően fosszilis tüzelőanyaggal működő, 10-46 éves erőműben végzett felmérést fejlesztési igényeikről a világ 26 országában. Megállapította: az erőművek egyes környezetvédelmi fejlesztési és levegőtisztasági kezdeményezései a teljes hazai erőműparkot tekintve, sok tízmilliárd forint költséggel is, 1–3 évbe telnék.

Hazánkban számos olyan erőmű üzemel, amely jelenlegi műszaki állapotában nem lesz képes megfelelni a 2016-ban életbe lépő európai uniós környezetvédelmi szabályozásnak. A legnagyobb mértékű csökkentést a széntüzelésű erőművek számára írja elő, és tetemes arányú csökkentett kibocsátási értékeket ír elő a biomassza- és gáztüzelésű erőművekre is, amelyeknek 1000–1500 MW összteljesítménye, ha kiesne, nagymértékben növelné villamosenergia-behozatalunkat. Noha a magyar kormányzat által az EU-hoz benyújtott Átmeneti Nemzeti Terv 2020. január 1-jéig ad lehetőséget a károsanyag-kibocsátás folyamatos csökkentésére, a korszerűsítés mielőbbi elkezdése a hazai erőművek számára így is életbevágó.

„A magyar erőművek előtt álló kihívás kettős: amellett, hogy meg kell felelniük a szigorodó uniós környezetvédelmi normáknak, versenyképességüket is növelniük kell. Ezt az követelményt levegőtisztasági berendezéseik korszerűsítésével, valamint az erőművi kazánok vegyeshulladék-tüzelésre való átalakításával és egyéb tüzelőanyagra váltással érhetik el a leggyorsabban és a leggazdaságosabban” – mondta dr. Kiss Csaba, az Alstom Hungária Zrt. erőműszerviz-üzletágának igazgatója.

Az uniós szabályozás ráadásul nemcsak az erőműveket, de más, jellemzően káros ipari kibocsátással járó iparágakat is érint, így a hulladékégetők, vegyi üzemek és cementgyárak tüzeléstechnikai berendezései is nagy kihívás elé néznek, ha meg akarnak felelni a szigorú irányelvnek. 

Tovább nőhet villamos energia importunk? Magyarország villamosenergia-import függősége igen magas. Hazánk villamosenergia-fogyasztásának több mint harmadát tartósan importból fedezi, de ez a nyári időszakban tovább is emelkedhet. A villamos energia importjának emelkedése az utóbbi években ugrásszerűen nőtt, hiszen 2010-ben az éves áramimport aránya még csak 15%-on állt. Bár az olcsó importáramnak számos előnye van, kockázatos is, mivel a külföldi erőművek bármilyen teljesítményváltozása, vagy a külországi váratlan teljesítménycsökkenés Magyarországra is hatással lehet.

Mi az integrált környezetvédelem? A különféle környezeti elemek terhelését és szennyezését nem környezeti elemenként (pl. levegő, víz, földtani közeg), hanem komplex módon, minden környezeti elemre egységesen, kölcsönhatásaikban kell vizsgálni. Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, illetve szennyezése. Ennek gyakorlati megvalósítása végett fogalmazta meg az Európai Parlament és Tanács az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelvet, melynek végrehajtása – az Európai Unió tagjaként – hazánk egyik kiemelt környezetvédelmi feladata.