Az EU 2014–20 közötti, hétéves költségvetési keretprogramjának versenyképességi fejezetéről folyó európai parlamenti vitában, mint parlamenti jelentéstevő, a hazai vállalkozások és kutatócentrumok versenyképességét javító, azt képviselhető magyar álláspont kialakításához kérte a véleményeket Herczog Edit. Elvégre 130,5 milliárd euró sorsáról van szó. Ennyi a következő költségvetés 11 százaléka.
Mivel az uniós bevételek növekedésére nemigen lehet számítani, a viták leginkább arról szólnak, mit és hogyan csoportosítsanak át. Ebben a vitában, a prioritások meghatározásában is erős szerepük van a pénzügyminisztereknek, akik főleg azon vitáznak, honnan teremtsék elő a pénzt. Nagy valószínűséggel életbe léptetik a tranzakciós adót, amely azonban nem ugyanaz, mint a magyarországi adó, hanem a tőzsdei műveletek megadóztatása.
A versenyképességi fejezet fontos része a HORIZON 2020 program, amely a K+F+I-re fordítható kiadásokat tartalmazza. Erre az Európai Bizottság 80 milliárd eurót szán, az Európai Parlament 100 milliárdot szeretne. – A 2013-ban záruló költségvetési szakaszban 55 milliárdot irányoztak elő, de több módosítás révén ennél magasabb lett ez a kiadási tétel.
Újdonság lesz az európai összekapcsolódási eszközök, határokon átnyúló energetikai és számítástechnikai infrastrukturális fejlesztésekre költhető mintegy 40 milliárd euró. Tízmilliárd eurót – a tervek szerint – csak a közlekedésfejlesztésre lehetne majd fordítani a kohéziós országok egymás közötti kapcsolódásainál.
Fontos feladatnak tartják a szélessávú internet-lefedettség további növelését, ami Magyarországnak különösen jó lehetőségeket kínál majd. Az energetikai infrasturkturális fejlesztésekre 9,1 milliárd eurót terveznek a jelenlegi elképzelések szerint.
A kkv-k megtámogatására 2,4 milliárd eurót szán a még vita alatt álló programtervezet. Egyszerűsíteni kívánják a K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) elszámolási eljárását is.
Herczog Edit felhívta a figyelmet arra a jelenségre, amely szerint az Egyesült Államokban és Európában is nagyjából ugyanannyi vállalkozás jön létre és szűnik meg, de Amerikában 15-ször több tud növekedni, mint Európában. Ezen a helyzeten kellene javítani.
Figyelemre méltó például, hogy a világ energiahatékonyságra és zöld energia fejlesztéseire fordított kiadásainak 30 százaléka kötődik Európához, a technológiák 70 százalékát itt alkalmazzák, de 80 százalékát Ázsiában állítják elő. Ezt az arányt kellene megváltoztatni, és a gyártást is sokkal nagyobb arányban visszahozni Európába, hiszen ma már az ázsiai költségek sem olyan alacsonyak, mint régebben. Az a cél, hogy az új innovációs hullám jöjjön vissza Európába – mondta a képviselőnő, akit utána másfél órán keresztül árasztottak el kérdésekkel és javaslatokkal a tanácskozás résztvevői.
