A közép- és kelet-európai térség (KKE) ma már nem csupán átlagon felüli növekedést biztosító felvevőpiac, hanem vonzó befektetési célpont is. A régió jelenleg az európai átlagnál gyorsabb gazdasági növekedést mutat fel. A térség országai a teljes német kivitel hatodát veszik fel, és ide irányult az összes német külföldi beruházások 10 százaléka.
A német külkereskedelmi kamarák kezdeményezésére már 7. alkalommal elvégzett konjunktúrafelmérés azt igazolja, hogy az egyes országokra jellemző üzleti hangulatot alapvetően két tényező határozza meg: egyrészt az adott ország gazdasági helyzete és a vállalatok üzleti várakozásai, másrészt pedig a gazdaságpolitika által meghatározott általános jogi, szabályozási feltételrendszer. Mindkét területen számos hasonlóság mutatkozik a megvizsgált 15 ország között, de vannak egyedi sajátosságok is.
A felmérés legfontosabb eredményei
A vállalatok nagy többsége kitartana jelenlegi telephelye mellett
» A felmérés szerint a megkérdezett vállalatok összességében elégedettek külpiaci tevékenységük eredményeivel. Régiós átlagban öt vállalat közül négy ma ismét a jelenlegi országba vinné beruházását, ez az arány a múlt évek során alig változott. A „kötődés” a lengyelországi leányvállalatoknál a legnagyobb, de még a gyengébb azonosulást mutató országokban is közel 70 százalékos az arány.
Derűlátás a saját üzlet tekintetében, de aggódnak a nemzetgazdasági kilátások miatt
» Az adott ország jelenlegi gazdasági helyzetét a legtöbb vállalat inkább rossznak ítéli meg, és 2012-re is több vállalat számít a gazdasági helyzet romlására, mint javulására.
» Ennek ellenére bizakodóak a saját üzletmenet tekintetében. A válaszadók többsége szinte minden országban magasabb árbevételre, kivitelre és eredményre számít, a tavalyi felméréshez viszonyítva a várakozások csak csekély mértékben romlottak.
Pozitív beruházási és foglalkoztatási egyenleg
» A kedvező üzleti várakozások tükröződnek a beruházási és foglalkoztatási hajlandóságban is. A legtöbb országban a létszámbővítést tervező cégek száma meghaladja a létszámcsökkentést fontolgatókét, a beruházási tervek esetében is pozitív a válaszok egyenlege.
» Az elemzés azt is kimutatja, hogy a saját üzleti kilátások jóval nagyobb mértékben befolyásolják a beruházási hajlandóságot, mint az olyan keretfeltételek, mint pl. az adók vagy az állami támogatások.
Versenyelőnyt biztosítanak a munkaerő-piaci adottságok
» A térség összes országában az üzleti környezet legkedvezőbbnek ítélt összetevője a munkaerő-potenciál, azaz a munkatermelékenységnek, a dolgozók képzettségének és költségének megfelelő aránya. Így a munkaerő-potenciál a térség egyik legfontosabb versenyelőnyének tekinthető.
» Figyelmeztető jel, hogy több országban fokozódó szakemberhiánnyal szembesülnek a vállalatok.
Hiányosságok a gazdaságpolitikai feltétel-rendszerben
» A korrupció, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a jogbiztonság és a közbeszerzések átláthatósága tekintetében a vállalatok széles köre elégedetlenségének adott hangot a felmérésben, ezeken a területeken sokszor a tavalyinál is kritikusabb válaszokat adtak a résztvevők. A felmérés szerint az üzleti környezeten leginkább e gazdaságpolitikai hiányosságok felszámolásával lehetne javítani régiószerte.
Országrangsor a befektetési környezet szerint
» Az, hogy egy-egy vállalat számára melyik ország kínálja a legalkalmasabb üzleti feltételeket, számos egyedi tényezőtől függ, legfőképpen az ágazattól és a beruházási motívumtól. A 15 ország átlagában a vállalatvezetők ismét Csehországnak tulajdonították a legvonzóbb befektetési környezetet a térségben, megelőzve Lengyelországot és Szlovákiát.
A teljes tanulmány, részletes eredményekkel és számos ábrával ingyenesen tölthető le a DUIHK honlapjáról, német és angol nyelven.
A közép- és kelet-európai térség (KKE) német külkereskedelmi kamarái 2005 óta készítik el évente a konjunktúra-jelentést. A felmérés írásos kérdőíven alapul, a válaszadás online történt. A felmérést 2012. február 1– március 2 között végezték. A 2012-i felmérésben a következő országok 1323 vállalata vett részt: Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Koszovó, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia.