(Der Tag/RedaktionsNetzwerk Deutschland RND) Várhatóan a második fordulóba jut: Franciaország hivatalban lévő elnöke, Emmanuel Macron és kihívója, Marine Le Pen. (A nyitó képet Bob Edme készítette.)
Ha a franciák március közepén az új elnökük megválasztására lettek volna hivatottak, Emmanuel Macron nyugodtan hátradőlhetett volna. Akkoriban a jelenlegi, hivatalban lévő elnök jó 30 százalékos támogatottsággal rendelkezett a felmérések szerint – jobboldali kihívója, Marine Le Pen csak a második helyen állt.
Macron akkoriban az ukrajnai agressziós háborúból húzott hasznot. Válság idején az emberek stabilitásra vágynak, nem pedig felfordulásra. De közben a háború már hetek óta tart – és Macron közvélemény-kutatási eredményei folyamatosan romalanak. Legutóbb a 44 éves politikus már csak mindössze néhány százalékponttal előzte meg Le Pent.
Európában ezért az emberek aggodalommal tekintenek az országra. Ha az első fordulóban egyik jelölt sem szerez abszolút többséget, akkor a két legerősebb jelölt jut be a második fordulóba. Azok a szavazók, akik az első fordulóban más jelölteket támogatnak, például a még szélsőségesebb Éric Zemmourt vagy a mérsékelt jobboldali konzervatív jelöltet, Valérie Pécresse-t, ezután Le Penre szavazhatnak.
Az 53 éves politikus győzelme azonban mély válságba sodorhatja az EU-t – elemzi az RND tudósítója, Birgit Holzer. „Ez azt jelentené, hogy az egyik nagy alapító ország szembe megy az Európai Unió alapelveivel, és olyan kötelezettségszegési eljárást kockáztat, ami próbára teheti az EU-t.”
Párizsban máris egy baljós szó járja a köröket: frexit. Macron táborában pedig felvetődik a kérdés, hogy nem volt-e túl biztos a győzelmében a hivatalban lévő elnök? Ha a franciák ma úgy szavaznak, ahogy a közvélemény-kutatások előre jelzik, akkor legalább is biztos, hogy Macron a két hét múlva esedékes – nagy valószínűséggel – második fordulóban nem támaszkodhat kizárólag a hivatali előnyére.
