Frankofón Fesztivál: régi-új ismerősök

Több szempontból is sajátos körülmények között rendezik meg immáron 20. alkalommal a francia nyelv és kultúra szerelmesei számára a magyarországi Frankofón Fesztivált. (Nyitó kép: jelenet a francia Ladj Ly “Nyomorultak” című filmjéből.)

Egyrészt a két ország a „nagypolitikában” is közeledni látszik egymáshoz, ami szerencsére a kultúrában is megnyilvánul, aminek következtében például a köztelevíziókban is számtalan ragyogó francia filmalkotást láthatunk a késő esti órákban. Másrészt a kerek évfordulók okán még színesebb, izgalmasabb a programsorozat kínálata: film, zene, színház, cirkusz, könyvbemutató, előadás, kerekasztal-beszélgetés, kiállítás egyaránt szerepel a műsornaptárban.

A Frankofón Fesztivál huszadik és a Filmnapok tizedik évfordulója mellett a Magyarországot is beleértve 88 államot és kormányt egybefogó Frankofónia Világszervezete megalakulásának ötvenedik évfordulóját is a napokban ünnepelhetjük.

Az egyhónapos eseménysor fő helyszínei a MÜPA, a Liszt Emlékmúzeum, a Trafó, a Műcsarnok, az  Operettszínház, az Országos Idegennyelvű Könyvtár és Zeneműtára, az ELTE és a Francia Intézet lesznek, és az ország számos városában is láthatunk majd filmeket, hallgathatunk koncerteket.

A hagyományoknak megfelelően a fesztivál az idén is a szintén kerek évfordulóját ünneplő 10. Frankofón Filmnapokkal kezdődik, amelynek vetítései Budapesten február 26. és március 7. között zajlanak az Uránia Nemzeti Filmszínházban, az Art+ Cinemában és a Francia Intézetben, amit március 8-tól további tizennégy város mozija folytat. Az idei válogatás 23 filmje és 5 rövidfilmje Algériából, Belgiumból, Franciaországból, Kanadából, Kenyából, Marokkóból, Svájcból és Tunéziából érkezik.  

A filmnapok premierje a tavaly Cannes-ban díjazott Hirokazu Kore-eda japán rendező Az igazság címe filmje lesz Catherine Deneuve főszereplésével, aki mellett további két kiválóság, Juliette Binoche és Ethan Hawke szerepel. A fesztivál szervezői azonban a szépségéről híres sztár egyik korai filmjével, A nap szépe című alkotással is kedveskednek. 

Az idősebbek még bizonyára emlékeznek az egykori Filmmúzeum előtt kanyargó hosszú-hosszú sorokra, amit a sokak kamaszkori szexuális felvilágosítását is segítő, akkoriban még nagyon merészen erotikusnak tűnő film keltett. Most digitálisan feljavítva eredeti pompájában láthatjuk ezt a ma is lenyűgöző 1967-i filmet, és megcsodálhatjuk az akkor szépsége teljében lévő Deneuve-öt.

Hasonlókat mondhatunk az egykor szintén gyönyörű, tavaly elhunyt Anna Karina főszereplésével készült, ugyancsak erősen erotikus töltetű, digitálisan felújított Az apácáról (1966), amely Diderot 18. század végi regényének klasszikus adaptációja, és az egyházi intézményrendszer legsötétebb bugyraiba kalauzol minket.

Az egzotikus (kenyai, tunéziai stb.) és az animációs filmek mellett talán némileg meglepő módon Mészáros Márta Aurora Borealis-át is láthatjuk, bár a legnagyobb érdeklődéssel talán az Oscar-díjra is jelölt Nyomorultakat várhatjuk (amely viszont nem a híres Victor Hugo-i műből készült, hanem ízig-vérig mai történet). 

Juliett Binoche-t is felfedezhetjük egy másik filmben, egy nagyszerű komédiában, a Hogyan legyél jó feleség?-ben, amely megerősíti a népi bölcsességet, amely szerint van, aki tudja, és van, aki tanítja… 

A Szarvasbőr című paródia mellett (amelyben a főhőst a leginkább A némafilmes-ből ismert Jean Dujardin alakítja) két, szerfölött izgalmas való krimi is kiemelendő. A mindig ragyogó Lambert Wilson és a mindig gyönyörű Olga Kurylenko főszereplésével készült

Teljes titoktartás Agatha Christie kedvenc alaphelyzetét választja: kilenc műfordító a külvilágtól teljesen elszigetelten egy világrengető bestseller átültetésén dolgozik, de a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan kellene. A Kisváros, éjjel című thriller viszont a ma legégetőbb társadalmi problémákat feszegeti. A Roubaix városában karácsony éjjel lejátszódó lakástűzben a drogosok és bevándorlók világának árnyoldalait egy igencsak meglepő befejezés oldja fel.

A sokkal könnyedebb szórakozásra vágyók, főként a családi mozira áhítozók számára a talán legkülönlegesebb francia rendező, Nicolas Vanier Taníts meg repülni! című filmjét ajánlhatjuk. Vanier a természet szerelmese. Magyarországon legtöbben talán a Belle és Sebastian modern feldolgozásában csodálhatták meg azt a varázslatos képi nyelvet, amivel Vanier a hegyek, a havasok szépségét képes egyedülálló módon elénk varázsolni. Vanier, aki Szenegálban született, furcsa módon a jég és a hó szerelmese, olyannyira, hogy átszelte már egyedül, kutyaszánon Szibériát, Alaszkát és Kanada északi területeit is, mostani filmjét norvég kooprodukcióban készítette, és egy elvált apa és kisfia egymásra találásáról szól, alapmotívuma pedig a Konrad Lorenz által megfigyelt „bevésődés”, amikor a nyári ludak a tojásból kikelve szüleikként követik azt, akit elsőként megpillantanak.

A filmek mellett a Frankofón Fesztivál számtalan zenei és egyéb programot is kínál. A Vive le Jazz! március utolsó hetében a francia jazz integráns világát mutatja be, a BMC és a Francia Intézet  közös, öt előadásból álló koncertsorozatával március 26–április 4. között. A fesztivál felsorolhatatlanul gazdag műsorából feltétlenül említendők még az újcirkusz jeles képviselőjének, a Compagnie Vue-nek a Trafóban március 19–20–21-i produkciói, illetve az Operettszínház bátor és kockázatos vállalása: a fenegyerek Boris Vian groteszk művéből, a Tajtékos napokból zenés változatot készített Tajtékos dalok címmel. – A könyv elképesztő filmadaptációját Audrey Tatou főszereplésével néhány nappal ezelőtt is láthattuk a magyar televízióban.

A fesztivál műsorfüzete itt található, tessék kattintani!