A Transparency International elkészítette a Fekete Könyv II. részét. A kötet a hazai korrupciós helyzetről – a jogállami rombolásról, a korrupciónak a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásáról, a közbeszerzési rendszer és az uniós pénzosztó gépezet rendszerszintű visszaéléseiről, továbbá a média politikai érdekek mentén történt gyarmatosításáról – közöl átfogó tanulmányokat. Alább egy fejezet a Fekete Könyv II.-ből. (A nyitó kép forrása: hang.hu)
Magyar pénzből és kínai hitelből, kínai munkások építenék fel az ingyen felajánlott állami területen a kínai állampárt egyetemének kampuszát, ahol magas tandíjért tanulhatnának a tehetős, főleg külföldi diákok. A Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása mellett a Fudan Egyetem már a második kínai gigaberuházás lenne Magyarországon.
A magyar jegybank és a kínai Fudan Egyetem felső vezetése közötti tárgyaláson vetődött fel először még 2017-ben, hogy az egyetem első Kínán kívüli kampusza Budapesten épülhetne fel. | 330
Erről még ugyanabban az évben megállapodást is kötöttek. Amikor 2019 októberében az egyetem rektora Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt, akkor még arról volt szó, hogy az oktatás helyszíne az I. kerületi Úri utcában, az egykori budavári városháza felújított épületében lenne. | 331
Arra, hogy ez nekünk sokba fog kerülni, először egy 2020. december végi kormányhatározat utalt. Abban 821,5 millió forintot csoportosítottak át, hogy a kínai egyetem kampuszául szolgáló területeket megvehesse az állam. | 332
2021 áprilisában pedig kiderültek a beruházás részletei is, miután a Direkt36 megszerezte az erről szóló kormányzati dokumentumokat. | 333
Ezek szerint a kormány 540 milliárd forintra becsülte a költségeket, az építkezés ráadásul jelentős részben kínai anyagokból, kínai munkával és nagyobb részt kínai hitelből valósulna meg, de mindezt Magyarország állná. Ez meghaladja a teljes magyar felsőoktatásra 2021-ben szánt összeget. A kínai kivitelezőnek attól sem kell tartania, hogy nyílt versenyben esetleg más viszi el a projektet, ugyanis a kormány ezt a kérdést kizárólagos kínai hatáskörbe utalja. Az építkezés helyszíne pedig a tervezett Diákváros helyén lenne, vagyis ott, ahol a magyar egyetemistáknak ígértek korszerű létesítményeket. A beruházásra 450 milliárd forintnyi hitelt venne fel az állam a Kínai Fejlesztési Banktól, a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításának mintájára. Jüan alapú hitel esetén 4,5 százalék, euróhitel esetén 1,9 százalék lenne a kamat.
Mindezek együtt akkora felháborodást keltettek, hogy a koronavírus-járvány ellenére tízezer embert utcára tudtak szólítani az ellenzéki pártok. | 334
A kerületi polgármester, Baranyi Krisztina – Karácsony Gergely főpolgármester támogatásával – pedig élve jogkörével, fricskát adva a kínai beruházóknak, a tervezett kampusz körüli köztereknek olyan elnevezéseket adott, ami egyértelmű provokáció a pekingi vezetéssel szemben. | 335
Így kapott közteret a kínai állam által elnyomott ujgur kisebbség (Ujgur Mártírok útja), a száműzetésbe kényszerített tibeti vallási vezető (Dalai láma út), a hosszú évekre bebörtönzött kínai katolikus püspök (Hszie Si-Kuang püspök út) és az autonómiájától megfosztott Hongkong (Szabad Hongkong út).
A kormányzati gőzhenger azonban nem állt le, 2021. június végén közérdekű vagyonkezelő alapítványként megalapították a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, amelyet a Fővárosi Törvényszék augusztus végén be is jegyzett. | 336
Az állam 13 900 millió forint értékű közvagyont adott át az alapítványnak, köztük a 26 hektáros Nagyvásártelepet. | 337
A tervezett Diákváros területének nagyobb részét tehát megkapta a leendő kínai egyetem kampusza, a magyar diákoknak építendő kollégiumoknak csak a terület északi csücskében maradt hely. Egy elfogadott kormánypárti törvényjavaslat a Diákváros nevét is kihúzta a fejlesztési tervekből.
A beruházás megakadályozására Karácsony Gergely népszavazási kezdeményezést nyújtott be a kínai egyetem budapesti kampuszáról, amelyet – meglepetésre – a Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyott. Kérdéses azonban, hogy ez meg tudja-e akasztani az építkezést: szakértők szerint, ha minden a legsimábban menne, akkor is csak jövő év elején kerülhetne sor a referendumra, de akár 2023-ig is elhúzható a kezdeményezés.
330 | bolcsvar.hu: „A sanghaji Fudan Egyetem első Kínán kívüli campusa már 2024-ben megnyílhat Budapesten” ()
331 | Orbán Viktor a kínai Fudan Egyetem vezetőivel tárgyalt, kormany.hu ()
332 | mfor.hu: 800 milliós ingatlant kaphat a Magyarországra jövő kínai egyetem ()
333 | Panyi Szabolcs (444.hu): Kínai hitelből készül a magyar felsőoktatás óriás beruházása. A kormány már oda is ígérte egy kínai cégnek ()
334 | Kerner Zsolt (24.hu): Karácsony: 500 milliárd forintból Jakab Péter ötvenezerszer mondhatja Kövér Lászlónak, hogy ficsúr ()
335 | hvg.hu: Átadták a Kínának üzenő utcanévtáblákat Budapesten ()
336 | mfor.hu: Megkapta a Nagyvásártelepet a Fudan Egyetem, kihúzták a Diákvárost a csepeli fejlesztési program címéből ()
337 | Sarkadi Nagy Márton (atlatszo.hu): 14 000 milliónyi állami ingatlant és közpénzt ad a kormány a Fudan-alapítványba ()
338 | Kozák Dániel (Blikk.hu): Politikai szakértőt kérdeztünk a népszavazásról (https://bit.ly/31jq42n)
