A Magyar Közgazdasági Társaság a szakma legnagyobb éves konferenciáján csaknem 700 szakember hallgatta meg a gazdaság aktualitásairól szóló előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Mintegy 150 előadó osztotta meg gondolatait a vándorgyűlés közönségével. Az előadásokat és a szekcióbeszélgetéseket már csaknem 30 ezren tekintették meg a konferencia honlapján, az MKT YouTube-csatornáján. Látványosan élénk tehát az érdeklődés a valamennyiünk bukszáját érintő témákba.

Tekintettel arra, hogy a gazdaságpolitika főszereplői közül jó néhányan megjelentek a konferencia plenáris ülésein, amelyekről a sajtó is gazdagon beszámolt, a szekciókban elhangzottak alapján ajánlás készült a gazdaságpolitika döntéshozóinak szíves figyelmébe.

Az igen részletes és átfogó anyag tételesen feltárja jelenünket, közgazdász-szemmel vizsgálja a tényeket és kínál megoldásokat a minden területen észlelhető anomáliákra, félresiklásokra, veszélyes hibákra.

A múlt 3 évben erős sokkok érték a magyar gazdaságot. A koronavírus-járványból való gyors kilábalás igénybe vette a gazdaság tartalékait, így az ezt követő energiaár- és inflációs válság sérülékeny nemzetgazdaságot ért. Az infláció emelkedése világméretű volt, de hazánkban számottevően meghaladta az uniós és a régiós átlagot is. Az árak emelkedése a bérek reálértékének és a belső keresletnek a csökkenésén keresztül a 2022 közepén induló recesszió elsődleges okozója, és erőteljesen negatív hatást gyakorolt a költségvetési egyensúlyra is. Az energiaárak emelkedése rávilágított a hazai gazdaság energiafüggőségére és az ebből származó pénzpiaci sérülékenységére.

A legfontosabb makrogazdasági javaslatok:

  1. Az infláció letörése kiemelt feladat, és helyes az a törekvés, hogy az infláció az év végére az egyszámjegyű tartományba kerüljön. Ez azonban csak köztes cél lehet az árstabilitás helyreállítása felé vezető úton. Hasznos lenne, ha a gazdaságpolitika döntéshozói együttműködnének a válságból való kilábalás összehangolt, optimális útjának megtalálásában. Az infláció csökkentése és a gazdasági növekedés helyreállítása nem egymást gátló, hanem egymást segítő tényezők.
  2. A termelékenység, versenyképesség terén elmaradásaink vannak, ezért az infláció leküzdése is nehezebb hazai gazdaságban. Törekedni kell a belső erőforrások minél hatékonyabb kiaknázására, a magasabb hazai hozzáadott érték megteremtésére és a külső termelési tényezőktől (pl. energiafüggőség) való függés csökkentésére. A külföldi tőkebefektetőkkel együtt- működve törekedni kell arra, hogy a hazai kkv-szektor hozzásegítésére ahhoz, hogy a termelési-értékesítési láncban magasabb szintre léphessen.
  3. A külföldi tőkebefektetésekhez kapcsolódó állami támogatásokra vonatkozó döntés meghozatalát megelőzően minden esetben meg kell vizsgálni az adott tőkebefektetésnek a magyar gazdaság struktúrájába való beilleszthetőségét, a gazdaság teljesítményéhez adott hozzáadott értékét, és az adandó állami támogatás megtérülésének valószínűségét, mértékét és idejét. Fontos lenne a költségvetési szempontok maximális figyelembevétele minden ilyen befektetési támogatási döntés meghozatala előtt.
  4. Helyre kell állítani a költségvetési egyensúlyt, és az államadósság-rátát csökkenteni kell az alaptörvényben előírt szinthez. Mindez azt is segíti, hogy ismét csökkenjen a devizaadósság aránya az államadósságon belül.

A monetáris politika évtizedek óta nem látott kihívásokkal néz szembe: egyszerre és egymást erősítően jelentkező keresleti és kínálati sokkokkal, energiaár-krízissel. A monetáris politika feladata ilyen környezetben az árstabilitás helyreállítása, valamint a pénzügyi és pénzpiaci stabilitás fenntartása. A fiskális szigorítás – nemzetközileg koordináltan végrehajtva – ilyen környezetben támogathatná a jegybankok dezinflációs küzdelmét. A vándorgyűlésen kiemelt figyelmet kapott a jegybankok kommunikációja.

A legfontosabb monetáris politikai javaslatok:

  1. A jelenlegi környezetben a jegybankoknak minden piacra figyelniük kell, ahol pénzpiaci feszültségek alakulhatnak ki.
  2. A nehezebb gazdasági helyzetben még inkább fontos a jegybanki kommunikáció, mint nyugodtabb időkben. A jegybankok közérthető kommunikációjára azért is van szükség, mert a pénzpiacon az ügyletkötők gyakran a címszavak alapján hoznak döntést, egy félreértett üzenet így akár a monetáris politika céljaival ellentétes viselkedést is kiválthat.

Nem tesz jót a gazdaságpolitikai ágak egyet nem értése. Ennek következtében sérülhetett a transzmisszió hatékonysága és a gazdaságpolitika egészének következetessége. A növekedés a kiugró infláció miatt torpant meg, és nem az infláció csökkentése vagy a növekedés közötti választásnak van prioritása. Elsődlegesen az inflációt kell letörni.

A múlt három évben olyan válságokkal kellett a pénzügyi közvetítő rendszernek szembe- néznie, amelyek közül egy is általában száz év alatt egyszer következik be. Nagy kérdés, hogy a viharokon túlvagyunk-e, vagy csak átmeneti szélcsendben próbálunk előrejutni. A reálgazdasági kihívások mellett erőteljes az inflációs nyomás és magas a kamatkörnyezet. Olyan gyorsan változott meg a világ kamatkörnyezete az elmúlt másfél évben, hogy az egyes, ingatag üzleti modellel rendelkező bankok helyzetét is veszélyeztette. Az európai bankszektor ezen a téren csak egy átmeneti megingást szenvedett el. A bővülő kamatjövedelem jócskán növelte az EU bankjainak jövedelmezőségét, amit egyre több ország terhel meg különadóval. Minden területen sokkal jobb helyzetben van a magyar bankrendszer a makroadatok alapján, ha összevetjük 2008-cal: erős a tőkepozíció és bőséges a likviditás, még úgy is, hogy közben a betéti állomány a közelmúltban szűkült valamelyest. A bankrendszer hitelezési képessége magas, jelenleg a keresleti oldal az, ami nagyon hiányzik. A legnagyobb kihívást a bizalom megléte jelenti a beruházásokat illetően. A magyar bankrendszer a digitalizáció területén is látványos előretörést könyvelhet el, persze még van teendő, különösen az eszközpark esetében.

Az alsóbb jövedelmi szegmensek esetében az erős reálbércsökkenés erodálta a lakossági banki megtakarításokat, emellett az állampapírok elszívó hatása is érződik. A betétekből kiáramló lakossági megtakarítás befektetési jegyekbe és állampapírokba került át. A tudatosabb és vagyonosabb ügyfelek megtakarításaikat a betétek helyett valamilyen magasabb kamatozású termékekbe helyezik.

A legfontosabb pénz- és tőkepiaci javaslatok:

  1. A bankrendszer hitelezési képessége magas, a keresleti oldal az, ami nagyon hiányzik. A hazai piacra termelő kkv-szektor hiteligénye a belföldi keresletcsökkenés miatt 8-10 százalékkal csökkent. Most kellene támogatott beruházási hitelekkel segíteni ezt a szektort. Ugyanakkor a támogatott, olcsó vállalati hiteleket koncentráltabban kellene nyújtani, például csak a termelékenységet növelő, az energiafelhasználást hatékonyabbá tévő beruházásokra.
  2. Nagy potenciál van a zöld átállásban. Ugyanakkor ennek finanszírozását csupán a bankokra terhelni nem lehet. Fontos lenne, hogy a Magyar Nemzeti Bankon kívül a kormányzat is támogassa ezt az ügyet.
  3. A következő hét évben egy digitalizációs szintugrást kell elérni ahhoz, hogy az összes fizetési tranzakció kétharmada már elektronikus legyen Magyarországon. Az elektronikus tranzakciók növekvő aránya ugyanis hozzájárul a versenyképességhez és az adóbevételek növekedéséhez. A gyors digitalizáció mellett egyre gyakoribbak a digitális pénzügyi csalások. Ezek kiküszöbölésére fontos lenne egy fejlettebb „központi visszaélésszűrő rendszer” megalkotása. A digitalizációt a kormányzati tevékenység terén is növelni kell.

Jelenleg Magyarország az innovációs teljesítménye alapján a 21. helyet foglalja el az Európai Unió tagállamainak körében. A Neumann János Program céljai között szerepel, hogy 2030-ra az első 10 ország közé juttassuk hazánkat. Ez a cél jelenleg még aligha elérhetőnek. A felsőfokú végzettségűek tekintetében a 25. helyen állunk az EU-ban, alapfokú digitális képzettséggel rendelkezők szempontjából a 21. helyet, felnőttképzés tekintetében a 20. helyet, az iskolaelhagyók arányát figyelembe véve pedig a 6. helyet foglaljuk el. A humán tőke megfelelő fejlesztésével, a tanári pályára való ösztönzéssel hozzájárulhatunk a Neumann-program 2030-i céljának megközelítéséhez.

A kutatási és fejlesztési célú beruházások 2022-ben a 2018-i szintre csökkentek. Jelenleg az összes beruházásnak mindössze 0,63%-a K+F-célzatú. Magyarországon mindössze 500 szabadalmat adnak be évente, felerészt magánfeltalálók, és ezek 97%-a nem hasznosul. Az egyetemekről éves szinten 70 szabadalmat nyújtanak be, a Magyar Tudományos Akadémia részéről a múlt években egyetlen egy sem érkezett. Ezzel szemben Kínában évente 1,7 millió szabadalmat nyújtanak be. A hangsúly természetesen nem a darabszámon kell legyen, hanem azon, hogy az új szabadalmakból végül mennyi tud majd hasznosulni.

A legfontosabb innovációt érintő javaslatok:

  1. A Neumann János Program célkitűzései között szerepel, hogy az innovációs teljesítmény tekintetében 2030-ra az EU legjobban teljesítő 10 országa közé juttassuk hazánkat. Ehhez elengedhetetlen a humán tőke megfelelő fejlesztése és a tanári pályára való ösztönzés.
  2. Ha ki szeretnénk lépni az összeszerelő nemzet sztereotípiájából, és helyette egy konkrét jövőkép megfogalmazásával egyre innovatívabb nemzetté válni, ahhoz elengedhetetlen a támogató környezet, a teljes értéklánc lefedése, az innovációs kultúra megteremtése, az üzletimodell-innováció, valamint a hibakultúra formálása, a nemzetközi, hazai és egyéni összefogás, valamint a tudásigényességre való nevelés. Újra kell gondolni, hogy érdemes-e pályázatok formájában támogatni az innovációs törekvéseket.

Az ember és a mesterséges intelligencia együttműködése képes lehet arra, hogy a legfejlettebb mesterséges intelligencia teljesítményét is felülmúlja. Ugyanakkor nem magától a mesterséges intelligenciától kell félni, hanem attól lehet tartani, hogy az ember nem megfelelően használja azt, tekintettel arra is, hogy az elmúlt évtizedek, évszázadok során számos innováció és új technológia beépült már a pénzügyi rendszerek működésébe. A mesterséges intelligencia a jelenlegi fejlettségében híján van az emberi kreativitásnak és empátiának, ezért nem hagyható el a humán együttműködés. Az embernek nem az MI ellenségeként vagy versenytársaként, hanem használójaként és a folyamatok vezérlőjeként érdemes magára tekintenie. A félelmeket el lehet oszlatni megfelelő irányítási elvek létrehozásával és hasonló feltételrendszerek kialakításával, ahogyan a jogi személyek működése is zajlik. Az EU már dolgozik ilyen keretrendszereken.

A legfontosabb javaslatok az MI, a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan:

  1. Az embernek nem az MI ellenségeként vagy versenytársaként, hanem használójaként és a folyamatok vezérlőjeként érdemes magára tekintenie.
  2. Az elmúlt évtizedben a jegybank nagy munkát végzett az újtípusú, elektronikus fizetési meg- oldások fejlesztése terén, az Azonnali fizetés megjelenésével már minden fizetési helyzetben elérhető a készpénz mellett elektronikus alternatíva is. A következő évtized feladata elsősorban a használat ösztönzése lesz.
  3. A gépi tanulás egyik új példája a pénzügyi csalások megelőzésére irányul. Ehhez nem csak a banki oldalon van szükség lépésekre, hanem az ügyféltudatosság növelésében is. A NAV e-nyugta projektje átformálhatja az emberek szemléletét.

A mobilitás évről évre átlagosan 3 százalékkal növekszik a világban, miközben a közösségi közlekedés irányába való elmozdulás, a repülés, vasút befolyásának növekedése, valamint az egyre korszerűbb gépkocsik gyártása figyelhető meg. A fiatalabb generációk igénye ma már elsősorban nem az autó tulajdonlására, hanem a mobilitás megvalósítására irányul. A személy- gépkocsik átlagos kihasználtsága mintegy 15 százalékosra tehető, amely szintén azt eredményezheti, hogy a jövőben a közösségi, megosztásos gazdaság irányába fogunk elmozdulni az autók terén. A balesetek 90 százalékáért az emberek felelősek, ezért a baleseti statisztikákon sokat javíthatnak a mesterséges intelligencián alapuló, önvezető autók. Ezek terjedésének egyik akadálya, hogy nem egységesek a KRESZ-táblák a világban.

Az európai uniós célkitűzések szerint drasztikusan vissza kell szorítani 2030-ra a fosszilis üzemanyagok használatát, a 2050-es célkitűzések pedig teljesen karbonsemlegessé kívánják alakítani a járművek működtetését. A zöld hidrogén jó alternatívaként szolgálhat a fosszilis energiahordozók helyettesítésére, ám a meghajtás kérdése még nem dőlt el. A hazai autógyártás szempontjából fontos, hogy évről évre egyre több, jól képzett mérnök kerüljön ki az egyetemeinkről, akiket nem tud elszívni a külföldi piac. Emellett elengedhetetlen a kutatóintézetek fejlesztése is.

A kereskedelem jelenleg körülbelül 10 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, a szállítás, raktározás pedig a GDP mintegy 6 százalékát adja. A két szektorban a pandémia mély nyomokat hagyott, ez nemcsak a forgalmi, de hosszabb távú jövedelmezőségi, termelékenységi mutatókon is meglátszik. A sorozatos válsághelyzetek gyors innovációra kényszerítették a vállalkozásokat, a fejlesztések 2019 óta folyamatosan erősödő intenzitással vannak jelen a szektorban. A likviditási mutatók is évről évre javulnak, bár az eladósodottság tekintetében a raktározási és szállítási ágazat a nagyobb hitelállomány miatt nehezebb finanszírozási helyzetben van. A válság- helyzetek szerkezeti átalakulásokat is okoztak. Elsősorban a mikro- és kisvállalkozások szerepeltek jól a bevételarányos nyereség tekintetében, a nagyobb cégeknél pozícióromlás volt tapasztalható. A tőkearányos nyereségnél szintén érezhető volt a járvány hatása, de 2022-ben a szállítás és a nagykereskedelem már erősíteni tudta a pozícióját. Itt is a nagyobb, 250 fő feletti raktározó, logisztikai szolgáltató nagyvállalatok mutatója romlott. Összességében a kereskedelem és a logisztika makrogazdasági súlya nem növekedett. A technológiafejlesztés üteme a kis- kereskedelemben elmaradt a piaci átlagtól.

Az inflációs környezet új helyzetet teremtett a kiskereskedelemben: a fogyasztók többször vásárolnak kisebb kosárértékkel. A reálbércsökkenés hatására nőtt a vásárlás tudatossága. A pandémia alatt nagyon felgyorsult az e-kereskedelem elismertsége, de a járvány lecsengésével visszarendeződés is látható volt a piacon. Jelenleg egy kiélezett versenyhelyzetben a vásárlók megtartása áll a kereskedelmi stratégia fókuszában, ahol a kreativitás versenyelőny. Az árérzékenység egyébként is jellemző a magyar fogyasztói társadalomra, de ez a jelenlegi inflációs környezetben tovább erősödött.

A hatósági árak bevezetése az ágazat rentabilitását veszélyeztette. Az ágazati különadó 2,5-ról 2,7%-ra emelése növelte a terheket, emellett a lejáró szavatosságú termékek kötelező beszolgáltatása is költségszerkezet-változást okozott. Ehhez adódott még az online árufigyelő rendszer bevezetése, ami ugyancsak kihívást jelentett a szektornak. A szükségszerűen gyors reagálás e gyors változásokra erős versenypiaci helyzetben megterheli az ágazatot, meghatározza a beszerzési és választékpolitikát. Továbbra is célszerű rövidíteni az ellátási láncokat, és közvetlen kapcsolatot kell kiépíteni a gyártókkal, előtérbe helyezve a lokális termékeket.

A kiskereskedelmi forgalom, illetve az FMCG-partnereknek nyújtott szolgáltatások jócskán csökkentek, például az autóipar volumene nőtt, így összességében nem csökkent a logisztikai szolgáltatók forgalma, viszont a szerkezete átrendeződött. Az élelmiszer-forgalom kisebb mértékben csökkent, a non-food ágazatnál nagyobb mértékű csökkenés volt tapasztalható. A túlélési stratégia alapja most a diverzifikáció. Az infláció hatással van a logisztikai szektor eredménytermelő képességére, akárcsak a tervezett 40 forintos jövedékiadó-emelés, a környezeti terheléshez kapcsolódó adóemelések és a hazai útdíjak számottevő emelkedése. Ezek a költségek nem háríthatók át teljes mértékben a partnerekre. A logisztikai költség negyedrésze az üzemanyag, másik negyedrésze az útdíj, és a költségek közel felét teszik ki a személyi költségek. Mivel mindegyik emelkedő tendenciát mutat, emiatt nagy hangsúlyt kell helyezni a hatékonyságra, a folyamatos optimalizációra az ágazatban.

A legfontosabb javaslatok a kereskedelemben, logisztikában:

  1. A zöld hidrogén jó alternatívaként szolgálhat a fosszilis energiahordozók helyettesítésére, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a meghajtás kérdése még nem dőlt el. A hazai autógyártás szempontjából fontos, hogy évről évre egyre több, jól képzett mérnök kerüljön ki az egyetemeinkről, akiket nem tud elszívni a külföldi piac, és elengedhetetlen a kutatóintézetek fejlesztése is.
  2. A kereskedelemben és a logisztikában a pandémia mély nyomokat hagyott, ez nemcsak a forgalmi, de hosszabb távú jövedelmezőségi, termelékenységi mutatókon is meglátszik. A makrogazdasági előrejelzések a bérekre nézve nagyon bizonytalanok, így a kereskedelmi és logisztikai szektor is nehezen tud tervezni.
  3. A reálbércsökkenés hatására nőtt a vásárlók tudatossága. A kiélezett versenyhelyzetben a vásárlók megtartása áll a kereskedelmi stratégia fókuszában, ahol a kreativitás versenyelőny. Az árérzékenység egyébként is jellemző a magyar fogyasztói társadalomra, de ez a jelenlegi inflációs környezetben tovább erősödött.
  4. A hatósági árak bevezetése az ágazat rentabilitását veszélyeztette. Az ágazati különadó emelése, a lejáró szavatosságú termékek kötelező beszolgáltatása is komoly költségszerkezet-változást okozott. Ehhez adódott még az online árufigyelő rendszer bevezetése. Mindez megterheli az ágazatot, meghatározza a beszerzési és választékpolitikát. Továbbra is célszerű rövidíteni az ellátási láncokat, és közvetlen kapcsolatot kell kiépíteni a gyártókkal, előtérbe helyezve a lokális termékeket. A túlélési stratégia alapja most a diverzifikáció.
  5. Az infláció komoly hatást gyakorol a logisztikai szektor eredménytermelő képességére, akárcsak a tervezett 40 forintos jövedékiadó-emelés, a környezeti terheléshez kapcsolódó adóemelések és a hazai útdíjak számottevő emelkedése. Ezek a költségek nem háríthatók át teljes mértékben a partnerekre. Nagy hangsúlyt kell helyezni a hatékonyságra, a folyamatos optimalizációra az ágazatban.

Jövőre lesz 20 éve annak, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett. A magyar lakosság körében bár csökken, de még mindig elsöprő – 70 százalék feletti – az uniós tagság támogatottsága. A tagság előnyei között az anyagi természetű és a szabad mozgáshoz kapcsolódó előnyök a dominálnak. A hátrányok közé pedig a túlzott szabályozottságot, a szuverenitás csökkenését és a migrációt sorolják az emberek.

A kohéziós politika két évtizedes eredményeit értékelve a legnagyobb probléma, hogy az országon belüli területi különbségek nem csökkentek érdemben, és egyes régiók már a térség országainak régióihoz képest is lemaradtak. A nagy területi különbségek az ország egészének versenyképességét is visszafogják. Ennek oka az, hogy Magyarországon a kohéziós források felhasználását leginkább a makrogazdasági célok, nem pedig a terület fejlesztési igények vezérelték. Az uniós forrásból megvalósított beruházásokat a tudásalapú ágazatok alulreprezentáltsága, az ágazati meg nem felelés és a területi feltételek hiánya jellemzi. Voltak nagy jóléti veszteségekkel járó, félreértett vagy elhibázott fenntarthatósági beruházások: például az erőltetett csatornaépítés az elaprózódott településhálózat esetében, amely méretgazdaságossági problémák miatt rendkívül drága. A szigorú környezetvédelmi normák a nagy rendszerek létrejöttének kedveznek, amely miatt a kistelepülések közüzemi költségei egyre tetemesebbek lesznek.

Az Európai Unióval és az EU-forrásokkal kapcsolatos legfontosabb üzenetek:

  1. A kohéziós politika két évtizedes eredményeit értékelve látható, hogy az országon belüli területi különbségek nem csökkentek érdemben, és egyes régiók már a térség országainak régióihoz képest is lemaradtak. A nagy területi különbségek az ország egészének verseny- képességét visszafogják. Ennek oka az, hogy Magyarországon a kohéziós források felhasználását leginkább a makrogazdasági célok, nem pedig a terület fejlesztési igények vezérelték. Az uniós forrásból megvalósított beruházásokat a tudásalapú ágazatok alulreprezentáltsága, az ágazati meg nem felelés és a területi feltételek hiánya jellemzi.
  2. A jövőben a fejlesztéspolitikai tervezés során a vidéki térségek esetében a középvárosok homloktérbe helyezése, a városi térségekben való gondolkodás lesz kiemelten fontos.
  3. Aktuálissá vált az Európai Unió hétéves költségvetésének a félidei felülvizsgálata. Bevételi oldalról meg kell vizsgálni a GDP-, illetve GNI-alapú befizetéseken kívüli egyéb bevonható forrásokat is. A közös hitelfelvétel a Next Generation EU kapcsán már működött, azonban újabb közösségi szintű hitel felvétele nem javasolt.

Mindezek mellett még a magyar borászat helyzetét, kilátásait is elemezte és a szakmának tett javaslatait, valamint a demográfiai kérdésekben kínált szakmai észrevételeket és ajánlásokat is előterjesztette a vándorgyűlés tekintélyes csapata.