G. I. Joe az amerikai szlengben közkatonát jelent (Government Issue „kormányzati példány”). A kifejezés eredete a világháborúkig nyúlik vissza, amikor az amerikai katonák több galvanizált vas felszerelésére rápecsételték a GI (= galvanized iron) jelzést, ami azt sugallhatta, mintha maga az amerikai kormányzati közvitéz is hitelesített vasból volna. Mi még ólomkatonákkal játszottunk, az amerikai gyerekeknek viszont az egyik legnagyobb játékgyártó készített kultikus G. I. Joe műanyag katonákat, akár lányfigurákat is, miután Demi Moore katonafilmjének a G. I. Jane (= Janka baka) címet adták. Így nyertek létjogosultságot a Józsi bakák, mint játékkatonák és mint képregényhősök.
A nem kívánt reklám miatt itt név szerint nem említett játékgyártó cég G. I. Joe® karaktereinek felhasználásával korábban már készült egy hasonló játékfilm, (G. I. Joe – A kobra árnyéka, 2009.), amelynek nyitott befejezése, majd a 300 millió dollárt is meghaladó bevétele egyértelművé tette, hogy lesz még ennek folytatása!
Lett is. A folytatásban a Bakajóskáknak nevezett hiper-szuper elit dzsíájdzsó deszantos alakulatot egy észak-koreai fogolyszöktetési akcióban ismerjük meg, majd egy nukleáris fegyverarzenál ellen indítanak támadást. Ezek vezetője az első részből megismert Duke Hauser százados (Channing Tatum), erősségei pedig az új szereplőnek számító, plázacica-bugyikat átnedvesítő felsőtesttel bíró Barikád őrmester (Dwayne „The Rock” Johnson), és a szexbomba mesterlövész Lady Jaye (Adrianne Palicki), valamint visszatérő karakter a kissé lázadó ám igen mozgékony Kova (D. J. Cotrona). Van még egy némasági fogadalmat tett, arctalan fekete nindzsa, Kígyószem is (Ray Park), aki hagyományos japán és modern lőfegyverekkel egyaránt küzd.
Legfőbb ellenségük, a Kobra csapata, élükön a veszélyesen őrült Zartannal (Arnold Vosloo), aki világuralomra tör, ezért elrabolja az Egyesült Államok elnökét (Jonathan Pryce), hogy az ő alakjában, hasonmásaként úgy készíthessen elő egy atom-leszerelési csúcstalálkozót, hogy az államfők végül egymás országa ellen indítsanak atomtámadást. Zartan segítői mindenekelőtt a velejéig romlott ám szálfa termetű Tűzbogár (Ray Stevenson), aki például azt a támadást vezeti, amelyben a dzsíájdzsókat – Barikád, Lady Jaye és Kova kivételével – sikerül megsemmisíteniük. Ő a nevét azokról a mechanikus „szentjánosbogarakról” kapta, melyekkel be tud hatolni bárhová, ahol azok gránátként robbanthatók fel a távolból. A rosszakhoz tartozik eredetileg a fehér nindzsa Viharárny (Byung-hun Lee) is, aki Tűzbogárral segít kiszabadítani a kobra parancsnokot (Luke Bracey) Nigel James igazgató (Walton Goggins) speciális állami börtönéből, csak közben összeég a háta, ezért a Himalája egy rejtett nindzsa-kolostorába vonul vissza gyógyulni. Innen akarja őt a vak mesterük (RZA) elé citálni bizonyos régi dolgok tisztázása végett Kígyószem és annak hű kísérője, a szépséges Jinx (Elodie Ying).
A Bakajóskák lemészárlását követően az életben maradt Barikád, Lady Jaye és Kova nekiindulnak, hogy megtorolják bajtársaik halálát, és kiderítsék az elnök személye körül felmerült gyanújukat. Mivel a világ halottnak hiszi őket is, régi kapcsolataikhoz nem fordulhatnak, csupán a kommandót létrehozó, am az állam által már félreállított Joe Colton tábornokhoz (Bruce Willis), aki melléjük áll, és akinek szerencsére akkora házi fegyverarzenálja van, amivel még egy ilyen háborút is meg lehet vívni.
Mint látható, a történet nem a tiszta logikájával hódít, ráadásul műfajilag egyszerre keveréke egy erős sci-fi beütésekkel megcsinált félkatonai háborús filmnek, és egy távol-keleti harcművészeti akciófilmnek. Szövegvilága meglehetősen lapos, fenyegetéseken kívül ez főleg fölösleges figyelmeztető instrukciókból és nyeglén humorizáló bemondásokból áll, de legalább nem káromkodásokból. Erős viszont a képi világa, (operatőr Stephen F. Windon), amelyben két olyan jelenetsor is van, melyek talán először jelennek meg filmvásznon.
Egyik ilyen az atomfegyver megszerzésére irányuló támadás. A szekvenciát a világ egyik legnagyobb terében, a NASA Kennedy Űrközpont Függőleges Összeszerelő Épületében vették fel, ahol egyébként az űrrakétákat és űrsiklókat rakják össze. A stáb kihasználta, hogy hetvenméteres – 22 emeletnyi – belmagassággal dolgozhat, és játékfilmben először mutathatja meg az űrhajók gyorsító rakétáit. A másik a Himalája sziklái között vívott nindzsaütközet, mikor pókemberként vékony köteleken ugrálgatva, himbálózva vívnak szamurájkardokkal élethalálharcot. Logikus kérdéseket persze itt sem szabad feltenni, mert az egész film logikátlanságokon alapszik, de nézni lehet.
Az ilyen filmekben rendszerint olyan szereplők játszanak, akik fizikális karakterüket adják, de szerepük nem sok elmélyült színészi alakítást igényel. A G. I. Joe 2 esetében Jonathan Pryce (Brazil, Evita, A holnap markában stb.) az egyetlen, aki színészként most is emlékezetes. Ő egyszerre alakítja a jó amerikai elnököt, és a bőrébe bújt gonosz hasonmást, nem egyszer önmagával kell vitáznia, de mindkét szerepében képes árnyalt jellemet formálni. Bruce Willis (Ponyvaregény, 12 majom, Die Hard sorozat stb.) átmenet a jó színész és a karakter között, kétséget kizáróan sztár, akinek jelenléte minden értelemben jót tesz a produkciónak, de alakításában néhány pillanattól eltekintve csak önmaga manírjait találjuk. Igaz, nehéz ugyanazt a karaktert sokszor mássá árnyalni. Dwayne Johnson (A múmia visszatér, Halálos iramban: Ötödik sebesség stb.) egykori pankrátorból lett népszerű akciósztár lényegében mindig önmagát adja: gyönyörű izomzatú testét és rokonszenves pillantásait, de eszköztára a fizikális feladatok kiváló megoldásán túl nem terjed. Persze ez nem kevés, ennyit várnak el tőle az alkotók. A többiek is teszik a dolgukat, kinek amennyi jutott.
Rhett Reese és Paul Wenick forgatókönyve zavaros, akár egy képregény, de a világ megint megmenekült, és biztos megvannak benne azok a pontok, amelyek alapján legalább még egy részen át harcba lehet küldeni a Bakajóskákat, mivel Jon M. Chu kasszasikerre kacsintgató, látványos-pörgős rendezéssel oldotta meg a feladatát. Henry Jackman erős, kemény zenével festi alá a képsorokat.A magyarszinkront most is csak dicsérni lehet.
Mindent egybevetve a 16 éven felülieknek ajánlott, 3 dimenzióban vetített filmet egy bizonyos akciókra kihegyezett réteg szeretni fogja. A Paramount 2013-as produkcióját a UIP-Duna Film forgalmazásában április 4-től vetítik a világ mozijaiban, így Magyarországon is.