Miközben a KSH adatai szerint a gazdasági folyamatok 2020 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest a vártnál is kedvezőbbé váltak, már tudjuk, hogy a negyedik negyedév minden bizonnyal lényegesen rosszabb lesz. Ennek oka a járvány második hulláma, a mozgáskorlátozó intézkedések keresletet és kínálatot visszafogó hatása, mindennek a gazdasági várakozások romlásában való megjelenése.
A GKI a trendet tekintve nem változtat szeptemberi, „W” vonalvezetésű, a második negyedévi nagy visszaesés és harmadik negyedévi javulás után a negyedik negyedévben újra mélyebb visszaesést váró előrejelzésén. Számszerűen azonban a GKI a kedvező harmadik negyedévi adatok alapján a korábbi 9%-ról 7%-ra mérsékli a negyedik negyedévi visszaesés, s 7-ről 6%-ra az éves GDP-csökkenés mértékét. Ez továbbra is közel áll, de immár egy hajszállal optimistább a kormány és az EU 6,4%-os prognózisához képest, miközben kissé pesszimistább az OECD napokban közzétett 5,7%-os előrejelzésénél.
Abban is általános az egyetértés, hogy a 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri majd el a magyar gazdaság: a GKI 2021-re 3,5-4%-os (3,7%-os) bővülést vár. Az EU prognózisa 4, az OECD-é csak 2,6%. E gazdasági folyamatokat hatalmas államháztartási hiány, a korábbinál magasabb munkanélküliség és infláció, valamint nagyon gyenge forint és romló folyó fizetési mérleg kíséri. A magyar és a lengyel politika zsarolási képessége révén időnyerést szolgáló, szerény csatát nyert jogállamisági kérdésben az EU-val szemben. Az EU-ban keltett általános ellenszenv miatt azonban ennek még súlyos, negatív következményei lehetnek.
A világgazdaság növekedési üteme a 2020. évi 4,3%-os csökkenés után 2021-ben 4,6% lesz (mindenekelőtt a gyors kínai növekedés következtében), 2022-ben 3,6% lesz. Az EU és az euróövezet összevont GDP-je 2020-ban 7,4, illetve 7,8%-kal esik vissza, majd 2021-ben 4,1, illetve 4,2%-kal emelkedik. Németország GDP-je a 2020. évi 5,6%-os visszaesés után 2021-ben 3,5%-kall nő.
A világkereskedelem 2020-ban 10,5%-kal esik vissza, 2021-ben 6,2-os, 2022-ben 4,5%-os növekedés várható. Az Egyesült Királyságban a 2020-ban 10,3%-os recessziót 2021-ben 3,3%-os növekedés követi. A tárgyalások jelenlegi állása szerint megnőtt az EU-ból való szerződés nélküli, az idén december 31-én történő rendezetlen kiválás valószínűsége, ami súlyosbítja a járvány hatásait és következményeit. Az EU-ban a legsúlyosabb Görög- és Olaszország helyzete. Hosszabb távon a megnövekedett államadósság-állomány mérséklése lesz az EU-tagállamok előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Egyelőre még nem látható a koronavírus-járvány globális értékláncokra gyakorolt hatása, de a több lábon állás, a biztonságra törekvés erősödni fog.
Az EU konjunktúraindexe – csaknem félévi javulás után – novemberben érezhetően csökkent, s ezzel augusztusi szintjére esett vissza. Az ipari, a kereskedelmi és a szolgáltató szféra bizalmi indexe érezhetően, az építőiparé csak hibahatáron belül csökkent. A fogyasztói bizalmi index hat havi mélypontra esett. Az uniós foglalkoztatási várakozások – öt havi emelkedést követően – október után novemberben is romlottak. Magyar szempontból azonban kedvező, hogy a német ipari bizalmi index novemberben stagnált, így 17 havi csúcson maradt.
A GKI konjunktúraindexe novemberben nagyot esett, nyár eleji szintje alá csökkent. Ez az üzleti várakozások zuhanásának következménye. Az üzleti szférában drámai mértékben, áprilisi mélypontjának közelébe zuhant a szolgáltató és kereskedelmi cégek bizalmi indexe, s nagyon jelentős volt a pesszimizmus erősödése az iparvállalatok körében is. Ugyanakkor az építőipari cégek látványosan optimistábbak lettek, bár még ez is messze van a járvány előtti, márciusi derűlátásuktól. A javulásban vélhetően szerepe volt a bejelentett, a lakásépítést és felújítást támogató kormányzati intézkedéseknek.
A fogyasztói bizalmi index novemberben még minimálisan emelkedni is tudott, bár az ezt megelőző három hónapos esése következtében, ha csak hibahatáron belül is, de ugyancsak elmaradt júniusi 2 szintjétől. (Az eltérő novemberi tendenciákban szerepe lehet, hogy a lakosság megkérdezésére november elején, a cégekére november közepén került sor.) Decemberben azonban a fogyasztói bizalmi index visszaesett májusi szintjére.
Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága novemberben ismét gyengült, újra több lett a létszám csökkentését, mint növelését tervező cégek aránya. A romlás a szolgáltató szektorban volt drámai, mértéke megközelítette az áprilisit. Ezzel szemben az építőiparban viszont még erősödött is a foglalkoztatási szándék, a lakosság munkanélküliségtől való félelme pedig három hónapos romás után kissé csökkent.
Az áremelési törekvés a szolgáltató szektor kivételével minden ágazatban gyengült, a fogyasztók inflációs várakozása viszont tovább erősödött. A magyar gazdaság jövőjének megítélése az üzleti szférában idén – április kivételével – még soha nem volt a novemberihez hasonlóan pesszimista, a legerőteljesebb romlás a szolgáltató szektorban következett be. A lakosság viszont kissé optimistább lett.
A magyar kormány a fő vonásaiban immár egy évtizede létrejött magyar modell természetének megfelelően reagál a válságra. Miközben az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése, az elvileg válságelhárításra fordított pénz politikai szempontú újraosztása folyik, nagyon kevés történik az egészségügy és az oktatás új helyzetre való felkészítése, a válság fő veszteseinek segítése érdekében. Nem került sor koherens válságkezelő program meghirdetésére, a nyilvánvalóan elavult 2020. és 2021. évi költségvetés módosítására.
A kormányzat lépései részben az eddig is kedvezményezett csoportok támogatásának fenntartását, sőt növelését, részben a hatalmát veszélyeztető ellenzéki pártok, önkormányzatok, független civil szervezetek anyagi ellehetetlenítését szolgálják. Azzal, hogy a magyar gazdaságpolitikában a hangsúly gazdaságvédelem helyett az újraindításra került, lehetővé vált a lojális tulajdonosi körök beruházásainak és vállalat-felvásárlásainak támogatása, miközben kormányzati segítség híján az elkerülhetetlennél sokkal több cég és család kerül válságba.
Az EU-val a jogállamiságról folytatott vita lényege egy szűk, hatalmon levő politikai-gazdasági érdekcsoport védelme. A magyar kormányzat az EU válságkezelési alapjával kapcsolatos, lengyelekkel közös – végül visszavont – vétója is ezt célozta. A magyar politikának ugyan jelenleg inkább csak zsarolási, semmint konstruktív érdekérvényesítő képessége van, ezt azonban maximálisan kihasználta a kormány. Az EU-ban kiváltott általános ellenszenv miatt azonban ennek még komoly, negatív következményei lehetnek.
Magyarország részesedése az EU válságkezelő alapjából közel 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 10 milliárd euró kedvezményes hitel. Az előbbi fedezetét szolgáló hosszú távú EU-hitelfelvétel kisebb felét 2027 után azonban várhatóan finanszírozni kell.
A harmadik negyedévi magyar növekedési adat (éves alapon 4,6%-os csökkenés) nemcsak jóval kedvezőbb a második negyedévi 13,6%-os zuhanásnál – ez várható is volt –, de szebb a piaci várakozások szerint jellemzően 5-6%-os, vagy az EU által várt 6,9%-os csökkenésnél is. A magyar adat az EU átlagánál kissé (0,4 százalékponttal) gyengébb, a régióban pedig gyenge közepes. A lengyel, a szlovák a szlovén és a három balti ország visszaesése lényegesen kisebb, a horvát és a román lényegesen, a cseh és a bolgár kissé nagyobb, mint a magyar. A számunkra különösen fontos német visszaesés valamivel kisebb volt az EU átlagánál.
A reálfolyamatokat tekintve Magyarországon a harmadik negyedévben a háztartások tényleges fogyasztása éves alapon 2,2, míg a közösségi fogyasztás 4,8%-kal csökkent. A bruttó állóeszközfelhalmozás 13,4%-kal mérséklődött. Az ipar (-2,4%) valamint a kereskedelem (beleértve a turizmust is, -1,8%) nagyjából rendezte sorait, az építőipar nagyot esett (-18%). Az info-kommunikációs ágazat hasított (+5,3%) és a hiteltörlesztési moratórium ellenére a pénzügyi szektor is jól teljesített (+2.9%). A negyedik negyedévben különösen a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar szenvedi meg a járvány okozta korlátozások hatását, de a kereslet csökkenése szinte minden ágazatot érinthet. 2021-ben a 2020. évi nagy visszaesés után a második negyedévtől minden ágazatban növekedés várható.
Az idei hivatalos béremelkedés módszertani okokból jelentősen túlbecsült, a valós reálbéremelkedés minimális lehet. A tendenciákat jól jellemzi, hogy az szja-bevételek a márciusi 9,1% után az eddigi mélypontot jelentő júliusban csak 2,4%-kal, az első tíz hónapban pedig átlagosan csak 4,4%-kal emelkedtek. Figyelembe véve, hogy a hivatalosan 3,5%-os infláció a méréséhez használt fogyasztói kosár szerkezetének jelentős megváltozása miatt erősen alulbecsült, a reálbérek vásárlóereje valójában stagnálhatott. Mivel a nyugdíjas infláció magasabb az átlagos fogyasztói áremelkedésnél, s a nyugdíjasok vásárlóerejét a tavalyihoz képest csökkenti a nyugdíjprémium elmaradása is, továbbá, hogy a vállalkozói jövedelmek is mérséklődnek, miközben a szociális juttatások jellemzően nominálisan is változatlan összegűek, így joggal feltételezhetjük, hogy a lakosság reáljövedelme érzékelhetően csökkent. A kimutatott átlagkereset és az szja-tömeg növekedési különbsége a társadalom növekvő differenciálódására utal, ami a foglalkoztatási helyzet romlása miatt egyébként is logikus. A GKI 2020-ban a fogyasztás 2,5%-os csökkenésével, 2021-ben – a bruttó keresetek 4-5%-os emelkedését, a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetését és a fogyasztói bizalom javulását is feltételezve, a közelgő országgyűlési választásokra is tekintettel – 3% körüli bővülésével számol.
A járvány miatt azonban az idén a beruházások a GDP-nél is gyorsabban, 10%-kal esnek vissza, ami a ráta 26% körülire, vagyis több mint 1 százalékponttal való csökkenését valószínűsíti. 2021-ben 4%-os beruházás-növekedés várható. Bár jelentős volumenű és olcsó források támogatják a cégek
fejlesztéseit, a jövőbeli kereslet bizonytalansága miatt sok vállalkozás elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. Középtávon a globális ellátási láncok átstrukturálásának a régió, így Magyarország is haszonélvezője lehet (különösen az akkumulátor és az elektromos motorok területén).
A bruttó ipari termelés a 2020. évi 8%-os visszaesés után 2021-ben 4-5, 2022-ben 7-8%-kal bővülhet. A GKI szerint az építőipari termelés idén valamivel 10% felett csökkenhet. 2021-ben 5% körüli építőipari növekedés várható, de az érdemi bővülés inkább csak a második félévben valószínű. A magyar agrárium technológiai elmaradottságára a tavaszi vendégmunkáshiány is rámutatott. 2020-ban a mezőgazdasági GDP 2%-os csökkenése várható, a 2021. évi szint nagyrészt az időjárás függvénye lesz.
A kiskereskedelmi forgalom 2020-ban jó esetben stagnál, 2021-ben 2-3%-os bővülése várható. Az online kereskedelem bővülése messze átlag feletti lesz, 2020-ban 30% körüli, de jövőre feltehetőleg lassul. A turizmus-szektor a járvány egyik fő vesztese. Nyáron a belföldi forgalom érdemben élénkült ugyan (ha el is maradt az egy évvel korábbitól), de a külföldi forgalom, főleg Budapesten, ekkor is nagyon gyengén alakult. Végeredményben 2020 tíz hónapjában a külföldi vendégek csak az egy évvel azelőtti vendégéjszakák egynegyedét, a belföldiek egyharmadát töltötték el a kereskedelmi szálláshelyeken.
Az év egészében a járvány második hulláma miatt további romlás várható, jövőre pedig csak részleges javulás remélhető. 2020-ban az áruszállítás volumenében és teljesítményében is 10% körüli visszaesés várható, melyen belül a legnagyobb csökkenést a csővezetékes és a közúti szállítási ágazat szenvedi el. A gazdaság élénkülésével 2021-ben mérsékelt bővülés valószínű, melyen belül a vasúti áruszállítás lassabb, a közúti fuvarozás valamivel gyorsabb korrekcióra számíthat. A telekom egyike azon kevés ágazatnak, mely 2020-ban is növekedésre volt képes. Az ágazat GDP-termelése 2021-ben is 4-5% körüli lehet.
A lakásépítésre és -vásárlásra vonatkozó lakossági várakozások – részben a bejelentett intézkedések hatására – enyhén élénkültek. A GKI 2020-ban 17-18, 2021-ben 15-17 ezer lakás átadására számít. Az irodapiacon részben a bérlők pénzügyi lehetőségeinek beszűkülése, részben a home office terjedése miatt az irodák iránti igény csökkenőben van. A külkereskedelmi áruforgalomban 2020 első félévében a forgalom jelentősen visszaesett, a kivitel erőteljesebb mérséklődése miatt az aktívum érezhetően csökkent. A nyári hónapokban a helyzet átmenetileg javult, az első három negyedévben az áruforgalmi aktívum már kissé nagyobb volt az egy évvel korábbinál, amiben szerepe volt a cserearányok 2,2%-os javulásának (főleg a világpiaci energiaárak csökkenése következtében). Ugyanakkor a negyedik negyedévben a járvány miatt ismét fékeződés várható, az egyenleg aligha emelkedik, de így is nagyobb lesz a 2019. évinél. A szolgáltatások külkereskedelmében az aktívum elmúlt évekre jellemző emelkedése 2020-ban egyértelműen megtört, főleg a turizmus és a nemzetközi szállítások visszaesése következtében. Az áruforgalmi egyenleg a 2020. évi 4,5 milliárd euró után 2021-ben 4,5-5, milliárd euró körül alakul, a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege pedig a 2020. évi 5 milliárd euró közeli értékről 2021-ben a járvány enyhülésével 6 milliárd euró közelébe emelkedhet, de még messze el fog maradni a 2019. évi 8,8 milliárd eurótól.
A foglalkoztatottak száma 2020-ban a GDP-visszaesés mértékénél jóval enyhébb ütemben apad, éves szinten 1,5%-os létszámfogyás várható. Az alkalmazottak esetében a 2020-ra várható csökkenés
jelentősebb mértékű, mintegy 4% körüli lesz, elsősorban a vállalkozási szektor foglalkoztatási képessége szenvedi meg a válságot (–5%). A munkaerő-felmérés szerint 2020-ra átlagosan 4,5%-os munkanélküli ráta várható, ami 2021-ben is hasonló lesz. 2020-ban az év elején volt, 2021-ben az év végén lesz alacsonyabb a munkanélküliség.
A folyó fizetési mérleg egyenlege 2010-től 2018-ig aktívumot mutatott, majd 2019-ben –0,4 milliárd euró deficitbe fordult. 2020. három negyedévében a deficit (0,8 milliárd euró) lett, a beáramló EU-transzferek révén azonban a magyar finanszírozási képesség erősen aktív maradt (1,6 milliárd euró).
A folyó fizetési mérleg romlása elsősorban az áruk és szolgáltatások korábban hatalmas aktívumának elolvadása miatt következett be. Az év egészében a folyó fizetési mérleg hiánya 1,5 milliárd euróra emelkedhet, s a 3 milliárd euró körüli EU-transzfer beáramlása folytán a finanszírozási képesség 1,5 milliárd körül alakulhat. Jövőre a külkereskedelmi folyamatok már javíthatnak a folyó fizetési mérlegen, ugyanakkor a jövedelmek deficitje emelkedhet, így végeredményben a 2020. évihez hasonló összeg várható.
Az államháztartás idei pénzforgalmi hiánya mintegy tízszerese lesz a költségvetési törvényben előirányzottnak, a GDP-arányos (eredményszemléletű, ESA) deficit 9%, az államadósság 78% körül lesz. Jövőre a hiány alig, a GDP mintegy 7%-ára csökken. Részben a válságkezelés áthúzódó hatásai, de legalább annyira a 2022. évi választásokra való felkészülés miatt, az EU-transzfereket megelőlegezve hiányozni fog a deficitcsökkentési ambíció. Ezt az EU válságkezelési alapja illetve a 3%-os hiánymaximum további európai felfüggesztése lehetővé is teszi. A GDP-arányos államadósság 2020-ban még várhatóan 80% alatt marad (78% körüli lesz), 2021-ben azonban érdemben meghaladja a 80%-ot, s ezzel az eddigi, 2011. évi csúcsa fölé kerül.
Az MNB idén is folytatta, s várhatóan 2021–22-ben is tartja laza monetáris politikáját. A 0,6%-os alapkamat várhatóan nem változik, az infláció magas marad, lassulása valószínűtlen, a forint árfolyama tovább gyengül. Ugyanakkor a gyakorlatban az MNB 2020-ban némileg szigorított politikáján: legutóbb szeptemberben a forintgyengülés folytatódásának veszélyét látva effektív kamatemelésről döntött, az egyhetes betéti tenderre felkínált kamat ugyanis 0,6%-ról 0,75%-ra emelkedett. A 2020. évi 3,4% után 2021-ben a GKI az ideihez hasonló, 3,5% körüli áremelkedést vár.
A forint árfolyama trendszerűen gyengül, 2020 november végén az év elejéhez képest 9%-kal gyengült a forint. 2020-ban éves átlagban 351 forint (az év végén 360 forint közeli) éves átlagos árfolyam várható, ami éves átlagban 7,5%-os gyengülésnek felel meg. 2021-ben 360 forintos (esetleg ennél is kissé gyengébb) éves átlagos árfolyam kialakulása valószínű.