A hazánkról szóló legtöbb írás ezúttal a nyolc orosz oligarcha uniós szankciós listáról történő levételéről született. A New Voice of Ukraine (Ukrajna Új Hangja) portálnak sikerült megszereznie mind a nyolc nevet, aminek többsége nemcsak az uniós, de más országok listáján is megtalálható.
Egyikük neve négy, nemzetközi szankciós listán is szerepel: az orosz–üzbég Aliser Uszmanov, az 1980-as években 6 évet sikkasztás és csalás miatt börtönben is ült, majd az üzbég legfelső bíróság felmentette az összes vád alól, mondván semmilyen bűncselekményt sem követett el.
A Putyin emberének tartott üzletember vagyonát 13 000 millió dollárra taksálták, s ezzel a gazdagok világranglistáján a 44. helyet foglalja el. Egyébként a testvérét, Gulbakhor Ismailovát is le akarja venni a listáról a magyar kormány, ő kezeli bátyja külföldi vagyonát.
A listán szerepel még olajmágnás, sportminiszter és két banktulajdonos az Alfa Banktól. A szankciós listákat fél évente felülbírálják.
Rogán Antalt júniusig törölhetik az amerikai szankciós listáról – erről a Bloomberg amerikai hírügynökség számolt be a magyar 24.hu, azaz a Della podcastja alapján. A Rogán-ügyről Gulyás Gergely nyilatkozott, állítván, hogy rövidesen döntés születhet, mert az intézkedés szerinte példátlan, a szankció valójában bosszú. Jelezte, mivel az amerikai pénzügyminisztérium döntésén múlik, nem akart időpontot jósolni, de ő úgy látja, erre még az első félévben sor kerülhet. A Bloomberg megkereste a tárcát, de a cikk megjelenéséig választ nem kapott kérdésére.
Egyesek szükségesnek, mások diszkriminatívnak tekintik a magyar gyermekvédelmi törvényt, amiről meghallgatást tartottak az Európai Bíróságon, s a várható ítélet feltehetően tovább mérgezi az amúgy is feszült magyar–EU-viszonyt – összegzi a legfrissebb fejleményeket az Euronews spanyol kiadása. Ez a törvény éppen azért, mert transz- és homofób utalásokat is tartalmaz – fogalmaz óvatosan az írás – mindig is szem előtt volt Brüsszelben. Először 2022-ben az Európai Bizottság indított miatta kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen, aztán az Európai Parlament terjesztette fel a törvényt az Európai Bíróság elé.
Persze az előzmények sem mellékesek: 2020-ban törvényben tiltották meg az azonos nemű párok örökbefogadását, a transzneműket pedig nem ismerik el, mintha nem is léteznének. A magyar LMBTQ-közösség tagjai kirekesztettnek érzik magukat, és állandó félelemben élnek a törvény következményei miatt. Horváth Gideon szobrász a nemzeti múzeum kiállítására benevezett egy olyan alkotással, amely a törvény miatti áldozatot ábrázolta. Amikor ez kiderült, levették a listáról, ahogy ő fogalmazott, cenzúrázták. Ám inkább beleegyezett a tiltásba, minthogy többé egyáltalán ne tudjon kiállítani. Elmondása szerint sokan már saját magukat cenzúrázzák a biztonságuk okán.
Az Euronews portál szerkesztősége a magyar kormányt, illetve kormányközeli civil szervezeteket is megkereste interjúkérelmével, ám senki sem volt hajlandó nyilatkozni. Jogvédők szerint a szóban forgó magyar törvény sérti a gyülekezési, az információs és a szólásszabadsághoz való jogot, az Európai Unió 2. cikkelyében foglaltakat, úgy is, mint az emberi méltóság tiszteletét, a személyiségi jogok, az egyenjogúság és jogegyenlőség biztosítását. Ítélet hónapok múlva várható az Európai Bíróságon.
Írország is csatlakozott az Európai Bizottság kezdeményezéséhez, ami a magyar szuverenitásvédelmi törvény és hatósága felállítását jogtalannak tartva kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett hazánk ellen, s most már Írország is azon országokhoz tartozik, amelyek támogatják az ebben az ügyben az Európai Bíróságra benyújtott keresetet. Az uniós tagállamok közül először Csehország jelentette be az eljárás támogatását – tájékoztat az ír RTE News nemzeti rádiós hírszolgálat. Az írek legfőbb kifogása – ami felháborítja őket, ugyanis orosz mintára született meg –, hogy a magyar „szuverenitásvédelmi hatóság” nyomozást indít szervezetek, független médiumok és egyének ellen, amelyek és akik külföldi támogatást kapnak.
Az ügyről kiadott közleményben nyílt titokként kezelik, hogy a budapesti ír nagykövetség rendszeres konzultációkat tart civilekkel és jogvédő szervezetekkel. Írország támogatta európai bírósági kereset benyújtását is a gyermekvédelmi törvény ellen. Dublin szerint egyre több uniós ország csatlakozik a tiltakozáshoz bírósági ítéletet követelve.