A Magyar Tudományos Akadémia 193., tisztújító közgyűlése hétfő este kezdődött és kedden este lezárult 24 órás szavazásán Freund Tamás akadémikust választotta meg az MTA új elnökévé. (A Magyar Tudományos Akadémia alapítása 1825. november 3-án. A pozsonyi országgyűlésen a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság (MTT) – mai nevén Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – létrehozására. Az általa megalapított szervezetet más főnemesek is tetemes összegekkel támogatták. Forrás: Wikipédia)
A neurobiológus a hat év után leköszönt Lovász Lászlót váltja az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémia élén. A főtitkári posztot Kollár László Péter építőmérnök, a főtitkár-helyettesit pedig Erdei Anna immunológus tölti majd be a következő hároméves ciklusban. Társadalomtudományi alelnök: Lamm Vanda. Természettudományi alelnök: Hudecz Ferenc. Az élettudományi alelnöki pozícióra új szavazást kell kiírni, mert a három jelölt egyike sem kapta meg az 50 százalék plusz egy szavazatot. A szavazás második körébe jutott jelöltek: Kosztolányi György, Szathmáry Eörs.
Belesimulni a NER-be? Lehet, de biztos, hogy nem érdemes, ha már érdekek mentén gondolkodunk. Mert a megmaradás, a túlélés az érdek, amivel minden autokratikus rendszer befogott orrú kiszolgálói érvelnek, amikor úgynevezett konszenzusra törekszenek, mert nekik is ugyanaz jár végül, mint a harcos tiltakozóknak. Most egy elnöki szék, holnap pedig jöhet a süllyesztő, ha az urak úgy akarják.
Freund Tamás, agykutató, aki egykoron az MTA kutatóhálózatáért lobbizott (eredménytelenül!), a tudós társadalmat megosztó nézeteivel (a társadalomtudósok nem igazi tudósok) most elfoglalhatja az elnöki széket a Magyar Tudományos Akadémián. Ma délelőtt bemutatták a frissen választott elnökséget. A több, mint háromszáz akadémiai rendes tag és a tizennyolcezer fős tudományos köztestület szavazati joggal bíró 429 küldöttje online választott. A degradált, és ez ellen élénken tiltakozó társadalomtudósok kisebbségi véleménye Freund elnökké választását nem befolyásolhatta.
A megcsonkított, kutatóintézeteitől megszabadított MTA új elnöke bemutatkozó beszéde vitathatatlanul NER-kompatibilis megnyilvánulás volt. Freund Tamás leszögezte, hogy csakis a szakmai kiválóság lehet számára a mérce, a gyengéket ezután is kritizálni fogja. (De ki mondja meg, hogy ki a kiváló és ki a gyenge?) Az ideológiai sokszínűséget éltetve arra is felhívta a figyelmet, hogy csak a szakmai kiválóság lehet az alapja a kormánykritikának. Alapvető nemzeti érdek – szerinte – a tudomány és politika együttműködése. A nagy nemzeti sikertörténeteknek ez az alapja. Az MTA-nak a nemzeti együttműködés élére kell állnia. A 18 ezer köztestületi tag a szellemi tőkét képviseli a nemzeti felemelkedéshez, legyen a nemzet tanácsadója az MTA.
Kérdezték az elnöktől, hogyan tervezi az együttműködést a kormánnyal és az országgyűléssel? – Minden minisztériumban legyen egy olyan főosztály, amely az MTA-val való kapcsolattartásért felel. Meg akarja szólítani a 18 ezres közösséget, hogy valódi hiteles tudományos bázis legyen.
Kérdés volt az is az ünnepélyes pillanatokat követően: hogyan tovább kutatóhálózat nélkül? „A kormány nem engedte el a kezét a hálózatnak, hiszen több pénzt kap” – mondta az új elnök, aki egyébként továbbra sem tartja jónak az akadémiától való elszakítást. A kutatóhálózat visszacsatolásért ma is szeretne lépéseket tenni, bár nem ezzel akarja kezdeni, inkább a kormánnyal újra alakítani a kölcsönös bizalmat, a kapcsolatrendszert.
Valamennyi új tisztséget kapott visszafogottan, szűkszavú udvariassággal nyilvánult meg a szerda délelőtti eseményen. Lamm Vanda azonban fontosnak érezte, mint társadalomtudományi alelnök, hogy határozottan hangsúlyozza: minden erejével és tudásával azon lesz, hogy Magyarországon a tudomány szabadsága és az MTA függetlensége megőrizhető legyen, hiszen a politikával való kapcsolat nem mehet a tudományos szabadság és a függetlenség rovására. Külön kiemelte, hogy feladatának tartja a társadalom-, a bölcsészettudományok hatékony képviseletét, eddiginél jobb elismertetését. Reméli, hogy lesz egyetértés.
Az új elnök első kérdésként kapta meg: hogyan vélekedik az általa hangoztatott vélemény ellen tiltakozó társadalomtudósok fellépéséről.
Először két társadalomtudós akadémikus, Ferge Zsuzsa és Szelényi Iván tiltakozott, majd pedig több mint hatvan tudós különféle tudományágakból vegyesen fejezte ki nemtetszését a társadalomtudományokra a frisseb megválasztott elnök korábban tett több dehonesztáló megjegyzésére, és arra, hogy a minap Freund elismerte ugyan, hogy „vannak jó társadalomtudósaink is”, de tett egy megjegyzést a nemzetközileg nem jegyzett, szerinte csak politikai értékkel bíró kutatókra. Mostani válaszában újra kinyilvánította a „kiválók és gyengék” kitételt, miszerint ő a gyengéket bírálta, amire a kiválók reagáltak.
Lakner Zoltán találó megállapítását idézve: Freund Tamás kutatói eredményeit nem írhatja felül a társadalomtudományokra tett két igaztalan megjegyzése, de a politikai folyamatokhoz való viszonyáról mégiscsak valamilyen képet adnak ezek a mondatok. Elnökként a tudományos közösség általa megsértett részéért is felelősséget kell majd vállalnia.
Magyarul: ő és az új vezetőség lesz a következő években mind a „gyengék”, mind a „kiválók” alkotta tudományos közösség választott vezetője – arca a közvélemény és hatalom előtt is. A hatalom, amely „tudóstalanítani” szeretne, és a köz, amely magasról tesz a számára megfoghatatlan és távoli csudabogarak világára, egyaránt kihívás a 195 éves intézménynek.