Hogyan veszi fel a Magyar Tudományos Akadémia a harcot az álhírekkel és áltudományos információkkal? Mik azok az áltudományos álhírek? Miért annyira kártékonyak? Kik a legkiszolgáltatottabbak a hatásaiknak? Hogyan derül ki valamiről, hogy áltudományos információ? Ki határozza meg, hogy mikortól beszélünk álhírről? Léteznek olyan jellemzőik, amelyek alapján azonosíthatók? Hogyan segít a felderítésükben a mesterséges intelligencia? (A nyitó kép forrása: thebulletin.org.)
Az álhírek legalább 5000 millió ember okoznak gondot, befolyásolják (vagy sem) a döntéseiket és akár az életüket is veszélyeztetik. Ezt felismerve világméretű összefogással egyre több nemzetközi szervezet aktivizálódik, és lép fel összehangoltan az álhírek terjedése ellen. Az MTA a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programjának egyik alprogramja az Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása, mely témában az MTA 197. közgyűléséhez kapcsolódva előadás-sorozatot tartottak a projekt kutatói. Az előadásokon bemutatták az álhírek és áltudományos nézetek nyelvészeti alapú azonosításának módszertanát és az eddig elért eredményeket. Az előadásokon szó esett az áltudományos álhírek anatómiájáról, valamint az egészségügyi hírek címeiben megjelenő formális és informális megszólítások jelentőségéről is. A kutatások egyik fő célja, hogy a netes használókban kritikai gondolkodást és tudatos tartalomfogyasztást alakítsanak ki.
Az MTA Elméleti Nyelvészeti és Informatikai Kutatócsoport nemcsak nyelvészeti módszerekkel vizsgálja a manipulatív tartalmakat, hanem például a mesterséges intelligencia sokrétű képességeit is bevonja a munkába. Az álhírdetektálás informatikai eszközei – okostelefonos alkalmazás, mesterséges intelligencia alapú megoldás, keresőprogramba beépülő kiegészítő – mind fontosak az emberi tényező mellett; fejlesztésük célja, hogy minél szélesebb körben alkalmazható rendszerek szülessenek, amelyek könnyen hozzáférhetők, és szakszerű védelmet biztosítanak a dezinformáció ellen.
Az álhírek az interneten korlátlanul és tízszer gyorsabban terjednek, mint a valós hírek, így egy az emberi vizsgálatoknál jóval gyorsabban dolgozó automata és autonóm rendszer komoly fegyvertény lehet ellenük. A kutatásban mesterséges neuronhálót alkalmazó nyelvi modellt használnak, ami alkalmas a szövegekben rejlő összefüggések, illetve nyelvi jelenségek felismerésére és vizsgálatára. A betanított modell hasonlóan pontos eredményekre jut, mint az emberi elemzés, mégsem tökéletes, de fontos eleme az álhíreket vizsgáló komplex rendszernek.
A mesterséges intelligencia gyorsasága és az a képessége, hogy mélyebb összefüggéseket is átlát a szövegekben, nagy segítség a jövőben az álhírek és az áltudományos információk elleni küzdelemben.