Noha a gyermekek jogairól a második világháború óta számos nemzetközi egyezmény és ajánlás született, mégsem lehetünk elégedettek az elért eredménnyel. A legnagyobb figyelmet általában a nélkülözés, az éhezés kelti, s nem is alaptalanul, hiszen emiatt naponta 19 ezer gyerek hal meg a világon. Ám a gyerekek sorsát meghatározó okok között előkelő helyen szerepel a gyerekjogok lábbal tiprása, illetve az igazságszolgáltatási rendszer nem kielégítő működése is.
Az UNICEF Magyarország legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy minden négy magyar gyermek közül három mit sem tud az igazságszolgáltatás rendszeréről. Magyarországon mintegy százezer gyermeknek kell évente megjelennie a bíróság, vagy valamilyen hatóság előtt. Hetven százalékuk érzi úgy, hogy nem tud eleget a szóban forgó eljárásról, illetve annak szereplőiről. Ugyanakkor egyáltalában nem nevezhető gyermekközpontúnak az ilyen procedúrák többsége. Például a bontóperes ügyekben a feleknek órákig kell várakozniuk a bíróságok rideg folyosóin, miközben rabláncon vezetgetik a beidézettek között a nehézfiúkat.
Évente mintegy 12 ezer gyerek érintett valamilyen bűncselekményben, vagy más (bűn)cselekménnyel kapcsolatos ügyben, s minthogy magas a válások száma is, ezek kétharmadában, a gyermek-elhelyezési ügyekben foglalkoznak velük a jogászok.
Összességében tehát minden tizedik kiskorúnak köze van az igazságszolgáltatáshoz, miközben kétharmaduk nem tud eleget annak működéséről. Bár az e tárgyban végzett felmérésben mindössze ötvenen vettek részt, s ezért az nem is tekinthető reprezentatívnak, az eredmény mégis jól illusztrálja a közismert tényt: a gyerekek zöme nem tud az őket megillető jogok létezéséről. A hazai oktatási rendszer pedig – ellentétben a svájcival, vagy a skandináv országokéval – nem végez ilyen felvilágosító munkát. Pedig már a tantervben is szerepelnie kellene az alapvető gyermekjogoknak – és nemcsak a közoktatásban. A hazai igazságszolgáltatás egészéről ugyanis nem mondható el, hogy különösen gyermekbarát lenne: nincs elkülönített intézményrendszer, nem szólva a szakszerűtlenségekről a meg- és kihallgatások során. (Ezek a procedúrák sokszor hosszú órákig elhúzódnak, mert a gyerekeket szakkérdésekkel „bombázzák”.)
A felmérés arra is rávilágított, hogy a gyerekek zöme szeretne többet tudni a jogairól a velük bizalmi viszonyban álló felnőttektől és kortársaktól. Ismereteiket ugyanis nem tőlük, hanem főként az internetes oldalakról, vagy tévésorozataikból merítik, ahol a parókás bírók, ügyvédek értelemszerűen nem a magyar jogrendet népszerűsítik.
Gyurkó Szilvia a mai tájékoztatón elmondta: a rendszer-szemléletű gyermekbarát igazságszolgáltatás azt jelenti, hogy garantálni és tiszteletben kell tartani valamennyi gyerekjogot. Igazodni kellene az ügyekben résztvevő szereplőknek a gyermek fejlettségéhez, érettségi fokához.
A gyermekjogokat elismerő és figyelembe vevő rendszer akkor működhet jól, ha a felnőttek – jogászok és civilek egyaránt – kellően felkészültek. Az UNICEF Magyar Bizottságának felmérése arra világított rá, hogy a kiskorúak háromnegyede nem rendelkezik az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos szükséges információkkal. A kutatási eredmények szerint elengedhetetlen a szülők, családtagok, hozzátartozók tájékoztatása is.
