Az összes daganatnak a 2,3-2,6 százaléka a festékes melanoma, előfordulása a 20–30 évesek körében a leggyakoribb – hangzott el egy mai sajtóbeszélgetésen. Az anyajegyhez hasonló bőrelváltozást jól lehetne gyógyítani, ha korai fázisában fordulna az érintett az orvosához. Sajnos, napjaink Magyarországában nem ez a helyzet, s emiatt a betegek negyede meghal.
A melanoma – közkeletű nevén a bőrrák – gyakorisága harminc év alatt megduplázódott a világon, s különösen azokat érinti, akik sokat tartózkodnak a napon. Ha pedig a megbetegedés következtében már áttétek keletkeznek, a melanomás beteg túlélése szinte a nullával egyenlő.
A mai legkorszerűbb terápiák közé tartozik a többi között a hagyományos műtét, a kemoterápia, a teljes koponyára adott sugárkezelés, valamint a betegség által okozott tünetek megelőzésére, kézben tartására, illetve enyhítésére, valamint a beteg komfortérzetének és életminőségének javítására adott kezelés.
Amikor a rákos daganat az egyik helyről a másikra vándorol, metasztázisról, azaz másodlagos daganatról beszélünk. A szétszóródott daganatsejtek nagyobb mozgáskészséggel és inváziós készséggel bírnak. Az agyra átterjedő melanomát metasztatizáló melanomának hívja az orvostudomány.
Az áttéteket okozó rákos daganatok többsége a jelenleg rendelkezésre álló terápiákkal nem gyógyítható, ezért a kezelés elsődleges célja a tünetek enyhítésére a daganat növekedésének meggátlása. Ám nem minden daganatsejt képes metasztázist adni. Viszont némelyek képesek éveken át nyugvó vagy inaktív állapotban maradni a szervezetnek azon a területein, ahová korábban eljutottak, később megint aktívvá válhatnak, és elkezdhetnek növekedni.
A melanoma a bőrrák legveszélyesebb formája, és előrehaladott stádiumában agresszív és halálos kimenetelű. A betegséget a bőr pigmenttermelő sejtjeinek átalakulása jellemzi; azokról a sejtekről van szó, amelyek a bőr mélyebb, valamint a szem, a belső fül és bizonyos belső szervek középső rétegében találhatók. A kór leggyakoribb típusai a felületesen terjedő, lassú növekedésű melanoma, továbbá a gyorsabb növekedésű, és általában a mellkason, háton, fejen vagy nyakon előforduló melanoma, valamint a rendszerint idősebb embereknél észlelhető, úgynevezett Hutchinson-féle folt.
Előrehaladott melanoma esetén nem létezik standard kezelés, és a jelenlegi ajánlások szerint ezeket a betegeket az új terápiás módszereket értékelő klinikai vizsgálatokban kell kezelni.
Az előrehaladott melanomában szenvedő betegeknél azok az új immunterápiás kezelések, amelyekről nemrégiben mutatták ki a klinikai vizsgálatokban, hogy javítják a túlélési eredményeket, és amelyeket engedélyeztek a melanoma kezelésére, a jövőben valószínűleg meg fogják változtatni a terápiás ajánlásokat.
Az immuno-onkológia hatásmechanizmusa eltér a kemoterápiáétól vagy azon szerekétől, amelyek egy molekuláris útvonalat vagy genetikai mutációt vesznek célba. Ez utóbbi szerek közvetlenül a daganatra hatnak, hogy elpusztítsák a daganatsejteket, miközben az immuno-onkológia magára az immunrendszerre fejti ki a hatását, hogy így csökkentse a daganatos szövetek összmennyiségét.
A bonyolult tudományos okfejtést érdemes megtoldani egy pofonegyszerű jó tanáccsal: tartózkodjunk minél kevesebbet a tűző napon! Aki pedig szoláriumozni jár, vésse észbe: szervezete a csövek sugárzásától nulla mennyiségű D-vitamint kap, s az effajta barnulás többet árt, mint használ.