A fejlesztés befejeztével egy hatszintes, „H” alakú, 26 ezer négyzetméter alapterületű új szárny épült fel, amely könnyen elérhető, korszerű és teljes mértékben akadálytalan kialakítású. A kórház A-épületének tetején helikopter-leszálló épült, a B-épületet közel 4000 négyzetméteren újították fel, ott kapott helyet az új gyógyszerészeti osztály is. A fejlesztés részeként modernizálták a kórház műszerparkját és informatikai rendszerét is, amely a korszerű betegellátás technikai bázisát biztosítja.
A fejlesztés célja a gyógyító-kezelő osztályok moderninázása, a vezető halálokok miatt bekövetkezhető korai halálozás arányának csökkentése, az ellátás minőségének és hatékonyságának javítása, a kórház működési feltételeinek korszerűsítése, működési és egyéb költségeinek csökkentése a mai kor színvonalának megfelelő, egy telephelyen működő intézmény által. A beruházás hosszú távra szavatolja a betegek egyenlő hozzáférését a különféle szolgáltatásokhoz (megelőzés, kezelés, rehabilitáció, gondozás), hozzájárulva ezzel a betegek elégedettségének növeléséhez is.
„A célunk az, hogy ne csak a betegek épüljenek fel, hanem az egészségügy is” – jelentette ki az avatóünnepségen Balog Zoltán. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője kiemelte: a kormányzati ciklus kezdete óta mintegy 70 milliárdot költöttek, 2014 májusáig pedig további 200 milliárd forintot fordítanak egészségügyi intézmények fejlesztésére.
A gyógyítás minősége nem csupán az épületek minőségéről, műszerezettségéről szól, azokról az emberekről is, akik a kórházakban dolgoznak – jegyezte meg, hozzátéve, ezek a beruházások a betegek mellett az egészségügyben dolgozók lelkére is hatnak.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár annak a véleményének adott hangot: a most átadott egységek egy ausztriai kórházban is megállnák a helyüket. Ez pedig különös jelentőségű itt, a nyugati határ közelében akkor, amikor a magyar egészségügy megszilárdításának a gyógyturizmus fejlesztése az egyik célja.
Tamás LászlóJános, az intézmény főigazgató főorvosa kiemelte: a beruházás egyik célja a még racionálisabb működést lehetővé tevő tömbösítés, a másik pedig a 460 ágyas, „négy-ötcsillagos szállodának megfelelő színvonalú” tömb építése, a harmadik pedig új sürgősségi betegellátási osztály kialakítása volt. Megjegyezte: a betegeik kétötödét a sürgősségi osztályról szállítják az intézménybe, amelynek most a harmada megújult.
A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház névadója, dr. Petz Aladár (Győr, 1888. december 10. – Győr, 1956. február 27.) a budapesti sebészeti klinika tanára, majd évtizedekig a győri kórház igazgatója, egy világszerte elterjedt sebészeti eszköz feltalálója.
A hasi műtétekről írt tanulmányai külföldön is hírnevet szereztek számára. A Sebészeti Társaság 1921. évi nagygyűlésén mutatta be találmányát, a Hültl-féle gyomor-bélvarró gép továbbfejlesztésével kialakított eszközt. Az új műszer a gyomorcsonkolással járó veszélyeket jelentős mértékben csökkentette, a műtétek kivitelét gyorsabbá, biztonságosabbá tette. Találmánya az egész világon elterjedt, a német orvosi szaknyelvben nevéből képzett igével jelölik a varróműszerével végzett operálást („durchpetzen”). Más készülékeket is szerkesztett, például a törések kezelésére. (Forrás: Wikipedia)