Győrszentiván lakossága elszántan tiltakozik a tervezett akkugyárépítés ellen

Megtelt a győri városháza előtti tér fölháborodott, tiltakozó – mindenekelőtt győrszentiváni – emberekkel. A legidősebbek jóval túl a nyolcvan esztendőn, a legfiatalabbak innen a három éven. Otthonukat féltik Győr kertvárosának lakói.

Bár az északnyugat-dunántúli nagyváros polgármestere sokáig nem akart tudni a valóságról, amit a győrszentivániak már jóval régebben megneszeltek, a végtelenségig nem titkolható: akkumulátorgyárat akarnak építeni a sok évtized óta a város üdülőövezetének is számító, szőlő- és egyéb gyümölcsök zöldségek termesztésével foglalkozó családok otthonainak közvetlen közelében.

A máig kialakult helyzetnek sem örültek a győrszentivániak, miután a győri ipari park – élén az Audival – egyre közeledik a lakóövezethez. Most, hogy tervbe vették a bővítését, elfogyott a közvetlenül érintettek, sőt, a jóérzésű, a közügyek iránt fogékony győriek türelme is. Miként az Infovilág jó hónappal ezelőtt megírta: mintegy 350 hektár (3,5 km2) jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területet szeretne az önkormányzat „jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezetbe” sorolni. Az övezeti besorolás lehetővé tenné, hogy a területen különösen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges létesítményeket helyezzen el a majdani beruházó. Mindezt légvonalban 700 méterre a zártkertektől, 900 méterre a legközelebbi lakóépületektől, 1600 méterre a helyi általános iskolától és óvodától, és 2000 méterre a helyiek körében népszerű gyümölcsöstől…”

Most már elég a titkolózásból és a mellébeszélésből, hétfő délután tüntetünk! – adták ki a jelszót. Az utolsó pillanatban gyűltek össze jó ezren a győri városháza előtt, és bár sokan hangos szóval hívták a tömegből, Dézsi polgármesternek minden bizonnyal sokkal fontosabb dolgai voltak ezen az esős délutánon, nem kívánt a fölháborodott lakosok elé kiállni, a szemükbe nézni. Holnap a városi közgyűlésen a képviselő-testület igen nagy valószínűséggel jóváhagyja a kisajátításra vonatkozó polgármesteri döntéseket.

A győrszentivániak szószólói elmondták: már meg is kezdődött a 350 hektáros terület kisajátítása. Hiába jelezték eddig 5585-en az aláírásukkal is, hogy ellenzik újabb akkumulátorgyár és egyéb veszélyes ipari létesítmény betelepítését a kertvárosba, a hivatal dolgozik, nyomul, és ha nem folytatódik a lakosság még nagyobb arányú tiltakozása, nagy az esélye annak, hogy újabb akkumulátorgyárral „gazdagodik” a máris akkumulátorgyártó nagyhatalommá előlépett Magyarország.

A mai tiltakozásra hívó röplapon olvasható: „hiába sorakoztattuk fel megalapozott jogi és környezetvédelmi ellenérveinket, hiába küldtünk az ügyben illetékeseknek levelet és hiába próbáltunk meg érdemi párbeszédben hiteles információhoz jutni, jóformán válaszra sem méltattak bennünket…”

Ugyanez volt a helyzet az augusztus első napjaiban összehívott lakossági fórum „eredménye” is: a győri önkormányzat vezető hivatalnoka állította: „nem tud semmi érdemlegeset, ezért hivatalosan nem is tud nyilatkozni, meg ebben az ügyben nem is akar semmit sem mondani…”

Az eseményről beszámoló Infovilág akkor ezt írta: a lakossági fórum részvevői egyöntetűen és egyértelműen, nem egyszer szenvedélyesen, indulattól sarkallván – ám nyomós indokokkal érvelvén – síkraszálltak otthonuk, szűkebb pátriájuk sok tekintetben riasztó, aggodalmat, félelmet keltő „átminősítése” ellen. Szánalmas és fölháborító tényként jelölték meg, hogy nem jelent meg az eseményen a kerület önkormányzati képviselője, dr. Sík Sándor.

Fájdalmasan nevetséges volt a győri jegyző, Nagyné dr. László Edit megnyilatkozása: „nem tudja, milyen beruházást terveznek Győrszentivánra, amiért az önkormányzat mintegy 350 hektárnyi mezőgazdasági területet akar jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezetbe” sorolni. (A szerk. megj.: egyáltalán ki és milyen indokkal kényszeríti a győri önkormányzatot erre a lépésre?) Akkor már tudható volt, hogy akkumulátorgyár épülne a kertváros peremén.

A ma délutáni, szabadtéri gyűlés részvevői egyhangúlag tiltakoztak – a szavaik szerint – gyalázatos terv ellen. Meggyőződésük, hogy gyermekeik, unokáik – valamennyi helybéli, sőt környékbeli, ekként győri – egészségét veszélyezteti a tervezett környezetszennyező, betegséget okozó beruházás megvalósítása. A kertvárosias kerület nem akar Göd sorsára jutni. Sem területét, sem valamennyiünk éltető kincsét, a vizet nem hajlandó föláldozni egy őrült terv megvalósításáért. A győrszentivániak mindent meg fognak tenni azért, hogy a Budapesten szentesített tervet a kormány (és annak helyi képviselete, a megyei kormányhivatal) haladéktalanul és mindörökre vonja vissza.

Időközben Győr polgármestere – mint szakértő – nem röstellte kijelenteni, hogy „egy német akkumulátorgyár kevésbé káros, mint egy keleti”…

Mindazonáltal az akkugyárak létesítése korántsem egyértelműen eldönthető „igen” vagy „nem”. Az elektromos meghajtású járművek gyakorlatilag nem szennyezik a környezetet. Ehhez tartozik, amit Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag szakértője mondott ma a Népszava munkatársának: az elektromos autókat akkumulátorok hajtják, az akkut készítő üzemek – éppen az általuk okozható környezetkárosítás miatt – működése viszont már ártalmas a környezetre…Nem épülhetnek a lakosság beleegyezése nélkül, termőföldekre és ivóvízbázisokra. A Göd környéki vizekben talált, az akkumulátor-gyártáshoz is használt NMP oldószer például éppen az ottani Samsung-gyár megnyitása után jelent meg. A vegyület bizonyítottan magzatkárosító lehet, szem- és légúti irritációt okozhat.

A ma délutáni tüntető tömeggyűlésen tényekben, okfejtésekben, a polgármestert, a főispáni hivatalt, sőt a kormányt is joggal bíráló megjegyzésekben gazdag beszéd is elhangzott. Szerzői: Gellén-Sághi Zsuzsanna és dr. Balog-Farkas Renáta győri ügyvéd, előadója az utóbbi hölgy volt.

A tervezett beruházásban érintett lakosság egybehangzó akaratát, követelését hallhatta a népes közönség: „egészséges, élhető jövőt – akkumulátorgyár nélkül. Az ipari tevékenység bővítése nélkül Győrszentivánon. Nem akarjuk különösen veszélyes ipari területként látni termőföldjeinket! Tiltakozunk a termőföldek kisajátítása ellen!

Követeljük, hogy választott képviselőink és az önkormányzat biztosítsa számunkra az alaptörvényben is rögzített tisztességes eljáráshoz, így a tájékoztatáshoz való jogunkat! Követeljük, hogy a közgyűlés ne fogadja el a polgármesteri határozatokat, azokért ne vállalja a felelősséget! Hallassuk a hangunkat úgy, hogy ha Brüsszelben nem is, de a karmelitában meghallják!”

Különösen nagy veszély az akkugyárak vízfogyasztása; a tavasszal az ügyben illetékes Palkovics miniszter hivatalosan kijelentette: csak friss víz jó ezeknek a gyáraknak. Ráadásul naponta 10–20 ezer köbméter vizet használnak el ….(miközben az ország megannyi helységében nincs egészséges ivóvíz). Ha elfogy a vizünk, kialszik az élet is, nem lesz, aki (a többi között) gépkocsiba üljön…