Csaknem 300 csecsemő tölti élete első hónapjait kórházakban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni. Kampányában az SOS Gyermekfalvak összefogást hirdet az elhagyott csecsemőkért. (Az adatokforrása: Központi Statisztikai Hivatal)
Kritikus a helyzet a gyermekvédelemben. Az országos nevelőszülőhiány miatt megoldhatatlan újszülöttek százainak az elhelyezése. Kórházi információk szerint az újszülöttek egy része akár 4–12 hónapot is egészségügyi intézményekben tölt, sokszor egyikből a másikba helyezik őket, oda, ahol éppen van szabad hely.
A babák életük első hónapjait, aminek a kapcsolódásról, érintésről, ingerek megismeréséről kellene szólnia, egy kórházi rácsos ágyban fekve töltik, egyedül.
„Az érzelmi, értelmi és testi fejlődésükre hatással lesz az érintés, ölelés, a szabad mozgás és a friss levegő hiánya, az újszülötteknek ezekre szükségük van az idegrendszeri érési folyamatok egészséges fejlődése miatt. Még 24 óra is számít a neuronok, idegpályák épülésében. Nagyon fájdalmas, ami ezekkel a babákkal történik, és hosszú távú hatása lesz a gyerekek fejlődésére, ami majd csak drága terápiákkal, fejlesztésekkel lesz csak korrigálható” – fogalmazott Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.
A KSH adatai szerint évente átlagosan kétezerháromszáz 0–2 éves gyereket vesznek állami gondoskodásba, az újonnan belépők harmada. A második legnépesebb korcsoport, akit kiemelnek a családjából, 6–13 éves; arányuk 27 százalék.
| Korcsoport | fő | % |
| 0–2 éves | 2393 | 32 |
| 3-5 éves | 981 | 13 |
| 6-13 éves | 1992 | 27 |
| 14-17 éves | 1167 | 16 |
| 18 éves és idősebb | 942 | 13 |
| összesen: | 7475 | 100 |
A kórházban hagyott csecsemők egy része örökbeadható csupán, róluk lemondtak a szülők, többségüket azonban látogatják a szüleik, ám életkörülményeik miatt nem vihetik haza a babájukat. Ezeknél a gyerekeknél az egyetlen lehetőséget az egészséges túlélésre a nevelőszülői család lenne.
Ám nemcsak az újszülöttek elhelyezése kritikus, további 7293 gyerek élethelyzete sem megfelelő, ennyien élnek ugyanis nevelőszülői család helyett gyermekotthonokban. Bár 2014 óta jogszabályi változások nyomán minden gyermekvédelmi gondoskodásba vett, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, ez nem tud megvalósulni. Csaknem 24 ezer gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, minden harmadik gyermekotthonban.
Az idei első negyedévben – az esztendővel előbbihez mérten – több, mint 4000-rel csökkent a születések száma, mindeközben az állami gondoskodásba vett gyerekek száma fokozatosan növekszik: 2020-hoz képest csaknem ezerrel több gyermek él szakellátásban.
A növekvő gyereklétszámot azonban a nevelőszülők száma nem követi, jelenleg nagyjából 5300 aktív nevelőszülő dolgozik az országban, számuk az utóbbi években csökkent.
| év | szakellátásban élő gyerekek száma | nevelőszülők száma |
| 2020 | 22 934 | 5300 |
| 2021 | 23 327 | 5379 |
| 2022 | 23 473 | 5366 |
| 2023 | 23 815 | 5311 |
A nevelőszülők túlterheltségét mutatja, hogy minden harmadik család négy vagy több gyereket fogad be, sokszor saját gyermeke mellé. A gyermekvédelembe kerülő gyerekek nagy többsége lemaradásokkal, idegrendszeri éretlenséggel és számos egészségügyi problémával küzd előélete miatt, a gondozatlan terhesség, éhezés, elhanyagolás, a traumák mind nyomot hagynak a gyermeken, sok esetben fejlesztésre, pszichológiai támogatásra szorulnak.
„Minél több a gyerek a családban, annál kisebb az egyéni figyelem a kiemelt támogatást igénylő gyerekek iránt, és annál nagyobb a nevelőszülők leterheltsége, ami hosszú távon kiégéshez vezethet” – mondja a szakember.
Mindeközben válsághelyzet alakult ki a kórházakban; 300 csecsemő vár arra, hogy valaki felemelje, ringassa, befogadja a családjába. Legalább 2000 nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy ez megvalósulhasson.
Az alapítvány október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján utcai akciókkal hívja fel a figyelmet a kórházban ragadt csecsemők ügyére és az országos nevelőszülő-hiányra.