Szólt arról is, hogy hétfő délután Budapesten, Szegeden, Pécsett és Debrecenben demonstrációt tartanak, valamint elmennek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének péntek délutáni budapesti fórumára is.
Szebeni Dalma, a HaHa aktivistája felolvasta a megállapodás-tervezetet, amelyben egyebek mellett az áll: „a miniszter vállalja, hogy (…) a megkötött hallgatói ösztöndíj-szerződéseket visszamenőleges hatállyal érvénytelenné nyilvánítja”, továbbá megszünteti a szakok, képzési területek közötti felvételi eljárásbeli megkülönböztetést és a 2013-i felvételi eljárásban ideiglenesen minden alapképzési szakon egységesen 240 pontos minimum ponthatárt állapít meg.
A megállapodás-tervezet azt is tartalmazza: a tárca vezetője garanciát vállal arra, hogy a felsőoktatási intézmények állami támogatása a következő tanévben nem lehet kevesebb a 2011-i szintnél, és biztosítják „a kapacitásszámig bejutó hallgatók ingyenes képzését”.
A dokumentum arra is kitér, hogy a miniszter lemond a kancellári intézmény bevezetéséről, a Magyar Rektori Konferenciát, az Oktatói Hálózatot, a pedagógus-szakszervezeteket, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) és a HaHát tömörítő OFEF pedig vállalja, hogy a felsőoktatási intézmények gazdasági helyzetének átláthatóbbá tétele végett együttműködik a minisztériummal.
A HaHa tervezete szerint a miniszternek azt is lehetővé kellene tennie, hogy a felsőoktatási kerekasztalhoz csatlakozhasson az OFEF minden tagszervezete, az OFEF pedig vállalja, hogy szakmai javaslataiba folyamatosan beépíti a hallgatók különböző fórumainak véleményét, és a felsőoktatás közös eredményeit közvetíti a hallgatóknak.
A megállapodás-tervezet azt is célul tűzi ki, hogy a miniszter vállalja: „intézkedései során figyelembe veszi a méltányosság és a társadalmi igazságosság szempontjait”, míg az OFEF az érintettekkel egyeztetve a hátrányos helyzetű fiatalok tanulmányainak segítésére javaslatot dolgoz ki. A miniszternek továbbá garanciát kellene vállalnia arra is, hogy 2014-től a felsőoktatásra fordított összeg nem lehet kevesebb az éves bruttó hazai termék (GDP) egy százalékánál.
Füzessi Károly, a HaHa aktivistája kérdésre válaszolva elmondta, hogy a hálózat továbbra is tartja a kapcsolatot a HÖOK-kal, amely „továbbra is képviseli a hat pontot”, amelynek „minél előbb teljesülnie kell”.
A HaHa hatpontos petíciójában decemberben követelte a keretszámok visszaállítását „legalább a 2011-i szintre”, a felsőoktatásból történt forráskivonás megszüntetését és az elvonások kompenzálását, a hallgatói szerződések eltörlését, a köz- és felsőoktatás átfogó reformját, valamint, hogy ez utóbbi biztosítsa a szegényebb családok gyermekeinek a bejutását a felsőoktatási intézményekbe.
Hétfőn délután tüntetnek a pécsi középiskolások és egyetemisták
(LigetPress, 2013.02.09., 0:19) „A pécsi Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat pécsi tagjai, valamint a pécsi középiskolai és egyetemi polgárság közös fóruma fontosnak tarjuk, hogy az érdekeltek legszélesebb köre ismerje és vitassa meg a felsőoktatásban és közoktatásban kialakult jelenlegi helyzetet és az oktatás jövőjét.
Ezért 2013. február 11-re és 12-re meghirdetjük a Szabadegyetem Pécs című rendezvényünket, amelyen szívesen látunk mindenkit, nemcsak középiskolásokat és egyetemi hallgatókat, hanem a szülőket, nagyszülőket, oktatókat, érdeklődőket és szimpatizánsokat. A program ingyenes.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sajtó-, kommunikációs, közkapcsolati és protokoll főosztályának közleménye; kiadva: 2013. februá 9-én 14 óa 58 perckor:
„A hallgatói szerződés Magyarország garancialevele
A parlamentnek 2013. február 8-án, pénteken benyújtott Alaptörvény-módosítási javaslat szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatja meg.
A Kormány kitart azon elv mellett, mely szerint kizárólag a magyar jog szabályozhatja a felsőfokú oktatásban való részvétel anyagi támogatását.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) korábban elfogadta, hogy a Kormány ragaszkodik a hallgatói szerződés meglétéhez, és azt ígérte, javaslatot küld az Emberi Erőforrások Minisztériuma részére a hallgatói szerződés tartalmi kérdéseiről, ám ennek a mai napig nem tett eleget. A Kormány mindazonáltal a konstruktív, folyamatos egyeztetés híve, és számít arra, hogy hamarosan megállapodás születik e kérdésben is a két fél között.
Ahogy a magyar emberek többsége, a Kormány is kitart amellett, hogy egy fiatal, aki a teljes állami ösztöndíjas felsőfokú oktatásban vesz részt, befektetés az országnak. Ezzel az elvvel a HÖOK is a kezdetektől fogva egyetértett. A Kormány nem lehet érdekelt abba, hogy egy közpénzekből, a magyar emberek adójából képzett fiatal végül hátat fordít az országnak, és akár egy egész életre más ország javára fordítja mindazt, amit Magyarországon tanult.
A Kormány továbbra is azt képviseli, hogy hallgatói szerződés a közösség, a magyar emberek és Magyarország érdekeinek a garancialevele.”
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sajtó-, kommunikációs, közkapcsolati és protokoll-főosztályának újabb közleménye; kiadva: 2013. február 9-én 17 óa 13 perckor:
„A hallgatói ösztöndíj-szerződés nem «röghöz kötés»!
A hallgatói ösztöndíj-szerződés egyetlen pontja sem mondja ki a felsőoktatási hallgatók „röghöz kötését”. A „röghöz kötés” köznyelvi kifejezés, és maga a szerződés egy európai szintű, kifejezetten előnyös konstrukció a felsőoktatásba belépő hallgatók számára.
A hallgatói szerződés határozatlan időre jön létre, melyben az állam vállalja a hallgató képzésének megfelelő arányú finanszírozását. A hallgatói ösztöndíj-szerződésben a hallgató vállalja, hogy legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül oklevelet szerez, illetve valamikor az oklevélszerzést követő 20 évben az állami ösztöndíjas formában folytatott tanulmányi idő kétszereséig magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt létesít, vagyis hazai munkavégzést vállal.
Ezzel a hallgató vállalja, hogy állami ösztöndíjas képzésben mentesül a képzés költségeinek megfizetése alól. Ez Európában egyedülálló kedvezményt jelent, olyan előnyt, amellyel a legszegényebbeknek is lehetőségük van költségek nélkül belépni a felsőoktatásba és részt venni abban.
A sokat hivatkozott nyugat-európai „bezzegországok” közül legalább hat olyan ország van, amely jelentős mértékű tandíjat ró a beiratkozó hallgatókra: számos helyen több száz, az Egyesült Királyságban vagy Észak-Írországban pedig több ezer eurónyi költséget tesz ki a tandíjteher a jelentős megélhetési költségek mellett.
De nem csak a nyugat-európai országok sújtják tandíjjal a hallgatókat. Romániában, Szlovéniában, Litvániában, Lettország és Észtországban is súlyos, ezer eurót is meghaladó tandíjat kell annak fizetni, aki részt akar venni a felsőoktatásban.
A hallgatói szerződésre számos példa mutatkozik az Európai Unió tagállamaiban. Az Egyesült Királyságban szerződéses viszony a hallgató és a felsőoktatási intézmény között áll fenn, állami ösztöndíjat pedig egyes, államilag meghatározott szakokon tanuló hallgatók kapnak.
Hollandiában a hallgatói támogatások egy része hitel-típusú támogatás, melyet a képzési idő jelentős meghosszabbítása és az előírt kurzus követelmények nem teljesítése esetén vissza kell fizetnie a hallgatónak.
Franciaországban a hallgatói jogviszonnyal jön létre a hallgató és az intézmény közötti szerződéses viszony, mely szabályozza az előírt követelmények nem teljesítése esetén a hallgatóra kiszabható szankciók körét és mértékét.
Németországban a tartományi szabályozás sokszínűsége mellett jellemző, hogy a hallgatói támogatásokra való jogosultság az adott képzés vizsgakövetelményekben meghatározott idejére jár csak a hallgatónak.
Látható, hogy a hallgatói szerződések köre Európa-szerte ismert és alkalmazott, viszont a hallgató szinte minden esetben jelentős anyagi teherrel, a tandíj fenyegetésével szembesül.”