Mamiko türelmes, pedig lenne oka a hisztire, mondhatná, hogy a világ ellene van, a húsból túl sokat pakolt rá az élet, férfiból keveset. A legfontosabb harminc év után hagyta el, igaz, előbb megette Mamiko töltött paprikáját, mert soha nem tagadta, Mamiko főzni és hallgatni tud a legjobban.
Csodás Mamiko világa, amikor minden kiürül, akkor ő megjelenik és kiderül, hogy a semminek is van tartalma, a csúnyának is túloldala.
Mamiko az interneten hirdeti magát, úgy, ahogy a rosszlányok szokták, ágyba, babám, de rögtön, most nem a szerelmet mérjük, hanem az ébrenlétet költöztetjük az álomba. Mamiko ügyfelei általában férfiak, kiégettek, cinikusak, ám a lelkük mélyén társra, megértésre vágynak. Mamiko hallgatja őket, beszédes a csendje, ismerkedik a világgal, de nem engedi, hogy a világ megismerje.
Sokat nem is mondhatna. Saját álmát magának őrzi, színésznőként, karcsún sétálni, fogadni az irigyek pillantását: ha ez lenne, soha nem kívánkozna más bőrébe. Sajnos, ismeri el, a valóság nem ilyen. Mamiko este tíztől reggel hatig idegen ágyakban fekszik, vigyáznia kell, soha nem alhat el elsőre, az ügyfél a nyugodt szendergésért fizet, és azért, hogy Mamiko szavára, simogatására ébredhessen. Sokan igénylik a megértését, különösen karácsonykor hívják, ilyenkor a legfájdalmasabb a magány, jaj ha valaki nem bír vele.
Megrendítő a regény, a társtalanság, a rossz lelkiismeret, a nyughatatlanság szépirodalma, a szétbomló életek összeterelője, az emberi lélek térképe. Bölcs öregek veselkednek így neki a történetnek, időt szánnak a cselekménynek, talán hónapokig csiszolják a mondatokat, hogy mind a helyén legyen. Ezért is meglepő, hogy elsőkötetes a szerző, vállaltan alig negyven éves, művészházaspár gyermeke. Igazából, a méltatás szempontjából mindez mellékes lehetne.
Csakhogy a szépkort megélt férfiak még emlékeznek a magyar film tüneményes három karcsú, sudár szépségére: Gyöngyössy Katira, Torday Terire és Szegedi Erikára. Lényegében egyszerre bolondult értük az ország, a létező szocializmus szorításában, a szovjet tankok árnyékában miattuk lehetett, sőt kellett vonzerőről, szexről beszélni, a koránhaló, sokat dolgozó munkásnő figuráját félretolni.
Nos, a szerző Sára Júlia Szegedi Erika és a filmes Sára Sándor lánya. A fészek melege más útravalót sejtetne, másféle hálószobákat, másfajta kitárulkozást, másfajta kalandozást a kispárnák és paplanok világában. Sára Júlia mégis hagyta a bulvár fényét elveszni a sötét, szorongásokkal teli éjszakákért.
Fogja Mamiko kezét, egymást vezetik: ki tudja, meddig juthatnak?
Sára Júlia: Mamiko nappalai, Noran Libro Kiadó, 2015

