– Szerzői kiadásban megjelent első könyvemet 2013-ban gyakorlatilag dupla terjedelemben adta ki a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK). A könyvvel legendás cigányzenészeknek, köztük Bacsik Eleknek, Koszta Lukácsnak és másoknak akartam emléket állítani. Bővített kiadásában azóta elhunyt zenészek nekem mondták el utoljára pályafutásukat, ekként az utolsó pillanatokban készíthettem velük interjút. A személyes vallomások kötet „Utolsó szó jogán” című fejezetében olvashatók. Derűsebb része a könyvnek az, ahol a 20. század elején megjelent „Cigány zenészek lapja” néhány cikkét helyeztem el.
A gitáros és zenekar-alapító író a többi között elmondta: a Zenészlegendák II – az I. kötethez hasonlóan – interjúk sora a Rákfogó együttesek zenészeivel. A könyv alcíme „Legendás zenészek történetei az Új Rákfogótól a Kis Rákfogóig”. Kevesen tudják, hogy elsőként az Új Rákfogó alakult: Orszáczky Jackie (a legendás Syrius vezéregyénisége – a szerk.) basszusgitározott, Lakatos Bögöly Béla dobolt és Cserba Miklós gitározott. A hetvenes évek legelején Jávori Vilmos (dobos) és Szakcsi Lakatos Béla (zongorista) hazatért New Yorkból. A fúziós jazzrock zene akkor robbant be, és ők elhatározták: itthon is szerveznek egy ilyen zenekart, és ezt Szakcsi Lakatos Rákfogónak nevezte el – Lakatos Bögöly Béla javaslatára, aki szintén a csapat tagja lett. Bevették Kathy Horváth Lajost (hegedű), tag volt még Jávori Vilmos, Babos Gyula (gitár) és természetesen Szakcsi Lakatos Béla, a névadó.
– A Rákfogóba visszalépett Orszáczky Jackie, aki a Syrius mellett itt is játszott – mondja Halper. – Őt követte Ráduly Mihály (szaxofon, fuvola, szintén a Syriusból) és Kőszegi Imre, a dobos. Ez volt az a nagyon híres Rákfogó, amelyben megfordult Németh János szaxofonos, aki aztán Németországban szép karriert csinált… Az utolsó felvonás a Kis Rákfogó, Füsti Balogh Gábor zongorista zenekara volt, amely 1977-ben Ki mit tud?-ot nyert.
A fúziós dzsesszt játszó Rákfogó zenekar nagyon megfelelt az akkori korszellemnek, és hiszen korszerű muzsikát játszott. Amikor a Szakcsi Lakatos Béla megalakította a Rákfogót a hetvenes évek elején, akkor hívták Kathy Horváth Lajost is, hiszen hegedű volt a példaadó Mahavishnuban is (A Mahavishnu Orchestra az 1970-es években működött fúziós jazz-együttes; ez volt talán az első olyan zenekar, mely sikeresen ötvözte a jazzt és a rockzenét – a szerk.) Kathy Horváth igazán nagyon magas színvonalon játszott, ezért vele egészítették ki a zenekart.
– A könyv nem kifejezetten a Rákfogó zenekarokról szól; azok a zenészek mesélik el pályafutásukat, akik valamelyik formációjában játszottak – folytatja Halper. – Úgy szerkesztettem be az interjúkat, hogy általuk kirajzolódjék a történet. Ebben a könyvben tehát mindenki a saját pályáját beszéli el. A szereplők nemcsak a zenei eseményeket elevenítik fel, hanem gyerekkorukról, egész pályafutásukról is beszámolnak, kitérve azokra a zenekarokra, amelyekben megfordultak – magyarázta a szerző.
– Ahogy hallom, nem ülsz babérjaidon, máris új történetbe kezdtél bele, készül a Zenészlegendák III.
– Az információ helyes. Ha sikerül megjelentetni, ez lesz a legnagyobb terjedelmű könyvem. Nagyon sok rockzenésszel készítettem interjút rádiósként és más időszakaimban. A Zenészlegendák III kötetbe a 60-as és 70-es évek kiemelkedő zenészeivel fölvett beszélgetések szerkesztett változatait szánom. Természetesen kihagyhatatlanok az Illés-, az Omega- és az LGT-tagok, Tátrai Tibor, azaz mindenki, akiről úgy gondolom, hogy fontos szerepe volt a műfajban. Ezt azért teszem hozzá, hogy nehogy sértődés legyen, amiért valaki esetleg kimarad. Nem egy terjedelmes lexikon megírása a szándékom.
– Tehát műfajoktól független ez a könyved, pontosabban: nem kötelezted el magad egyik vagy zenekar, stílus mellett…
– Így helyes a megfogalmazás. Ami különösen nagyon lényeges: ebben a kötetben nem a jazzisták, vagy a klasszikus zenészek a főszereplők, hanem rockzenészek. Már írom a fölvett interjúkat, bár van még néhány zenész, akivel mindenképpen szeretnék beszélni. A munka vége felé járok.
A most kiadott Zenészlegendák II. kötetnek november 15-én lesz a bemutatója a dél-budai Fonó Budai Zeneházban – mondja Halper. – Azon az estén koncertet adok Band of Gypsys nevű zenekarommal; tagjai: Csejtey Ákos, Fekete István, Hajas László, Kollmann Gábor, Kosztyu Zsolt.
A kitűnő zenész Halper Lászlót sokan ismerik: sokféle műfajra nyitott, bár elsősorban a dzsessz, a blues áll legközelebb hozzá. Jimi Hendrix zenéje kiemelten fontos számára, kitűnő koncerteket adott az amerikai gitáros, énekes emlékét ápoló együttessel. A Művészetek Palotájában amerikai zenészóriások voltak a vendégei: Steve Gadd (dob) és Eddie Gomez (bőgő). Jimi Hendrix-emléklemezén Randy Brecker kiváló trombitás is közreműködött. Zenésztársa volt az évek során a többi között Orszáczky Jackie, Kőszegi Imre, Tátrai Tibor; Halper tagja volt a Deák Bill Blues Bandnek. Rendszeresen fellép a Bluesügyi Hivatal zenekarral is. Munkatársa volt a Rádió C-nek, mostanság a Klubrádióaban vezet jazzműsort.
