A kutatás szerint a zemberek fele úgy gondolja, hogy a hamisított szoftverek nem elég biztonságosak, és a megkérdezettek 82%-a eredetit ajánlana barátjának vagy ismerősének. Minden negyedik használó (26%) adatai elvesztésétől tart a legjobban, 23% azt gondolja, hogy ellophatják személyes adatait, 15% szerint a bűnszövetkezetek a szoftverkalózkodásból származó jövedelmekből más bűncselekményeket is finanszíroznak. Tízből nyolcan úgy vélik, hogy a hamisított szoftverek valamilyen szinten kockázatokat rejtenek számukra, heten pedig meg vannak győződve róla, hogy az eredeti szoftverek biztonságosabbak, stabilabbak és könnyebben frissíthetők, mint hamis társaik.
A fenti vélekedést a statisztikák is alátámasztják. A Harrison Group kutatása szerint azon kis- és középvállalkozások, amelyek hamisított vagy nem megfelelően licencelt szoftvereket használnak, 73%-kal nagyobb eséllyel esnek adatvesztés áldozatául, és 43%-kal valószínűbb, hogy egész napos vagy annál is hosszabb rendszerleállást kell elszenvedniük, mint eredeti verziókat alkalmazó társaik. 72% azon tudatos vásárlók aránya, akik a vásárlás pillanatában a csomagolást ellenőrizve próbálnak fényt deríteni a program eredetére. Ez a módszer azonban ma már közel sem olyan megbízható, mint az elmúlt évtizedekben. A külsőségek, például a csomagolásban olyan sokat fejlődtek a hamisítók, hogy tapasztalat nélkül csak nagyon nehezen különböztethetők meg ezek a termékek az eredetiektől – nem csoda hát, hogy a használók kevesebb mint fele gondolja azt, hogy ő képes lenne erre. Ezért is hozta létre a Microsoft tájékoztató weboldalát: segítségével beazonosíthatók azok a külső jegyek, amelyek alapján megállapítható egy szoftver eredeti vagy hamisított volt.
Tóth Zita, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára a hamisított szoftverek kapcsán elmondta: „Célunk a hamisítás és kalózkodás visszaszorítása, a szellemi tulajdont érintő jogsértések mértékének csökkentése. Ennek elérésére egyrészt hatékony hatósági fellépéssel, következetesen felelősségre kell vonni a jogsértő «kereskedőket», másrészt pedig tájékoztatni kell a lakosságot a hamisítás, kalózkodás jelenségéről, és annak közvetlen és közvetett káros hatásairól. A TÁRKI idei reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a teljes lakosság ötöde, a fiatalok 41%-a nyitott a másolt, illegális forrásból származó szoftverek iránt. Az ő esetükben ezért különösen létfontosságú, hogy tisztában legyenek a szellemi tulajdon, az alkotói munka értékével, azzal, hogy az illegális forrásból származó termékek mind a gyártóknak, mind az államnak veszteséget okoznak, a piaci viszonyokat kedvezőtlen irányba torzítják el. Ugyanilyen fontos a fogyasztóvédelmi szempontok hangsúlyozása is, a tudatos vásárlásra nevelés, hogy ne dőljenek be az első látásra kedvezőnek tűnő ajánlatoknak.”
A HENT megbízásából a TÁRKI által készített kutatásból az is kiderül, hogy a lakosság nem minden típusú hamisított termékkel szemben olyan megengedő, mint a szoftverekkel: hamisított ételt pl. csak 8, ilyen gyógyszert csupán 5%-uk használna. A kutatásból kirajzolódik a gépén hamis szoftvereket futtató tipikus használó képe is: budapesti, 30 év alatti, középiskolai végzettségű férfi vagy nő. Az ő ellentétpárja a közép-dunántúli kisközségben élő, 60 évesnél idősebb használó, aki csak elvétve vásárolna hamis szoftvereket.
A hamisított szoftverek elleni küzdelemben nemcsak a fogyasztókra, hanem másokra is fontos szerep hárul: a megkérdezettek 65%-a szerint a kormányzatoknak, 72%-uk szerint pedig a szoftveriparágnak kellene erősítenie ilyen irányú erőfeszítéseit. Ennek az igénynek megfelelve, a Microsoft évről évre nagy súlyt fektet a használók oktatására, valamint olyan technológiák kifejlesztésére, amelyek megnehezítik a szoftverhamisítást.
“A használók egyre gyakrabban panaszkodnak arról, hogy milyen negatív hatások érik őket a hamisított szoftverek miatt. Manapság ez a probléma még erősebben érzékelhető, hiszen egyre több mindent csinálunk a gépünkön és az interneten: képeket és videókat osztunk meg, barátkozunk, beszélgetünk, vásárolunk, sőt még a bank- és befektetési ügyeinket is ott intézzük – mondta el dr. Dzsinich Gergely, a Microsoft szellemi-tulajdonjogvédelmi igazgatója. – A fogyasztók szeretnék biztonságban érezni magukat, ezért mind a kormányzattól, mind az iparág szereplőitől azt várják, hogy mindent megtegyenek virtuális védelmükért. Mi a Microsoftnál igyekszünk minél jobban megfelelni ennek a követelménynek, ezért nemcsak hasznos tanácsokkal, hanem megbízható eszközökkel is segítjük őket. Utóbbira jó példa weboldalunk, ahol a használók pár kattintással ellenőrizhetik, hogy eredeti-e a gépükön található Windows vagy Office, így csökkenthetik az adatvesztés kockázatát.”
A Microsoft az állami szervek és tisztviselők képzésére is figyelmet fordít, így a múlt években számos vámos, rendőr, bíró és ügyész vehetett részt olyan előadásokon, ahol sok hasznos információt sajátíthatott el a hamisított szoftverek elleni küzdelemről.