A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. Ez azt mutatja, hogy a lakosság mekkora hányada él egy meghatározott jövedelmi szint alatt. A statisztikában alkalmazott egyik rutin megoldás a medián 60%-a alatti jövedelmet tekinti a szegénység határának. Tavaly ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17%-a, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.
Az Európai Unió stratégiai céljainak egyike a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése. Ennek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi deprivációt.
A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi depriváció azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (mint például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik. Tavaly a magyarok 19%-a élt munkaszegény, 37-a súlyosan deprivált anyagi helyzetű háztartásban.
Ha a szegénység és társadalmi kirekesztettség három elemének együttes előfordulását vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy a népesség 8%-a élt olyan háztartásban, ahol mindhárom szegénység-elem jelen volt, illetve 47%-uk olyan háztartásban, amelyik legalább egy tekintetben szegénynek volt tekinthető.
A TÁRKI Monitor kutatás adataihoz képest (feltehetően az adatfelvétel technológiája és a minta eltérései, illetve az adatfelvételek eltérő referencia-időszaka miatt) a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a KSH szerint kisebb volt: 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32%-a élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt. Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24%) magasabb érték, ennél magasabb szegénység és társadalmi kirekesztettség arányt csak Bulgáriában (48%), Lettországban és Romániában (40%), Horvátországban és Litvániában (33%) mértek.
Huszonöt éve nem voltunk ilyen szegények
(mszp.hu, 16:40) A Fidesz igazi arcát leginkább az igazságtalan és embertelen szociálpolitikája mutatja. A Tárki friss kimutatása szerint a rendszerváltás óta nem volt annyi szegény Magyarországon, mint ma – jelentette ki Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja. A GfK kutatása szerint pedig a magyar emberek vásárlóereje a legrosszabbak között van Európában. Ma már nem csak a fejlett nyugati országokban élők költhetnek jóval többet, mint mi, hanem a régiónkban lakók is.
A Tárki-kutatás is azt mutatja, hogy a Fidesz nem törődik több mint 4,5 millió, létminimum környékén élő ember sorsával, tétlenül nézi ötszázezer gyerek éhezését, és akármit is állít, növeli a munkanélküliséget és a szegénységet. Magyarországnak a rendszerváltás óta először van olyan kormánya, amely nem képes csökkenteni a szegények és a gazdagok közötti jövedelmi különbséget, sőt minden újabb intézkedésével tovább növeli!
Az „akinek nincs semmije, az annyit is ér” vezérelv mentén kormányzó Fidesznek leginkább ezért kell mennie 2014-ben.Orbán Viktorigazságtalan kormányának megállítása, majd az igazságtalanságok felszámolása a baloldal történelmi felelőssége. Az MSZP ezért több igazságot, biztonságot, szabadságot és jólétet ajánl Magyarországnak. Az új MSZP-kormány politikájának öt társadalmi csoport: a nők, a gyermekek, a munkavállalók, a kis- és középvállalkozók, valamint a nyugdíjasok biztosan a nyertesei lesznek.
[1] 1DEPRIVÁCIÓ: valamitől való megfosztottság, hiány. Ez lehet olyan dolog, amely az adott társadalomban a többség rendelkezésére áll, vagy olyan, melyet az adott társadalomban mindenki számára kívánatos, elérendő minimumnak tartanak.
Eredeti jelentése a latin „privatio” fogalomra vezethető vissza, ami valami rossztól való szabadulást jelent. A szociálpolitikában meghonosodott értelmezése valami jótól való megfosztottságra utal. Jelentése tágabb a jövedelmi szegénység fogalmánál, mert nem csupán valamilyen jövedelemben kifejezhető megfosztottságra vonatkozhat, hanem a források széles körének (munkavállalás lehetősége, tudás, lakhatás, fogyasztási javak, emberi kapcsolatok stb.) hiányára is.
