„Számoltunk is ezzel a lehetőséggel, az őszi szünettel – mondta a kezdeményezést bejelentő mai sajtóeseményen dr. Csizmadia László, a FATOSZ elnöke –, már csak azért is, mert bár a hazajáróhét az egész társadalmat szeretné
mozgósítani, mindenekelőtt a gyerekes családokhoz szól. Azokhoz, akiknek többsége kétszer is meggondolja, hogy fölkerekedjék-e pereputtyostul egy-egy hétvégére, néhány napra, mert a divatos úticélok elérését nem mindenki engedheti meg magának, famíliájának…”
A falusi turizmus hazai apostolaként ismert főiskolai tanár, Csizmadia doktor, aki maga is vidéken él, meggyőződése, hogy magyar állampolgárként mindenekelőtt és akár már kisgyermekként, a saját hazánkat kell a lehető legjobban megismerni, hogy majdan külországokban járván, legyen elegendő tapasztalatunk az eligazodásban, kellő módon
becsülhessünk természeti-történelmi értékeket, embereket, szokásokat, ízeket, hogy legyen szívünk, szemünk s ha
kell orrunk ahhoz, hogy észrevegyük azt, ami más, mint a megszokott környezetünk. Az országjárás, természeti és
építészeti, történelmi és néprajzi (benne a népszokások, dalok, mesék, öltözködés, életmód, nyelvjárások) kincsek
fölfedezését nem lehet elég fiatalon kezdeni, és életünk alkonyáig befejezni sem. Ez a hazajárás, a hazát járás ma
meghirdetett programjának nemes célja.
Abádszalóktól Zsombóig sok ezer (7534 bejegyzett) takaros porta várja régóta a vendégeit szívélyes, baráti
szeretettel. Nem mai találmány a falusi turizmus, a vendégvárás: már a múlt század elején is jó néhány száz gazda
döntött az idegenforgalom e legkézenfekvőbb formája mellett, amikor tisztaszobáját vagy éppen a saját házát
ajánlotta föl a jó levegőre, csendre, nyugalomra, virág- és gyantaillatra, madárdalra vágyakozó, vagy éppen
kakasszóra, tehénbőgésre kíváncsi városiaknak csekélyke térítés ellenében. Meghívta asztalához, leste/lesi ma is a
kívánságát, beszélgetett/beszélget vele szívesen, bemutatván a vidéket, a kő- és betonrengeteghez szokott népség életvitelétől alapvetően eltérő, mindenképpen egészségesebb életet.
Konkrét ajánlatok a mai sajtóeseményen még nem hangoztak el: a szervezők most lázasan töltik a hazajáróhét
honlapját, amely szavuk szerint pénteken már mindenki előtt kitárulkozik. Azt viszont megtuhatták a krónikások, hogy máris ötszáznál több szerződő ajánlja otthonát, házát a reménybeli vendégeknek.
Rá is fér a belföldi idegenforgalomra egy ilyen kezdeményezés, mert miként Kincses Márk, a Magyar Turizmus
vezető munkatársa elmondta, az első félévben (frissebb statiszika még nem áll rendezkezésre) a magyar
lakosságnak legföljebb negyede mozdul ki hazulról, hogy egy napnál többet töltsön el az ország valamely vidékén,
egy-egy helységében. Az arány bizonnyal javul a következő statisztikai jelentés elkészültére, mivel az év
kirándulásra, utazásra csábító két hónapja, a július meg az augusztus szépíti a számokat. Ennek ellenére régóta
tudható, hogy akinek van pénze, az elsősorban a határon túlra igyekszik, akinek meg kevés van, az meg talán
tájékozatlansága folytán nem mer nekivágni az országjárásnak, abbéli félelmében, hogy nem futná a néhány napos,
egyhetes kiruccanásra. Pedig ha komolyan számolnának, rájönnének: az otthonból kimozdulás alig egy kicsivel
drágább, mint az otthon maradás, már ha okosan megválasztják az itthoni úti célt. A tervezéshez érdemes
beszerezni a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége „Vidéki vendégváró, 2010” című kiadványát. Elámul a jó
százoldalas katalógust tanulmányozó, mennyi lehetőség kínálkozik szerte az országban a szülőhaza egy-egy
szeletkéjének (jobb) megismerésére.
Eljött a mai hazajáró-táékoztatóra Nádasy Erika színművésznő is. Az egri Gárdonyi Géza Színház Páholy-, Napsugár-, Domján Edit- és Príma-díjas tagja – miként elmondta – véletlenül lett a falusi turizmus és vendéglátás művelője, majd pedig szerelmese. Házat örökölt Egerszalókon, amiből az évek során föl- és kiépítette a spirituális és kulináris élvezetekben egyaránt gazdagító Papsajt-vendégházat. Nem nagy társaságok fogadója ez, családi fészek rövidebb-hosszabb időre, ahová Erika pályatársai is szívesen járnak, és időről időre saját produkcióikkal kedveskednek a Papsajt-estek vendégeinek. Az ám, el ne felejtsük, Nádasy Erika nem „csupán” színész, kitűnően főz is, elvégre kitanulta a szakácsmesterséget is.
Találkozhattak a hazajáróhét népszerűsítésére fölkért újságírók egy debreceni vegyésszel is, aki kétszeri pályamódosítás után a sajtok világában találta meg élethivatását. Mircz Nárcisz – pár év óta már sajtlovag is – olyan birodalmat épített ki a Hortobágy peremén, aminek messzi földről csodájára járnak. Hazajáróknak ajánlható a Nárcisz-birtok megtekintése, ahol a többi között a bükkfán füstölt parenyica sajt, a fokhagymás-snidlinges lágy sajt, a lilahagymás tehéngomolya is készül.
A tíz nap múlva kezdődő hazajáróhét különösen jó alkalom lehet az országjárás elkezdésére. Régi tapasztalat: aki nekiveselkedik, nem tudja abbahagyni. Megragadja egy-egy szép táj, felejethetetlen történelmi, építészeti emlék, egy-egy jóízűen elfogyasztott ebéd vagy vacsora a falusi vendéglátónál, a jó hangulatú beszélgetés a háziakkal, az emberöltők óta őrzött sok-sok mese, monda, dal… És végre a gyerekek is megtudhatják: tojást nem a nyúl, hanem a tyúk tojja, és a tejet sem lila tehén adja.
