Magyarországon a vörösiszap-katasztrófa miatt két településen családok százai veszítették el otthonukat, egzisztenciájukat, miközben a halálos áldozatok száma kilencre emelkedett. Máig nem tisztázott: ki a felelős azért, hogy a MAL Zrt. ajkai timföldüzemének tározója a környező falvakra ontotta a lúgos mérget, termő- és élőterületeket téve ezzel tönkre – összegezte a helyzetet kérdésében a képviselő.Mi történt és kik a felelősök – ezt majd a hazai és európai vizsgálatok, szakértői vélemények eldöntik. Kevés szó esik azonban arról, hogy mit tehetünk avégett, hogy ez ne történjék meg a jövőben, vagy ha mégis, akkor a jelenleginél gyorsabban és hatékonyabban érkezzék a segítség.
„Ez az iszapkatasztrófa arra figyelmeztet, hogy az ipari létesítmények biztonsági előírásait, az ipari hulladék- és anyagkezelés szabályozását, összességében az európai iparpolitikai szabályozást felül kell vizsgálni” – véli a szakpolitikus, az EP ipari, kutatási és energiaügyi bizottságának tagja.
Átfogóan kell szabályozni az ipari hulladék kezelését, szigorítva a nem veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat is, hiszen egy hasonló áradás – mérgező anyagok nélkül is – egész településeket sodorhat el. „Az eddiginél szigorúbb veszélyességi feltétel-rendszert kell felállítani, és alaposabban kell elemezni az ipari melléktermékek kockázatát” – figyelmeztet írásbeli kérdésében Herczog.
Ezért azt kérdezi a Bizottságtól: „Tervezi-e egy olyan európai ipari hulladékirányelv előkészítését, amely kötelezi a vállalatokat a kockázatok pontosabb felmérésére és kezelésére, működésük alatt a leszerelési alap felhalmozására, a megfelelő szintű biztosítás megkötésére, és az ipari baleset okán okozott kár gyors és arányos pénzügyi kezelésére?”
