A mérvadó amerikai média jó része és széles politikai spektruma – a liberális The New York Timestól a konzervatív Fox News tévécsatornáig – az internetes honlapján egymás után közli az AP amerikai és a Reuters brit hírügynökség jelentéseit arról, hogy Magyarország alkotmánymódosítással, illetve a migráció támogatásának büntetendővé tételével próbálja távol tartani az országtól a menekülteket.

A beszámolókban hangot kap a Magyar Helsinki Bizottság, amely szerint a kormány ilyen fellépése egy demokratikus államban megengedhetetlen lenne. A „Stop, Soros!” törvénytervezet bebörtönzéssel fenyegeti azokat, akik jogszerűen Magyarország emberi jogi kötelezettségeinek a védelmében cselekednek – állapította meg a szervezet. 

Az AP és a Reuters jelentései felhívják a figyelmet arra, hogy az alkotmánymódosítás értelmében azok, akik olyan országból érkeznek Magyarországra, ahol nem üldözték őket, nem jogosultak menedékre. Márpedig a legtöbb menedékkérő abból a Szerbiából érkezik Magyarországra, ahol nincs kitéve üldöztetésnek, tehát valószínűleg nem fogja teljesíteni a feltételt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza a jogszabály-tervezetet.

A legújabb tervezet ugyanakkor – jegyzi meg a Reuters – már nem tartalmazza azt az előírást, amely 25 százalékos adóval sújtotta volna a migrációt segítő szervezeteknek nyújtott külföldi támogatást.

Miért kapjanak az unió déli tagországai több, a keletiek pedig kevesebb kohéziós támogatást? –kérdi magyarázó cikkében a svájci Neue Zürcher Zeitung, annak nyomán, hogy az Európai Bizottság javaslata értelmében 2021-től Magyarország, Lengyelország, sőt, Németország is lényegesen kevesebb, Görögország, Olaszország és Spanyolország pedig valamivel több felzárkóztatási pénzhez juthatna.

A zürichi lap hangsúlyozza, hogy a támogatási pénzek elosztásának a legfontosabb kritériuma a relatív jóléti szint, amit az egy főre jutó GDP alakulása alapján állapítanak meg. Emellett figyelembe veszik a fiatalok körében mért munkanélküliségi rátát, a képzés színvonalát, a klímaváltozás hatását, valamint a menekültek befogadásának és beilleszkedésének a mértékét is.

Varsó a saját sikerességét szenvedi meg – írja a lap brüsszeli tudósítója, és kiemeli, hogy Lengyelországban – valamint Magyarországon is – a gazdasági növekedés üteme az elmúlt években meghaladta az uniós átlagot. Az EU-támogatások elosztásának a prioritásai ezentúl olyan szempontok felé tolódnak el, mint például a társadalom digitalizálása, a zöld, vagyis környezetkímélő célkitűzések érvényesítése, a munkahelyteremtő és képzést biztosító szociális Európa tökéletesítése, valamint a polgárközeli Európa megteremtése, ami alatt egyebek közt a helyi fejlesztési stratégiák és a tartós városfejlesztési koncepciók támogatását kell érteni.

A számottevő részben gazdasági-pénzügyi kérdésekre összpontosító Bloomberg amerikai hírportál arról ír, hogy Budapest lehűtötte azokat a várakozásokat, amelyek szerint a frissen újraválasztott kormány gazdaságélénkítő csomagot léptethet életbe. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis a Bloombergnek nyilatkozva elmondta, hogy az argentin, az olasz, illetve a török piacon tapasztalható felfordulás elterelte az Orbán-kormány figyelmét a miniszter által még kilátásba helyezett ösztönző intézkedésekről, és e helyett a költségvetési hiány, illetve az adósság csökkentésére összpontosít. Az ország eladósodásának a mértéke – jegyzi meg a hírportál – az egyik legnagyobb az Európai Unió keleti szárnyán. A forint euróban kifejezett árfolyama tegnap két éve nem látott mélységbe süllyedt, a tízéves lejáratú magyar kötvények pedig 2012 óta nem szerepeltek ilyen rosszul.

„Az a célunk, hogy csökkentsük a kockázatokat, és ez azt jelenti, hogy látványos mértékben csökkenteni kell a deficitet, és folytatni kell az adósságcsökkentést. Ez azt is jelentheti, hogy a gazdasági növekedési rátánk ingadozhat” – fogalmazott a miniszter.

Végül pedig némi lapszemle a lapszemlében. Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál egyik cikke azt a két interjút ismerteti, amelyet Sebastian Kurz osztrák kancellár adott a Financial Times című brit, illetve a Welt am Sonntag című német lapnak abból az alkalomból, hogy július 1-jén Ausztria veszi át Bulgáriától az EU soros elnöki tisztségét. Mindkét nyilatkozatból az derül ki, hogy az osztrák EU-elnökség legfőbb prioritása az unió külső határainak a megerősítése lesz, hangsúlyozottan a menekültelosztási mechanizmusokkal kapcsolatos próbálkozások helyett. A Kurz által mondottak közül az EurActiv kiemelte egyebek közt azt az elemet is, hogy a kancellár hangsúlyozta az Oroszországgal való jó viszony fontosságát. Vlagyimir Putyin a jövő héten, június 5-ikén látogat Ausztriába.