Magyarországon is versenyhátrányba szorulnak azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azok a médiavállalatok is, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.
Az MI-technológiának a hazai médiapiacra gyakorolt hatását szakértőkkel készített interjúkkal, itthoni általános ismertségét, használatát és elfogadottságát online, reprezentatív kérdőíves felméréssel vizsgálta az NMHH és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) közös kutatása.
A magyarországi média- és hírközlési piacon a generatív MI-megoldások (a mesterséges intelligencia egyik formája, ami képes a betanított adatok alapján szöveget, képeket és változatos tartalmat létrehozni) használata még csak kísérleti stádiumban van: a ChatGPT-t már csaknem mindenki kipróbálta, de egyelőre jellemzően inkább nehézségeket tapasztaltak vele, mintsem hatékonyságnövekedést. Ennek oka lehet, hogy magyar nyelven az MI-megoldások kevésbé fejlettek. Ennek ellenére a tartalomkészítő oldal „hisz” az MI-megoldásokban, a szakértők pedig kifejezetten kedvezően nyilatkoznak róla.
A hazai munkaerő-piacon egyelőre nem tapasztalhatók a generatív MI-technológiák alkalmazásának hatásai. Az új megoldások már készen állnak arra, hogy támogassák a magyar médiapiac működését, ám mindenekelőtt a hivatásukat tisztességes és igényes módon gyakorló az újságírók fenntartásai miatt mégsem valószínű, hogy ez fél éven belül megvalósulna. Egy-két éven belül a technológia azonban már befoghatóvá válhat akár hírszerkesztésre, forrás-ellenőrzésre, akár álhírek kiszűrésére is – sőt megjelenhetnek olyan tartalmak is, amelyek teljesen automatizáltan jönnek létre, és már „csak ellenőrzésre szorulnak”. A sporthírek vagy az időjárás-jelentések már most is teljesen automatizálhatók lennének; elképzelhető, hogy a tartalomgyártók 2-3 éven belül az ellenőrzést is elengedik. Ezek minőségén valószínűleg nem lehet majd érezni, hogy MI-szoftver működött közre az előállításukban, de ezt kötelező lesz jelezni.
A szakértők konszenzusos álláspontja, hogy a jövőben hazánkban is versenyhátrányba kerülnek majd azok a munkavállalók, akik nem tudják alkalmazni az MI-megoldásokat, és azok médiavállalatok is, amik nem integrálják ezen új technológiákat a munkafolyamataikba.
A kutatásból kiderült az is, hogy a magyar internetezők harmada használta már aktívan a mesterséges intelligenciát, vagyis adott már közvetlenül utasításokat MI-szoftvernek. Körülbelül 15 százalékuk alkalmanként, mintegy 3 százalék pedig rendszeresen használ ilyen technológiát. Jellemzően inkább pozitívan gondolkoztak az MI-ről, és elsősorban munkaerő-piaci előnyöket látnak az alkalmazásában: 40 százalékuk az adminisztratív terhek csökkenését várja, harmad-harmad arányban pedig a munkához szükséges idő csökkentését, illetve a munkaminőség javulását valószínűsítik. A válaszadók fele tartja elképzelhetőnek, hogy emiatt a heti munkaidő tíz év múlva négy napra csökken – a negyedük szerint ez már akár öt éven belül megvalósulhat.
A válaszadók várakozásai szerint az MI-megoldások miatt meg is szűnhetnek bizonyos munkahelyek. A legtöbben az informatikusok esetében számítanak változásra, de sokak szerint átalakul az újságírói, az oktatói, a pedagógusi, a könyvelői és az asszisztensi munkakör is. A válaszadók több mint fele a saját munkája kapcsán is számít bizonyos változásokra a következő öt évben.
A megkérdezettek mintegy fele az ügyfélszolgálat, az egészségügy, a közlekedés, az oktatás területén is hasznosnak tartja az MI alkalmazását, azonban a média és a művészetek esetében kevésbé értékelik ezen megoldásokat.