Tönkretette Földjét az ember? – Megakadályozhatatlanok a következő évtizedek változásai

Kétszáz tudósból kettő; mindkettő részt vett az ENSZ klímaváltozásról szóló legújabb jelentésének az elkészítésében. Az óceánok s tengerek világát már nem tudjuk a következő 30 évben megváltoztatni, az olvadás megállíthatatlan. Ha a világ nem tesz eleget a párizsi egyezménynek, még drámaibb lehet a fordulat – mondja Robert Kopp óceán- és légkörkutató. A paleoklíma-kutató Kim Cobb munkája, aki a múltbeli változásokból prognosztizál, újdonságnak számít a jelentésben. (A nyitó kép forrrása: www.dw.de.)

Nehéz megmondani, mi a legnagyobb kihívás, legveszélyesebb jelenség: a változó klímaviszonyokkal egész életünk alapvetően megváltozik – mondja az IPCC, International Panel Climate Change jelentés 200 szerzője közül az egyik, Robert Kopp (jobb oldali kép), aki a Rutgers Egyetem kutatójaként vezető szerkesztője az ENSZ idei klímaváltozás-jelentésének:

– Az óceánok, gleccserek és tengerszint-változás fejezetet írtam, szerkesztettem, illetve azt a 40 oldalas összegzést is, amelynek alapján a kormányok jóváhagyták a 2021-i jelentést. Az előzőhöz képest nagy változás: sokkal szélsőségesebb és gyakoribbá váló természeti jelenségeknek vagyunk szenvedői. Az eddiginél gyakoribb hőhullámoknak, jóval kiterjedtebb és intenzívebb esőzéseknek, kiszáradásnak, sivatagosodásnak, áradásnak és vízszint-emelkedésnek. Mindez az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás miatt.

Mivel szennyezzük a legjobban a földet?

– Jó ideje tudható, hogyan pusztítjuk a környezetünket szén-dioxiddal, fosszilis tüzelőanyagok elégetésével. Ezek a legszennyezőbbek az üvegházhatású gázok közül. Az a helyzet, hogy itt minden egyes széndioxid részecske is sokat számít. Amint egy ilyen részecske kijut a légtérbe, tudnunk kell, hogy azzal máris fűtjük a földet, okozzuk a szárazságot, az égszakadást, földindulást, az áradásokat és a tengerszint-emelkedést.  A helyzet az, hogy számos klímaváltozási folyamat már meg sem állítható évtizedekre, évszázadokra előrevetítve. Sőt, hiába állítanánk le bizonyos szennyezőanyagok kibocsátását, a várható rosszat – amit már most is megtapasztalunk – már nem tudjuk megállítani. Azok már velünk élnek. Ha viszont a párizsi klímaegyezményben elfogadottakhoz, tehát a hőmérséklet-emelkedés megállításának forgatókönyvéhez tartjuk magunkat, akkor hosszú távon mégiscsak lesz eredménye az igyekezetnek. Azaz: a zéró széndioxid-kibocsátás a változás kulcseleme. E nélkül menthetetlen a helyzetünk.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok is 2030-ra szeretné a mostaninak a felére csökkenteni a szennyezőanyag-kibocsátást. Reálisnak tartja?

– A tervek szerint a szén-dioxid- vagy klímasemlegességet 2050-re az Európai Unió és az Egyesült Államok is el akarja érni. Ami azt jelenti, hogy az ehhez vezető rövid távú célokhoz is szigorúan tartani kell magunkat. Nincs visszaút az előttünk álló pár évtizedben. Mert a fizika tudománya – ami alapján ez a jelentés megszületett – egyértelműen kimondja, hogy a zéró széndioxid-kibocsátással érhető el a klímaváltozás negfékezése. Ez a jelentés most nem is ezeknek a terveknek a technológiai megvalósításáról, és még csak nem is a klímapolitikáról szól, az majd egy külön tanulmány lesz, és a jövő márciusban jelenik meg. A fizika tudománya adja fel most nekünk a leckét. Egyáltalán: meg tudjuk valósítani? Mert ez személy szerint mindenkitől, a Föld minden egyes lakójától függ.

Szóval akkor cseréljük le a szennyező autót?

Most ez a jelentés nem a technológiai kérdéseket taglalja, de azon is dolgoznak már. Inkább így fogalmazok: minden embernek kötelessége mindent megtennie a párizsi célok megvalósításáért, hogy másfél százaléknál jobban ne emelkedhessen a hőmérséklet. A másik fontos szempont: a gyors cselekvés. Térjünk át az elektromosság új korszakára alternatív energiák hasznosításával. Igen, ha a közlekedésről beszélünk, térjünk át az elektromos autók használatára. Minél előbb fel kell számolnunk a fosszilis fűtőanyag-felhasználást! Érvényes ez a fűtési rendszerünkre, az ipari termelés megreformálására, amelyben az elektromosság veszi át a főszerepet. És szólnunk kell az elektromosságon kívüli területekről is, mint a mezőgazdaság, illetve az ott kialakított gyakorlat. Évi 40 000 millió tonna szennyezőanyagot bocsátunk ki, ami a legkülönfélébb szennyező forrásokból adódik. A metánszennyezés, a nitrogén-oxidok kibocsátása hasonló mértékben felelős a klímaváltozásért.

– Egyértelmű üzenetet küld tehát most azoknak, akik esetleg tagadják, vagy legalábbis megkérdőjelezik az ember okozta szennyezést, mint a legfőbb kiváltó okot.

Remélem, elég, ha csak annyit mondok, hogy az idei IPCC (=az ENSZ kormányközi klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete) -jelentés tudományos kutatásra alapozott 14 ezer tanulmányból tevődik össze, és megkérdőjelezhetetlenné teszi az ember okozta szennyezést. Kétkedés nélkül 196 ország fogadta el a jelentést.

– Visszakanyarodva az ön szakterületére: milyen adatokkal tud minket riasztani?

A tengerszint és a jégmezők/jégtáblák rendszere az egész klímánkra alapvetően hatással van, még akkor is, ha ez a változás a leglassúbb – már kiterjedtsége okán is. Azaz bármilyen reformintézkedés késő, itt már be van kódolva, mi történik, mert a változásokra a természet ezen szeglete nem tud gyorsan reagálni. Lassú víz partot mos. A jelenlegi állapot 2050-ig meghatározza a tengerek, a víz életét, hiába változtatunk bármit is. 2050-ig legalább 25–30 cm-rel emelkedik a tengervíz szintje. Ha 4-5 Celsius fokkal hagyjuk emelkedni a hőmérsékletet, akkor 70 cm-es, ha 2 C fokkal, akkor is legalább 50 cm-es emelkedésnek leszünk a tanúi – azaz szenvedői – 2050-re. Megállapítottuk azt is, hogy milyen kockázatokkal kell szembenéznünk, ha nem teljesítjük a kitűzött célokat. A legrosszabb forgatókönyv szerint a sarki jég gyors olvadása a század végére 2 méteres vízszint-emelkedést, 2150-re akár 5 métereset okozhat.  Hangsúlyozom, a vizek változása évszázadokban, s nem a holnapokban mérhető!

– Melyek a legnagyobb veszélynek kitett területek, ahonnan az embereknek el kell költözniük?

Ázsia legfőképp, bár New York Cityt is említhetem.  Ám ha stratégiát dolgoznak ki a védekezésre, nem feltétlenül kell elhagyniuk az embereknek ezeket a területeket. Dél-Kelet-Ázsiában viszont aligha elkerülhető.

– A migráció tehát nem a háborúk, hanem a klíma miatt elkerülhetetlen…

Igen, ez nem kétséges, ezzel hosszútávon mindenképpen számolnunk kell szerte a világon.

Netán van prognózisa Közép-Kelet-Európára?  A Kárpát-medencére? A medence és a csapadék összefüggésében?

Csak általánosságban azt mondhatom, hogy a melegedő éghajlat még több csapadékkal fog járni, s az eddig is gyakori esőzések még sűrűbbek és szélsőségesebbek lesznek.

Az óceán- és légkörkutató Robert Kopp után Kim Cobb paleoklíma-kutatót sikerült elérnünk, akinek munkája újdonságnak számít az IPCC-jelentésben.

„Ez a hatodik ENSZ-jelentés, de eddig valóban nem volt olyan fejezet, amelyik a múlt századok éghajlat-változásait a mai jelenségekkel összevetve jutott volna eredményre – vezet be ebbe az új összehasonlító tudományágba Kim Cobb, az amerikai Georgia Egyetem paleoklíma-kutatója.

Ön tehát perspektivikusan látja a változásokat? Mire jutott ebben az összefüggés-kutatásban?

– A jelentésben nem véletlenül találja meg az olyan gyakori kifejezéseket, minthogy példa nélküli az elmúlt 1 millió évben, példa nélküli az elmúlt 2 millió évben. A mai jelenségeket próbáltuk értelmezni a múlt folyamataihoz képest.

A mai, átlagosnak mondható 1 Celsius fokos felmelegedésre volt már példa? Milyen időszakkal köthető össze? 

– Amikor a mai 1 °C változást – amit. bizony, kifejezetten drámai fordulatnak tekinthetünk – összehasonlítjuk az egykori változásokkal, akkor 100 ezer évre kell visszamennünk. A jég-, a tenger és a szárazföld rétegeiben fellehető élőlény-maradványok, kőzetek állapotából következtethetünk az éghajlatváltozás hatásaira. Egy Celsius-fokkal 100-125 ezer évvel volt magasabb a hőmérséklet és akkor a tenger szintje is 2,5-8 méterrel volt magasabb a jelenleginél. Tehát az élet parancsa most valamennyiünk számára, hogy a párizsi egyezményben foglalt, az iparosodás előtti állapothoz mért 1,5 Celsius fokos felmelegedést semmiképp se haladjuk meg.

Ha ebben a perspektívában szemléljük a jelentést, akkor akár optimisták is lehetünk, nemde?

– A jelentés is ebben a tekintetben optimista, hogy nem elérhetetlen a kitűzött cél. Persze ez nem jelenti azt, hogy a következő egy-két évtizedben nem melegszik fel akár 2 fokkal is világunk hőmérséklete. Épp erre hívjuk föld az összehasonlító tanulmánnyal a figyelmet, hogy mindenképpen jóval 2 Celsius fok alatt kell tartanunk a felmelegedést. Ha a század közepére ezt az eredményt elérjük, akkor gyakorlatilag elkezdhet hűlni a Föld klímája. A következő 10 év intézkedése tehát – meglátásom szerint – a legmeghatározóbb ebből a szempontból.

Mintegy 20 republikánus szenátor levélben fordult Joe Biden elnökhöz, hogy akadályozza meg a széndioxid-büntetési tarifa uniós alkalmazását az amerikai kereskedelmi érdekekre hivatkozva. Jogos a kérés?

– Óva inteném a világ vezető politikusait, ahogy a jelentés is teszi, hogy álhíreket terjesszenek, félreértelmezendő a benne foglaltakat. Tudomásul kell venni, hogy minden egyes pillanat, ami a felmelegedést növeli, veszély a kiszámíthatatlan időjárás tekintetében. Amit manapság átélünk – áradások, erdőtüzek és tavak kiszáradása – mind-mind arra figyelmeztet, hogy egy pillanatig sem késlekedhetünk az intézkedésekkel. Hát nem látják, mi történik az Egyesült Államok nyugati partvidékén? Mekkora szárazság pusztít, ami tétlenkedés esetén csak növekedhet!? Sőt, egyre rosszabb lesz a helyzet Közép- és Észak-Amerikában, sőt, a közép-nyugati államokban is. A trópusi ciklonok máris erősebbek és pusztítóbbak, mint eddig. A folyamat viszont nemhogy javulna, de tovább romlik. A politikusok vegyék már ezt tudomásul! Sőt, nem elég csak válságstábot összeállítani, hanem tudván azt, hogy a felmelegedés folyamata erőteljesen halad előre, kutya kötelességük gondoskodni arról, hogy miként tudják a lakosságot megóvni a katasztrófáktól. A felmelegedés mértéke 1970 óta magasabb, mint az elmúlt 2000 évben bámelyik 50 évnyi periódust alapul véve.

– És ne feledkezzünk meg a tengerszint-emelkedésről se, amit a század közepéig már nem tudunk megállítani. Ha viszont kezeljük a felmelegedést, legalább akkortól ne következzék be még nagyobb vízszintemelkedés.

Hány embert érinthet ez a változás?

– A következő évtizedek hőmérséklet-mérséklése fogja meghatározni, milyen szintemelkedéssel kell számolnunk. A legrosszabb forgatókönyv szerint a század közepéig 2 métert is emelkedhet a tenger szintje, ami sok száz millió ember életét veszélyezteti. De nemcsak a tengerparti élet kerül veszélybe. A viharok is mind erősebbek, kiterjedtebbek lesznek, a folyók áradásai még inkább fenyegetnek. A múlt évszázadhoz képest az áradások szám mostanra máris megkettőződött – mondta el Kim Cobb, a Georgia Egyetem paleo-klímakutatója, az ENSZ-jelentés egyik szakírója.