Patyomkin köszönti Győrt

Jó két esztendővel ezelőtt bátorkodtam megjegyezni, hogy „Győr többet érdemel(ne)…” és ezt kérdeztem: „hát sosem lesz rend a Bécsi-kapu téren?” E két év alatt – el kell ismerni – történt néhány változás Győrött. Például: megtanították a polgármester egyik kakasát arra, hogy nemzetiszínű szalaggal valami csekélységet fölavasson, elhelyeztek egy Győr keresztet a városháza előtt, meg épp a minap fölvittek a tornyába jó tucatnyi, Ausztriában öntettetett harangot: természetesen az oszlopon is, a nagyharangon is megörökítve a nárcisztikus polgármester nevét. (A mellékelt illusztráció forrása: Győr+)

Dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere.

Ugyanő (a változtatás jegyében) leszedte a gyakorlatilag nem látható „Lenin út”-házszámtáblát a rég visszanevezett Baross út egyik házának faláról, meg fölmászott a vasútállomás légópincéjének a tetejére szirénapróba ürügyén, hogy onnan, az alvásra készülő Hold mellől mutassa a Dézsi-féli kétujjast à la Churchill…

De most nem erről vagyunk irandó, hanem arról, hogy az Infovilág sürgetésére végre eltávolították a Bécsi-kapu tér–Zechmeister utca sarkáról a pompás barokk környezetbe nem illő szelektívszemetes konténereket.

Még nem is oly rég ezt láthattuk:

Most meg ezt:

Mögöttük, a Rába ölelte Radó-szigeten továbbra is romlik-roskad a folyók városának 1896-ban fölavatott (az országban egyedülálló!) csónakháza,

Egy nemrégi felvétel: előtérben a hulladékkonténer, mögötte az omladozó műemlék csónakház a Rába-szigeten.

annak ellenére, hogy a „kétujjas” professzor-polgármester látványos körülmények között a város nevében (és pénzén) visszavásárolta. Előtte az Infovilág vagy tucatszor sürgette a felújítását, ám továbbra is haldoklik, mert a renoválás tervei közben lejártak…

A Bécsi-kapu tér másik jellegzetessége az előző polgármester barátja, egy ügyvéd által alapított kft. által megvásárolt sarokháztömbje. A mintegy 200 esztendős épületkettőst – miután az Infovilág számos alkalommal kifogásolta a környezetet csúfító omladozását – előbb valami együgyű paravánnal próbálták eltakarni a helybéliek és a műemléki városrészt látogatók elől, majd patyomkin-lepellel vonták be, azóta is ott csúfoskodik,

Győr, Bécsi-kapu tér 1-3.: pillantás a lepel mögé.

mert a tulajdonos vagy nem akar, vagy nem tud mit kezdeni vele. Miként mellette, a várbástya megmaradt részében egykor működött vendéglővel sem, meg fölötte a terasszal sem, annak ellenére, hogy pompás panorámát kínál(hatna) a 750 esztendős város vendégeinek.

Előtte, a győri végvár egykori (mintegy másfél száz esztendővel ezelőtt meggondolatlanul elbontott) Bécsi-kapuja helyén (ahelyett, hogy visszaépítették volna), inkább egy esetlen, a környékbe egyáltalán nem illő, zuhanyfülkékre hasonlító „szökőkutat” építettek, mert ott olyan még nem volt…

A Bécsi-kapu téri saroképület-kettőssel szemben áll az ország egyik legszebb barokk temploma. Ám csak részben újították föl, most éppen a tornyát öleli állványerdő. Aligha valószínű, hogy ezt a munkát épp a város 750. évfordulójának ünnepi időszakára kellett volna időzíteni.

Ha már valamit nagyon szerettek volna ezen a helyen változtatni, az a templom-ingatlan nyugati oldala lehetett volna. Az oda épített autóbuszmegálló ugyanis (az Infovilág is kifogásolta), takaríthatatlan és takarítatlan. Íme:

Buszmegálló-csendélet: Győr, Zechmeister utca.

Egyébként – mint az Infovilág már jó néhányszor megírta – Győr az idén 750 éves. Ha ennek az évtizedek óta kiemelkedően gazdag városnak a vezetői – mondjuk – három-négy évvel fölfigyelnek e nem mindennapi jubileum közeledtére, legalább a történelmi belvárost rendbe tetethették volna. Korántsem patyomkin-módra.