Két évtizeddel ezelőtt világszerte több mint 24 millió ember szenvedett demenciában, mintegy 70 százalékban az Alzheimer-kór volt az oka. A betegség gyakorisága azóta is rohamosan nő: az évtized végére előreláthatólag mintegy 65 millió ember életét – és persze családjáét, ismerőseiét – teszi csaknem elviselhetetlenné a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása. Többnyire az agy bizonyítható betegségéről van szó akkor, ha valakit a demencia tesz végső soron beszámíthatatlanná. (A nyitó kép forrása: www.alzheimer-kor.hu)
Napjainkban világszerte máris jó 55 millióan küszködnek a feledékenységgel járó betegségben – a legtöbben a demencia leggyakoribb formájában, az Alzheimer-kórban. A betegség sokáig nem fáj, és kívülről láthatatlan marad. Az érintettek és hozzátartozóik évekig gyakran csak szétszórtságnak, jellemgyengeségnek titulálják.
Előfordulása viszont az életkor előrehaladtával növekszik, a 65 év felettiek kb. 5 százalékát, a 80 év felettieknek már mintegy ötödét érinti. Itthon kétszázezerre teszik az alzheimeresek számát.
Az Alzheimer-kór pontos oka lényegében ismeretlen, ugyanakkor a genetikai hajlamnak nagy szerepet tulajdonítanak benne. Jó ideje számos gént ismernek, ami növelheti a betegség kialakulásának valószínűségét – írja a Wikipedia.
A különféle rákos megbetegedések a modern szűrővizsgálatoknak köszönhetően már korai stádiumban felismerhetők; az orvostudomány fejlettségének köszönhetően elfogadott és sikeres kezelési módszerekkel küzdenek ellenük.
Mostanra az Alzheimer-kutatásban is felcsillant a remény…A mainzi Gutenberg Egyetem kutatói olyan új módszert javasolnak, amellyel meghatározható, hogy egy személynek mekkora a személyes kockázata az időskori betegségekre. Dorothee Dormann és Edward Lemke javasolja: a sejtekben lévő rendezetlen fehérjék összecsomósodásának mértékét használják fel annak jelzésére, hogy mennyire magas az olyan betegségek kockázata, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór.
A sejtfehérjék mintegy 30 százalékának nincs rögzített struktúrája, olyan mozgékonyak, mint a főtt spagetti. Ahogy a szervezet öregszik, egyre gyakrabban halmozódnak fel, és amiloidoknak nevezett halmazokat alkotnak. Ezek szerepet játszanak az Alzheimer-kórhoz hasonló neuro-degeneratív betegségek kialakulásában. Dormann és Lemke szerint: ha egy sejtben sok ilyen aggregátumot találunk, az korai jelzése lehet annak, hogy az illetőnél valószínűleg hamarosan időskori betegségek alakulnak ki. Ez potenciálisan lehetőséget adhat arra, hogy idejében megkezdjék a megelőző kezelést.
A tudósok hangsúlyozzák: még hosszú út áll előttünk, mire egy rutinszerűen használható diagnosztikai teszt áll az orvostudomány rendelkezésre. Először is jobban meg kell érteni azokat a folyamatokat, amelyek a fehérjék összecsomósodásához vezetnek. Lemke azonban azt mondja, bízik abban, hogy a jövőben sikerül majd helyesen leolvasni a „fehérjeaggregációs órát”. A két német kutató a Mainzi Egyetem Egészséges Öregedés Központjának vezető munkatársa, ahol alapkutatók és klinikusok vizsgálják az öregedés folyamatait.
Közben az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyott egy új hatóanyagot, amely a kutatási eredmények szerint lassítja az Alzheimer-kór lefolyását.
Az Eli Lilly által gyártott szer a betegség korai tüneteit enyhítő második gyógyszer, amire az FDA, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala rábólintott. A másikat a hatóság tavaly engedélyezte. A gyártó szerint a donanemab 18 hónap alatt akár 35 százalékkal is lassítani tudta a kognitív és funkcionális hanyatlást a placebo kontroll csoporthoz képest. A szert a kutatás alatt négyhetente adták infúzión keresztül, a bevitt antitest az Alzheimer-kór kialakulásának kulcsfontosságú mutatója, az agyban lévő amiloid-fehérje lerakódása ellen hat. Lényeges, hogy a gyógyszer a betegség korai szakaszában igazán hatékony.
Két évvel ezelőtt a Roche lemondta Alzheimer-kutatását – a svájci gyógyszergyár részvényeinek árfolyama és hírneve is megszenvedte. Most azonban egy új megközelítéssel az Alzheimer-kór gyógyítását kívánja előmozdítani.
A Roche Alzheimer-kór elleni kísérleti gyógyszere „kategóriájában a legjobb” eredményt mutatta, mivel képes volt gyorsan eltávolítani az amiloid fehérjecsomókat a kis klinikai vizsgálatban részt vevő betegek agyából – közölte a vállalat.
A kifejezetten az agyszövetbe való behatolásra kifejlesztett gyógyszer legmagasabb dózisában részesülő betegek többségénél az amiloidszint 12 hét elteltével a kimutatható szint alá csökkent – közölték a Roche vezetői a gyógyszeripari óriás neurológiai termékcsaládjáról.
Bár a Roche gyógyszerének hatásvizsgálatát egy kis csoportban végezték, az eredmények potenciális fenyegetést jelentenek az Eli Lilly által már piacra dobott vagy hamarosan piacra dobható, Alzheimer-kór elleni gyógyszerekre, viszont jó hír a betegeknek…
(A tudósítás megírásában sokat segítettek a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a techindex blog, a pharmaindex, a Wikipedia és a biopharma információi.)