Nem levetkőzni, felöltözni kell a strandon! A legújabb sztratoszféra-mérések alapján a tudósok attól tartanak, hogy nálunk, Európában is gyorsan növekedni fog a bőrrákosok aránya – írtam a szép emlékű Képes Európa hetilap 1995. évi 28. számában, mert már akkor tudható volt: valami nagyon nincs rendben földrészünk klímájával. (Nyitó képünkön: ilyen vagy hasonló fürdőruhák viselésére készteti a szebbik nemet a klímakatasztrófa.)
A bőrgyógyászokon kívül csak kevés német vette komolyan a veszélyt: a túl sok napfény bőrrákot okoz. Az ózonlyuk, amin keresztül a káros ibolyántúli A- és B-sugárzás az emberi bőrre jutva éget, innen ugyanis nagyon messzi tájak fölött tátong. A világ másik felén, és legföljebb csak az ausztrálokat, az új-zélandiakat, néhány dél-argentínait meg chileit érint.
De most már elkövetkezett, amitől kutatók már réges rég féltek: az északi félteke fölött is ózonlyuk támadt a sztratoszférában. Tudósok megállapították: március végén az 59. szélességi foktól északra az ózonsűrűség –14–20 kilométeres magasságban – az ebben az évszakban szokásos normális értéknek csupán a fele volt. Az átlagos ózoncsökkenés 30 százalékra rúgott, ami csaknem annyi, mint a déli sark fölött.
Orosz légkörkutatók egy másik ózonlyukat is fölfedeztek: Szibéria fölött. Nagyobbat, mint Németország, nyugat felé terjeszkedőt. Máris az urali Jekatyerinburgig ér. Keletkezésében nem csupán az orosz nehézipar tisztítás, szűrés nélkül a légkörbe bocsátott égéstermékei, füstgázai játszanak szerepet, hanem a szibériai őserdők kíméletlen irtása is.
Az újonnan fölfedezett ózonlyukak miatt gyorsan növekedhet a bőrrákosok száma. Már napjainkban is évente 100 ezer új melanoma-megbetegedést regisztrálnak a szövetségi köztársaságban. Basailomában, fullánkos/tüskéssejtrákban 2000-en halnak meg. A felvilágosítás ellenére folyamatosan nő a betegek száma. Másfél évtizedenként megkettőződik. A felvilágosításnak köszönhetően azonban az elhunytak száma valamivel kisebb mértékben növekszik. Az emberek ugyanis most már fölfigyelnek mindennemű pigmentjegyre, és előbb elmennek orvoshoz, mint egykoron,
És jobban óvakodnak is a káros ibolyántúli sugárzástól. Az évszázad rekordjának számító 1994-i nyár csak a (kozmetikai készítményeiről ismert) Beiersdorf Rt. számára 9,8 százalékos (343 millió márkás) forgalomnövekedést hozott. Különösen sok, magas, 12-es és ennél is nagyobb fényvédő-tényezőjű készítmény fogyott. Öt évvel ezelőtt még csak nyolc, ma már majdnem 30 százalék ezeknek a részesedése. Nőtt a fényvédő tejek és krémek, csökkent viszont az olajak forgalma. A legfontosabb, hogy helyesen használjuk a napfény ellen védő szereket:
fél órával a napfürdő előtt kenjük be testünket
úszók, fürdőzők vízálló készítményt használjanak, és száradás után újra kenjék be magukat
célszerű, ha búvárkodók még pólót is öltenek, mert a vízfelszín alatt fél méterrel még mindig az ibolyántúli sugarak 60 százaléka éri őket
bármilyen furcsa is, de borult égbolt, hűvös idő esetén, de még napernyő alatt is leéghet az ember; a krémezés még olyankor is elkel, sőt szükséges.
Ők még ibolyán innen (kép: youtube.com)
Az ibolyántúli sugárzás a szem számára is veszélyes. A recehártyát érő fény a fehérjék megtapadását, szürkehályogot idézhet elő. Csak az ibolyántúli sugarakat visszaverő, az ellenük védő napszemüveg adhat védelmet a megbetegedések egy része ellen.
A napimádók immunrendszere is gyengül. A túlságosan kitartó napfürdőzés például megnehezíti az évente visszatérő náthajárványok elleni védekezést.
Eckhard Breitbart bőrgyógyász professzor szerint még nagyon sok munka vár az orvosokra: „Mindaddig, amíg az emberek a strandokon levetkőznek és napfürdőznek, ahelyett, hogy fölöltöznének, a bőrrákos megbetegedések száma nőni fog.” A buxtehudei bőrgyógyászati központ főorvosa, egyúttal „a bőrrák korai felismerésére alakult bizottság” szóvivője úgy véli, hogy ez a „járvány” 2040-ben éri el a csúcspontját. (Mai ismereteink szerint félő, hogy sokkal előbb…)