A német kormány külügyi hivatala szerint kárt okozott Orbán oroszországi és kínai látogatása, valamint amerikai vizitje Trumpnál, mert felhatalmazás nélkül tette meg őket – kelt ki éles szavakkal a hivatal szóvivője, amiről a Deutschlandfunk rádió is beszámolt szombaton.

Ő is, mint egyébként Olaf Scholz német kancellár a NATO-csúcson úgy fogalmazott, hogy Orbán csak a saját nevében beszélhetett, amikor azt békemisszióként akarta eladni. A Trumppal való tárgyalása pedig azért kifogásolható, mert a volt elnöknek mindig is kifogásai voltak Ukrajna amerikai pénzügyi támogatása miatt. Ha elnök lesz, ebbe az irányba tehet lépéseket – prognosztizálják a szakértők.

Meg vannak számlálva a magyar uniós elnökség napjai? – kérdezi a német Tagesschauban az ARD tudósítója, mivelhogy Brüsszelben lépten-nyomon tapasztalta: felháborodást keltettek Orbán Viktor úgynevezett békemissziós útjai. Arra is érzékenyen reagáltak az uniós vezetők, hogy Trump kedvéért a befejezés előtt távozott a NATO-csúcsértekezletről a jelenlegi magyar kormányfő.

Donald Tusk szerint Orbán azt hiszi, hogy mindezeknek nem lesznek következményei; emellett lehet, hogy rosszul ítéli meg a saját helyzetét is.

Daniel Freund, a Zöldek német uniós parlamenti képviselője szerint egyre többen vélik: Orbán úgy cselekedett, miként arról jó egy éve beszéltek először az európai parlamentben, sőt, kétharmados többséggel határozatot fogadtak el azért, hogy be se tölthesse a magyar kormány ezt a féléves posztot.

A törvényt és szerződéseket megszegő Orbán-kormány, aminek épp emiatt fagyasztották be uniós forrásait, nem képviselhetné az EU-t sem Moszkvában, sem Pekingben – fogalmazott Freund. Szerinte feketén-fehéren meg kellene fogalmazni egy olyan szabályrendszert, amely megszabja az elnökséggé válás feltételeit, hogy az ilyen helyzeteket el lehessen kerülni.

Másrészt: amilyen gyorsan csak lehet, előre kell hozni a következő, soros lengyel elnökséget. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője, a régió kiváló szakértője pedig úgy nyilatkozott, hogy miután Orbán külpolitikai kérdésekben foglalt állást és ezzel szerződést szegett – amilyen hamar csak lehet, fel kell függeszteni az elnökségét. Minősített többséggel ez meg is szavazható. Másrészt pedig a 7-es cikkelyes eljárással meg kell fosztani a magyar kormányt a szavazati jogától az Európai Tanácsban.

Bóka János Európa-ügyi miniszter, aki meghatározó elnöki posztot tölt be az elnökség idején, közölte: eddig még nem tűzték és nem fogják napirendre tűzni a magyar elnökség felfüggesztését. A litván illetékes köntörfalazás nélkül kijelentette: egyetlen minisztert sem szabad küldeni a magyarok szervezte rendezvényekre, tárgyalásokra, miként annak idején Svédország is cselekedett.

A német lap szerint – válaszul az elmúlt 10 napban történtekre – egyetlen uniós külügyminiszter sem utazik egy hónap múlva Budapestre a külügyi tanács ülésére.

A Kiyiv Independent is alaposan körbejárja ugyanezt a témát mérvadó lapokból vett véleményekkel, és megállapítja, már késő és lehetetlen felfüggeszteni a magyar elnökséget.

A BBC budapesti tudósítója, Nick Thorpe cikkében arra is felhívja a figyelmet – miként ezt számosan vélik – békekötés nem lehetséges békeközvetítő nélkül. Azonban kitér arra is, hogy mégiscsak megdől ez az elmélet, mivel a magyar kormány Oroszországhoz szorosan kötődő gazdasági érdekeltségei folytán Orbán nem tekinthető másnak, mint Putyin bábjának. Ráadásul a jelenlegi magyar miniszerelnök béketerv nélkül ment „békemissziójára”, beutazva három kontinenst.

A moszkvai Hírek portál viszont részletesen ismerteti Szijjártónak a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elhangzott véleményét. Kiemeli: a magyar külügyminiszter véleményét, aki szerint az EU-nak, Oroszországnak és Kínának kellene tárgyalóasztalhoz ülnie, hogy megteremtse a béke feltételeit. Ukrajnát meg sem említette a részvevő között!

A másik fontosnak tartott megállapítás: a magyar külügyminiszter arra számít, hogy Trump nyeri meg az elnökválasztást, és akkor neki nyilván igen nagy befolyása lesz az ukrán helyzet rendezésére. A moszkvai portál szerzője azonban a végén megjegyezte: Orbánt nem hívták meg az Európai Parlament ülésére, ahol ismertethette volna a programját.

A Korrespondent ukrán portál kérdésére z ukrán oktatási minisztériumban nem tudták megmondani, hogy hol és mikor nyitnak ukrán nyelvű iskolát Magyarországon, bár Orbán Viktor július 2-án Kijevben megígérte Zelenszkijnek: bármibe kerül is, lesz ukrán iskola a menekült gyerekek számára. A cikkből megtudható, hogy Ukrajnában ma is 67 magyar nyelvű iskola működik.