(Kárpáti Iván/Klubrádió jegyzete) Matolcsy György unortodox volt és ortodox lett. Ez a mi óriási mázlink. Gazdasági miniszterként látnokoskodott, jegybank elnökként sokáig támogatta a kormányt a gazdaság túlfűtésében, hogy aztán, amikor beüt a baj, ott álljunk letolt gatyában a csalánosban.
Egy ponton elkezdett olyan jegybanki politikát csinálni, ahogy az a tankönyvekben meg van írva. Nem azokban a tankönyvekben, amiket ő ír. Emlékezzünk vissza, 2022-ben 8 hónap alatt a 352-es szintről 434-re szalad az euró-forint árfolyam, centikre voltunk az összeomlástól. Matolcsy ekkor berántotta a féket, egekbe emelte az alapkamatot, tovább lassítva ezzel az amúgy is döglődő gazdaságot, ami nyilván nem tetszett Orbánnak, az ő politikája 10 éven át a folyamatos növekedésen nyugodott. Ez elsősorban nem neki, hanem a világgazdaság szerencsés alakulásának volt köszönhető, ehhez képest még kicsit alul is teljesítettünk.
Amióta világossá vált, hogy nem kap újabb ciklust, a jegybankelnök nemcsak tettekben, de szavakban is a kormány kritikusa lett. Nem kicsit, nagyon. Megállapításai megalapozottak akkor is, ha elegánsan kerüli saját bűneinek felemlegetését. Kötcse óta újra beindult a találgatás, ki követheti őt a jövő tavasszal. A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg az, hogy Varga Mihály költözik az MNB-székházba, Nagy Márton pedig kap egy szuperminisztériumot. A pénzügyminiszter erre röviden annyit reagált ma, hogy mindig mindenen el kell gondolkodni. Orbán Viktort ismerve a végén lehet, hogy húz egy olyat, amire senki nem gondolt. Bárhogy lesz is, súlyos gondok lehetnek.
A jegybank függetlenségét nem véletlenül találták ki és alkalmazzák szerte a világban. Vezetőjének autonómiáján és döntési szabadságán sok múlik. Az, hogy a köztársasági elnök egy üres öltöny, szomorú, de nem tragédia. Ha az MNB vezetőjét is a Várból irányítják a jövő évtől, akkor az isten irgalmazzon nekünk, mert a befektetők nem fognak és nosztalgiával gondolhatunk vissza a 400 forintos euróra.
