Hivatalosan Magyarországon haltak meg a legtöbben a járványban a világon

(Szerző: Tanács Gábor) A hivatalos halálozási adatok szerint lakosságarányosan Magyarországon haltak meg a legtöbben az egész világon a koronavírus-járványban a járvány kezdete óta. Az aktuális adatok alapján Magyarország ebben a tekintetben csütörtökön előzte meg a korábban legrosszabb adatokat produkáló Csehországot, ahol a járvány okozta halálozás számottevő mértékben csökkent, Magyarországon viszont még csütörtökre virradóra is több mint 200-an haltak meg a koronavírussal összefüggő okokból. (A nyitó képen: Koronavírus elleni oltás Balassagyarmaton; Komka Péter/MTVA felvétele)

A kormányzati kommunikációban gyakran felbukkanó érvelés szerint a hivatalos koronavírus-halálozási adatok nemzetközileg nem hasonlíthatók össze. Ez Európán kívüli országok esetében igaz. Bár a WHO ajánlása szerint minden olyan elhunytat be kell jegyezni a statisztikába, akinek pozitív volt a tesztje és bármilyen okból elhunyt, a gyakorlatban ez még Európában sem valósul meg mindenütt, Európán kívül pedig számtalan ország statisztikája egyértelműen valótlan. Ezért azt nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy a világban nem Magyarországon haltak meg a legtöbben a koronavírus-járványban annak ellenére, hogy a hivatalos adatok ezt mutatják.

Ugyanakkor például a sokáig a lista élén álló Csehországgal azonos módszerrel számítja Magyarország a covid–19-halálozást – azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy Csehországban több, mint kétszer annyi koronavírus-tesztet végeznek. Ez azt jelenti, hogy a magyar és a cseh adatok összehasonlítása a valóságnál hízelgőbb, méghozzá Magyarország számára.

A kormánykommunikációban rendre felbukkanó érv, hogy reális képet a járvány elleni védekezésről a többlethalálozási statisztika mutat. Magyarországról jelenleg március 14-ig, a harmadik hullám felfutásának elejéig érhető el ilyen statisztika, amely március elejétől meredek emelkedést mutat. A korábbi többlethalálozási több európai országban – például Romániában, Szerbiában és Bulgáriában – azt mutatja, hogy a hivatalos koronavírus-halálozásnál jóval nagyobb mértékben nőtt a halálozás, vagyis a hivatalos adatok itt hízelgőbb képet mutatnak a valóságnál. Ezek az országok azonban meglehetősen messze vannak Magyarországtól a hivatalos statisztika szerint. Bulgária a törpeállamokat – Gibraltárt és San Marinót – nem számítva ötödik a lakosságarányos covid-19-halálozás alapján, Románia pedig a huszadik és a harmincadik helyezés között van.

A járványkezelés értékelését tekintve Magyarországon politikai értelmezési háború dúl, amelyben az ellenzék a halálozási statisztikával igyekszik bizonyítani, hogy a kormány járványkezelése kudarcot vallott. A kormány ezeket az állításokat igyekszik relativizálni, másrészt kizárólag az Európai Unióban – Málta után – második leggyorsabb oltási programról kommunikálni. (Olyan mértékben, hogy a kormány a magyar állam teljes erejével igyekszik megakadályozni, hogy a járványnak az oltási programon kívül más aspektusáról, mondjuk a betegekről vagy az intenzív osztályokról sajtófotók vagy híradófelvételek készüljenek, az állami hírügynökség sem publikál ilyeneket.) A járványkezelés minőségét nyilván nem írhatja le csak az oltások beadásának a gyorsasága, de addig a halálozás tekintetében sem lehet eredményt hirdetni, amíg a járvány további áldozatokat szed Magyarországon és a világban is.

A jelenlegi adatok alapján azonban azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy Magyarországon a térség országainál és Nyugat-Európánál is nagyobb pusztítást végzett a koronavírus-járvány a kezdetétől mostanáig.

Rekordmagas halálozás Magyarországon: meghalt 311 koronavírusos beteg; Halálozás: tényleg olyan rosszul vizsgázik a magyar járványkezelés?; Az elhízás komoly halálozási tényező a járványban