Hogyan vitázz a szélsőségesekkel?

A Tett és Védelem Alapítvány, Bernáth Gábor médiakutató és a Political Capital együttműködésének eredményeképpen 2016 áprilisában lezárult a Norvég Civil Támogatási Alap által finanszírozott „Az emberi jogi (toleráns, demokratikus) érvelésmód megújítása és vonzóbbá tétele a fiatalok számára, a humor, irónia és tények eszközeivel” nevű kutatás.

A nagy munka záró rendezvényére, a „Tilt? Tűr? Támogat? – az online szélsőséges tartalmak szabályozásának perspektívái” című beszélgetést hétfőn tartották az ELTE BTK Médiatanszékén. A beszélgetésen Cseh Gabriella, a Facebook regionális közpolitikai vezetője, Balogh Ákos Gergely, a Mandiner, valamint Dudás Gergely, az Index főszerkesztője vett részt, az eszmecserét Krekó Péter, a Political Capital igazgatója igyekezett mederben tartani.

A három portál felfogása látványosan eltér abban, mennyire biztosítanak teret a használói véleményeknek. A Mandiner szabad kommentelési lehetőséget kínál, az Index az egyes újságírókra bízza a döntést. A Facebook nem titkolt célja, hogy minél több használó minél többet beszélgessen a portálon, aminek az egyik negatív hozadéka, hogy gyűlöletkeltő tartalmak is megjelennek a platformon. Bár a Facebook nem alkalmaz előzetes vagy önkényes tartalomszabályozást, de fellép az egyértelmű fizikai fenyegetésre való felhívás ellen. Ám csak akkor távolít el tartalmat, ha arra vonatkozóan bejelentést kap, és úgy véli, hogy az valóban sérti a portál használati szabályait.

Dudás Gergely (Index) szerint a gyűlöletbeszéd terjedése az egyik legfőbb ellenérv a kommentelés ellen, Balogh Ákos Gergely (Mandiner) szerint a szélsőséges vélemények eltüntetése még nem szünteti meg ezeket a véleményeket. Az eltüntetés ráadásul szerinte kontraproduktív is, amit éppen a szélsőjobboldali pártok megerősödése mutat.

A beszélgetés alapjául a projektet lezáró tanulmány szolgált, amely szerint részvételt felkínáló online platformok mára a szélsőséges beszéd és a személyeskedő vita melegágyai lettek. Egykoron elsősorban a névtelenséget szavatoló hozzászólási, véleményalkotási arénákban jelentek meg a szélsőséges vélemények, mára viszont már sokan névvel vállalják kirekesztő és agresszív meggyőződésüket.

Az online „személytelensége” alapvetően hozzájárul a szélsőséges kijelentések megjelenéséhez. Az ezekre történő reagálás, a szélsőséges véleményekkel szembeni érvelés célja az alternatív vélemény, az ellennarratíva, hogy a kirekesztő beszéd ne egyedüli legitim érvelésként jelenjék meg a fórumokon. A szélsőséges érvelés ellen az online térben folyó vita célja ezért nem is a kirekesztő véleményt író kommentelő meggyőzése, hanem a passzív többség megszólítása.

A kutatással vizsgált ellenérvelési módok közül a többi között az alábbi technikák tűnnek sikeresnek:

  • Az online viták során a középen állók számára is elfogadható álláspontot kell megfogalmazni, illetve a többséget létrehozó technikákat kell alkalmazni.
  • A szélsőséges érvelésre jellemző túlzó egyszerűsítés kritikája, kifigurázása, az árnyalt, kiegyensúlyozott megközelítés szükségességének felmutatása
  • Az egymást kizáró, egymást legyőzni kívánó nézetek, világképek helyett a közös értékekre és érdekekre épülő elfogadást lehetővé tevő közös nemzeti történet felmutatása.
  • Kisebbségek puszta védelme helyett a többség hasznát felmutató pozíció megjelenítése, amely rámutat, hogy milyen hátrányokkal jár a többség számára a kisebbség támadása, és milyen előnyökkel jár a kisebbségi csoportok elfogadása.
  • A tévhitek megcáfolása és az érvelés hitelességének alátámasztásában segítenek a befogadó attitűdöt megjelenítő pozitív példák (pl.: személyek, történelmi párhuzamok)
  • Hitelessége folytán segíti a megértést a személyes beszédpozíció, amikor a vitázó felek saját magukról, saját véleményükről beszélnek az absztrakt és szétválasztó „mi” és „ők” pozíció helyett.

Az online viták jellemzőiről, a szélsőséges véleményekkel szemben alkalmazható érvelési eszközökről bővebben ebben a tanulmányban ír a Political Capital; tessék kattintani!