Egy egyetemi hallgató megkeresésére a TASZ elvállalta a jogi képviseletet az ELTE ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perben. A hallgató az adatigénylésében kíváncsi volt többek között az ELTE jogi kar hallgatói önkormányzatának (HÖK) zárszámadásaira, a tisztségviselőknek kifizetett juttatásokra és a számukra közéleti- és jutalomkeret terhére folyósított kifizetésekre is.
A HÖK működése körében közpénzzel gazdálkodik, ezzel köteles elszámolni. ELTE-n innen és túl a felsőoktatási hallgatók körében régóta elterjedt az a vélekedés, hogy az aktuális HÖK nem a diákok érdekeit tartja elsősorban szem előtt, és – finoman szólva – nem bánik megfelelően a rendelkezésére bocsátott közpénzekkel és egyéb bevételekkel. A hallgatók demokratikus érdekképviselete nélkülözhetetlen tevékenység, azonban a gyakorlatban ez ritkán párosul átláthatósággal és számonkérhetőséggel, akár a hallgatók érdekében kifejtett tevékenységre, akár a pénzügyekre gondolunk.
A közérdekű adatok megismerése nemzetközileg elismert alapjog. Az információszabadságról szóló törvény mindenki számára biztosítja a közérdekű adatok megismerhetőségét. Többek közt garantálja a közhatalom ellenőrizhetőségét, működésének átláthatóságát, a megalapozott véleménynyilvánítás lehetőségét. A felsőoktatási törvény alapján a HÖK egyes feladatai kapcsán közfeladatot lát el, tisztségviselői pedig közfeladatot ellátó személyek. Ebből következik, hogy a kért adatok egy része közérdekűnek minősül, így az ELTE jogellenesen tagadta meg azok kiadását. A HÖK-ös tisztségviselőkre vonatkozó személyes adatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy például a HÖK elnöke, a HÖK lapjának főszerkesztője közfeladatot ellátó személyként jár el, ezért e tekintetben a rájuk vonatkozó adatok közérdekből nyilvánosak.
Miután a közérdekű adatigénylését az egyetem elutasította, a hallgató a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, amely megerősítette, hogy a kért adatok nagy része közérdekű adatnak számít, ezért felszólította az ELTE-t az adatigénylés teljesítésére. Az egyetem azonban még ennek ellenére is megtagadta azt. Ezzel a kért adatok iránt immár bírósághoz szükséges fordulni. A keresetlevelet először 2012. december elején nyújtotta be a TASZ ügyvédje, majd egy formális indokú elutasítást követően újból előterjesztette, melyet a bíróság befogadott és a tárgyalást február 19-én 8,30-ra tűzték ki, helye: Pesti Központi Kerületi Bíróság, III/309. tárgyaló, Budapest, V., Markó utca 25.
ELTE: a védett személyes adatokon kívül minden információt
az adatigénylő rendelkezésére bocsátottak
MTI, 2013. 02. 19., 18:46) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden információt az adatigénylő rendelkezésre bocsátott, kivéve a törvény által védett személyes adatokat – reagált az intézmény rektorhelyettese az MTI-nek a Pesti Központi Kerületi Bíróság keddi döntésére.
Hatáskör hiányában a Fővárosi Törvényszékre tette át a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) kedden azt a polgári pert, amelyben egy diák és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) azért perli az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, hogy adja ki a jogi kar hallgatói önkormányzatának (HÖK) gazdálkodási adatait, köztük például a közéleti és jutalomkeret felosztását.
Fábri György rektorhelyettes kiemelte: jogértelmezésük szerint az információs szabadságról szóló törvény rendelkezése alapján, a felsőoktatási törvényeknek megfelelően a személyes adatokat nem adhatják ki, e tárgyban vitájuk van a NAIH-hal. Mivel számukra elsődleges szempont, hogy hallgatóik személyiségi jogait megvédjék, ezért mindaddig, amíg a bíróság nem cáfolja jogi álláspontjukat, nem adhatják ki a személyes adatokat – hangsúlyozta.
A rektorhelyettes kitért arra, hogy álláspontjuk szerint a per arra irányul, hogy név szerinti listákat adjon ki az egyetem.
Mint írta: a hallgató nem fogadta el az egyetem vonatkozó válaszát, ezért a NAIH-hoz fordult, amely arra hívta fel az ELTE-t, hogy adja ki az adatokat. Ezzel kapcsolatban az egyetem felhívta a NAIH figyelmét, hogy a felsőoktatásra vonatkozó törvények kizárják az ösztöndíjban részesülők nevének kiadását.
Arra a kérdésre, hogy megfelel-e a valóságnak az egyik hallgatójuk, a pert kezdeményezőG. SzabóDániel kijelentése, hogy mintegy évi 20 millió forintból gazdálkodik az ELTE jogi kari HÖK, és ebből a jutalomkeret hozzávetőleg 7-8 millió, amelynek felosztásáról az elnök és egyik helyettese dönt, azt közölte: a működési keret 2012-ben 8,9 millió forint volt, „a jutalomra mint ösztöndíjra” fordítható keret 7,7 millió forint. Ennek felosztásáról az általános egyetemi szabályozás keretei között a HÖK belső szabályzata alapján döntenek – rögzítette Fábri György.